A Fed átadja a stafétabotot
A tőkepiacok és az egyes befektetési eszközök árának alakulása szempontjából lassan több mint öt éve a jegybankok, főként az amerikai jegybank (Fed) gazdaságélénkítő tevékenysége a legmeghatározóbb tényező. A jegybanki lazítás célja alapvetően a gazdasági aktivitás élénkítése és a defláció elkerülése, mivel az alacsony kamatok ösztönzően hatnak a lakossági fogyasztásra, és a vállalatok számára is olcsó forrást jelentenek, emellett pedig az állampapírhozamok alacsony szinten tartását is támogatják. A mennyiségi lazító programoknak azonban a befektetési eszközök árainak emelkedése is velejárója.
„A Fed által a tőkepiacokra áramló, korábban soha nem látott óriási pénztömeg minden útjába álló akadályt elsöpört, és szinte valamennyi eszköz árát felfelé hajtotta, miközben a befektetések tényleges értéke, fundamentuma háttérbe szorult. Habár októberben a Fed harmadik mennyiségi lazító programja is véget ért, és már nem bővül tovább a likviditás a piacon, az idei évet is az határozta meg, hogy a jegybanki likviditás nyomására emelkedtek a befektetési eszközök árai. Mivel az Európai Központi Bank (EKB) is mennyiségi lazítási programot hirdetett meg, amelynek mértéke akár az 1000 milliárd eurót is elérheti, és a Japán Központi Bank is 50 ezerről 80 ezer milliárd jenre bővítette korábbi programját, így minden abba az irányba mutat, hogy az eddig jellemző emelkedő piaci trend 2015-ben is folytatódik” – mondta el Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója.
„Ez persze nem jelenti azt, hogy a befektetők jövőre kényelmesen hátradőlhetnek. Habár a jegybankok mennyiségi lazítása támaszt jelent a piacoknak, és az emelkedő trend folytatása a legvalószínűbb forgatókönyv, arra már nem lehet számítani, hogy folytatódik a részvényárfolyamok töretlen emelkedése, illetve hogy a kötvénybefektetések is a korábbi évekre jellemző kiugró teljesítményt fognak felmutatni” - hangsúlyozta ki a szakember. „Az azonban egyértelműen látszik, hogy a pénzpiaci befektetések továbbra sem jelentenek vonzó alternatívát a befektetőknek, ezért a kötvénypiacon tovább folytatódhat majd a hozamvadászat” – tette hozzá Horváth István.
„Ezt a forgatókönyvet leginkább a Fed esetleges kamatemelése boríthatja fel, aminek időzítéséről vélhetően most szerdán nyilatkozni fog a testület. Várakozásaink szerint az eddigi igen óvatos lebegtetés helyett immár konkrétan megfogalmazzák a tervezett kamatemelés tényét. Egy nagyobb léptékű emelés hatására emelkednének a kockázatmentesnek tartott amerikai állampapírok hozamai, ezzel együtt pedig a feltörekvő kötvénypiac háttérbe szorulna. Ugyanakkor szinte biztosra vehetően csak alacsony léptékű lesz, éppen azért, hogy ne veszélyeztesse a gazdasági kilábalást, és a piacokat se bolygassa meg túlzottan” – mondta el Horváth István. A kockázatokat persze nem szabad alábecsülni, hiszen a kínai gazdaság vártál erőteljesebb lassulása, illetve a geopolitika feszültségek további fokozódása beárnyalhatja a most még alapvetően optimista befektetői hangulatot.
„A fejlett jegybankok - elsősorban az EKB - tartósan laza monetáris politikája, illetve a régiós jegybankok várható további kamatcsökkentései a Magyar Nemzeti Bank számára is nyitva hagyják az ajtót, hogy tartósan alacsony szinten tartsa az alapkamatot. Sőt, az első negyedévben akár további kamatcsökkentésre is van esély. Az erre vonatkozó várakozásokat jól mutatja, hogy a piac egyre nagyobb valószínűséggel áraz egy újabb 10-20 bázispontos kamatvágást. Az alacsony kamatkörnyezet fennmaradását támogatja az olaj árának szakadása is. A fél év alatt közel 40%-os zuhanás tovább erősíti a deflációs félelmeket a fejlett és a feltörekvő gazdaságokban egyaránt” – tájékoztatott Horváth István.
