A GVH nem marasztalta el az Emfeszt
Zenisek Andrea, a GVH szóvivője az MTI kérdésére elmondta, hogy az Emfesz online szerződéskötési és ügynöki rendszerét vizsgálták. Az ügynöki rendszer vizsgálata során nem állapítottak meg jogszabálysértést.
A GVH 2009 szeptember közepén indított eljárást azt vizsgálva, hogy az Emfesz tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytat-e a fogyasztókkal szemben. A GVH azt valószínűsítette - áll az Emfesz közleményében -, hogy az Emfesz 2009-ben a lakossági gázszolgáltatás értékesítése során, illetve a szolgáltatás népszerűsítése kapcsán megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adott a versenypiaci és a szabályozott piaci úgynevezett egyetemes gázszolgáltatás, illetve a gázszolgáltató kapcsolatáról és fogalmáról, az Emfesz szerepéről, a szolgáltató-váltás körülményeiről és szerződéses következményeiről, valamint a szolgáltató-váltással elérhető kedvezmény mibenlétéről.
Az eljárás kiterjedt az Emfesz szolgáltatását népszerűsítő teljes kommunikációs gyakorlatra, összes kommunikációs eszközre és a gázszolgáltatás közvetítésében részt vevő valamennyi ügynökhálózatra is. Az Emfesz közlése szerint a végzés indoklásában a GVH megállapította, hogy az Emfesz ügynökökkel folytatott értékesítési gyakorlatában a társaság az ügynökök megbízási szerződésében részletesen meghatározta azt, hogy milyen mértékben, és milyen tartalmú tájékoztatásokkal ösztönözhetik a potenciális fogyasztókat szerződéskötésre, ezáltal a szolgáltató-váltásra.
"Ezek az írásbeli tájékoztatások az ügyleti döntés szempontjából releváns, megtévesztésre alkalmas információkat nem tartalmaznak" - olvasható az Emfesz közleményében. A GVH arra a következtetésre jutott, hogy az egyedi panaszok önmagukban nem jelenthetnek elegendő bizonyítékot annak megállapítására, hogy az Emfesz, illetve ügynökei jogsértően járt volna el.
A megállapítás szerint az ügynöki értékesítés során tanúsított magatartás rendszerszerűen nem mutatta ki az Emfesz fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatát. Az Emfesz online szerződéskötési értékesítési gyakorlata esetében még a valószínűség szintjén sem merült fel az, hogy e felhívások pontatlanok, vagy valótlanok lennének, ami kiküszöböli annak lehetőségét, hogy egy esetlegesen valótlan információ hatására kössön megalapozatlan ügyleti döntést a fogyasztó.
