A GDP 79 százaléka volt az államadósság 2012 végén
Az államháztartás nettó finanszírozási képessége az előzetes adatok szerint 2012-ben a GDP -2,1 százaléka volt (-592 milliárd forint). 2012 negyedik negyedévében az államháztartás nettó finanszírozási képessége a negyedéves GDP -3,3 százalékát tette ki, ez -261 milliárd forintnak felel meg. Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett (maastrichti) adóssága 2012 végén a GDP 79 százaléka volt (22373 milliárd forint). A negyedik negyedévben a nettó hiteltörlesztés 107 milliárd forinttal csökkentette, miközben a forint gyengülése 275 milliárd forinttal növelte az adósságállományt. Az államháztartás nettó tartozása (17153 milliárd forint) a GDP 60,5 százalékát tette ki 2012 negyedik negyedévének végén.
2012 negyedik negyedévében a központi kormányzat nettó finanszírozási igénye 285 milliárd forint volt. A szektor pénzügyi eszközei közül jelentősen csökkentek a jegybanknál elhelyezett betétek. A kötelezettségek pedig elsősorban az állampapír-kibocsátás, illetve a külföldről felvett hitelek törlesztése, valamint az egyéb tartozások csökkenése következtében változtak. A helyi önkormányzatok nettó finanszírozási képessége 17 milliárd forint volt a negyedik negyedévben. Pénzügyi eszközeik közül jelentősen csökkentek betétei és vállalatoknak nyújtott hitelek, emellett kötelezettségeik is csökkentek, elsősorban a hosszú lejáratú értékpapírok és hitelek, valamint az adótartozások terén. A társadalombiztosítási alapok nettó finanszírozási képessége 6 milliárd forint volt. Eszközeik közül adójellegű követeléseik növekedtek, miközben kötelezettségeik is növekedést mutattak, elsősorban a rövid lejáratú hitelek és a szállítói tartozások állományát tekintve.
A háztartások nettó finanszírozási képessége az előzetes adatok szerint 2012-ben a GDP 5,3 százaléka (1512 milliárd forint) volt. 2012 negyedik negyedévében a háztartások nettó finanszírozási képessége (528 milliárd forint) a negyedéves GDP 6,8 százalékát tette ki. 2012 negyedik negyedévében a pénzügyi eszközök esetében a forint készpénz és -betétek, a központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok és a befektetési jegyek növekedése volt jelentős, miközben a külföldi részesedések és a hitelintézeti értékpapírok tranzakcióból eredően csökkentek. A kötelezettségek csökkenése mögött elsősorban a devizahitelek törlesztése állt, amit részben ellensúlyozott az egyéb kötelezettségek növekedése.
