86 százalékkal amortizálódott az amerikai dollár az elmúlt 50 évben

Bár a dollár központi szerepe jelenleg még változatlan a globális fizetési rendszerben, több közgazdász már azt feltételezi, hogy a 2022. február 24-e óta zajló orosz–ukrán háború átrendezheti a világ valutáinak erőviszonyait, elsősorban az amerikai dollárét. Mivel szövetségeseivel együtt az Egyesült Államok kemény gazdasági szankciókat vezetett be Oroszország ellen, az oroszok, együtt Kínával, nagy aranytartalékokat halmoznak fel. Feltételezések szerint ennek oka az is lehet, hogy idővel az amerikai dollár helyett egy új, arannyal fedezett digitális valutát vezessenek be. Ez tovább csökkentheti a dollárba vetett bizalmat, amit csak fokozhat, hogy a valuta az Egyesült Államok határain belül is sorra kapta a mélyütéseket az elmúlt évtizedekben.

Ha éppen fél évszázada, 1972-ben egy dollár 1 dollárt ért, akkor 2022-re egy dollár értéke hihetetlen mértékben, 86 százalékkal, 0,14 dollárra mérséklődött. Elméletben tehát ma egy 1972-es egydollárosért 6,99 dollárt kellene fizetni, vagyis az amerikai valuta vásárlóereje is ennyit romlott.

Válságok és egyensúlyhiány

A Finbold 2022. március derekán publikált grafikonján érzékletesen lehet látni a változást, és annak ütemét. Vagyis a dollár amortizációját, erejének nagymértékű csökkenését az elmúlt évtizedek során. A zöldhasú az első nagyobb csapásokat 1974-ben és 1975-ben szenvedte el, amikor az Egyesült Államokban az infláció 11, illetve 9 százalékot ért el, mely már akkor jelentősen errodálta a valutát. 1979 és 1981 között évente végig 10 százalék fölött alakult a pénzromlás üteme, melyet 1986-ra sikerült 2 százalék alá visszaszorítani. 1992-ben egy húsz évvel korábbi dollár elméletben már 3,36-ot ért. Azt követően egészen a 2010-es évek végéig 3–4 százalék alatt tudott maradni az éves infláció mértéke. Majd súlyos válságok és nyugalmi időszakok váltották egymást, az Államoknak sikerült kilábalni a 2008-as recesszióból is, de a pénzromlás üteme kisebb-nagyobb mértékben mindig is folytatódott.

Az Egyesült Államok költségvetési egyensúlyhiánya 2022-re veszélyes szintet ért el, ami hozzájárul az infláció emelkedéséhez. Februárban az inflációs ráta már 7,87 százalék volt, mely a legmagasabb érték az 1981-es (10,32 százalék) óta. A koronavírus-járvány hatása még mindig érződik, bár a napi új esetek hétnapos átlaga már nem éri el a 30 ezret. Ez kevesebb, mint huszada a két hónappal ezelőtti állapotoknak, és harmada az egy hónappal ezelőttieknek. Közben pedig kitört Európában az orosz–ukrán háború, mely előre nem látható folyamatokat indított el mind a világ-, mind az amerikai gazdaságban.

A digitális arany

A szakemberek úgy látják, hogy ha az infláció ilyen magas marad, és a dollár értéke tovább csökken, akkor az amerikai fizetőeszköz viszonylag hamar elveszítheti biztonságos menedékvaluta-pozícióját. Mivel a befektetők szemében az arany hagyományosan megbízható menekülőútvonalként szolgál gazdasági recessziók idején, a sárga fém most ismét felértékelődhet a növekvő kereslet miatt. Ugyanakkor érdekes piaci szereplőként lépnek elő a kriptovaluták is. Közülük a legjelentősebb a bitcoin, mely egyre népszerűbb az intézményi befektetők körében. Vannak, akik már „digitális aranyként” is emlegetik korlátozott kínálata miatt. Sokatmondóak a számok: a Finbold kimutatása szerint az amerikai dollár az elmúlt 5 évben 97 százalékot veszített vásárlóerejéből a bitcoinhoz képest, és 2022. március 10-e óta a dollárban számolt infláció ötszöröse a bitcoinénak, ami a népszerű kriptopénzt az infláció elleni potenciális védelmi eszközként pozícionálhatja.

Jönnek a Fed ellenlépései

A B&L Online Hír- és Cikkügynökség azonban figyelemre méltónak tartja a Finbold és más piaci elemzők megjegyzését, hogy nem szabad eltekinteni az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed (Federal Reserve) aktivizálódásától és közelgő terveitől. Mert ugyan igaz, hogy a gazdasági válságot elhárító intézkedései jelentősek voltak a dollár leértékelődésében, de most éppen kamatemelési politikába fogott az infláció mérséklése érdekében.

Március 16-án 25 bázisponttal, 0,5 százalékra emelte a kamatot, melyre már több mint három éve, 2018 decembere óta nem volt példa. Azóta 2,25 százalékról csökkent a jelenlegi, csaknem nulla szintre. A Fed célja hosszú távra továbbra is a 2 százalékos infláció, az Egyesült Államok ettől még távol áll. A 2022-es GDP-re vonatkozó előrejelzését is 2,8 százalékra csökkentette a decemberi 4 százalékosról, többek között az orosz–ukrán háború bizonytalansága miatt is. Ez élv tavaszán 2023-ra 2,2, 2024-re 2 százalékos amerikai gazdasági növekedéssel számol.

Legközelebb a szervezet május 4-én tart újabb kamatdöntő ülést, ahol nem elképzelhetetlen majd egy 0,50 százalékos kamatnövelés. Ilyen magas emelés különben meglehetősen ritka a Fed életében. A döntéshozók mindenesetre már most kijelentették, hogy az év végére már 1,9 százalékosra nőhet az irányadó kamatszint, mely egy évvel később akár 2,8 százalékra is emelkedhet. Mindez az arany és a kriptopénzek irányából mégis a hagyományos megtakarítási számlák felé terelheti vissza a befektetőket.

A kamatemelkedéstől azonban még nem fog megállni a dollár romlása, és az amerikaiaknak hosszabb távon kell hozzászokni a benzin, az élelmiszerek, az új autók, a jelzáloghitelek árának emelkedéséhez. Piaci elemzők szerint elképzelhető, hogy az inflációs ráta még legalább három évig nem tér vissza a járvány előtti, 2 százalék alatti szintre.