900.000.000 forint és a sertéstelep esete
Rednágel Jenő a beruházásról elmondta: a negyven éve épített telepen a kilenc hizlalda és a három malacnevelő rekonstrukciója elengedhetetlenné vált. Azok ugyanis még a régi technológiával működtek, a trágyát mosással távolították el minden nap az ólakból a mintegy 15 ezer állat után. A 930 millió forintos beruházás során - melyből 500 millió forint uniós támogatás volt - a 12 épület teljesen megújult. Korszerűsödött az etetés és a szellőzés, valamint új trágyagyűjtő rendszert alakítottak ki, amellyel mintegy 50 százalékkal kevesebb hígtrágya képződik - mondta a szakember.
A beruházás eredményeként a telep megfelel az EU által előírt állatjóléti és környezetvédelmi előírásoknak - tette hozzá. A telep 1969-70-ben épült egy nagykapacitású 1500 kocás, hígtrágyás sertéstelepnek, s egészen a 2000-es évekig üzemelt az eredeti technológiával. A rekonstrukció 2004-ben indult el három szakaszban. Az elsőben a tenyésztési rész, és a fiaztató újult me, 2005-2006-ban újabb állomás következett, mikor a teljes trágya technológia korszerűsödött. Végül a hizlalda korszerűsítése 2010-re fejeződött be. A cég évente több mint 3500 tonna kiváló minőségű sertéshúst állít elő.
A nagy mennyiségű állatállomány lehetővé teszi, hogy a környező gazdáktól mintegy 8-9000 tonna szemestakarmányt vásároljanak. Az előállított hízósertések mintegy 70 százalékát három közeli vágóhídnak adják el, a többi külföldre kerül. Az állandó partnerek a Royal-Hús Kft., a Pákozdi Hús, és a Köner Mezőgazdasági Élelmiszeripari és Kereskedelmi Kft. A cég által előállított magas minőségű sertéshús nagyon keresett, ez árában is megmutatkozik. Kilóját 335 forintért adják el, szemben az országos 320-325 forintos átlagárral. A cég éves árbevétele 1,2-1,3 milliárd forint. Az üzem 45 embert foglalkoztat, akiknek az átlagkeresete 176 ezer forint havonta.
