A Grexit nyugat-európai hatásokon keresztül sújthatja Kelet-Európát
Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics közgazdászainak pénteken ismertetett tanulmánya szerint Kelet-Európa és Görögország közvetlen kereskedelmi kapcsolatai csekélyek. Bulgária görögországi exportja a bolgár hazai össztermék (GDP) 3,5 százalékával egyenlő, de a térség többi gazdaságának GDP-arányos görög exportja 0,5 százalék vagy ennél is kevesebb.
A régió arra viszont sokkal érzékenyebb lenne, ha a görög válság pénzügyi stresszhelyzetet és így lassabb növekedést okoz az euróövezet többi gazdaságában, mivel az euróövezetbe irányuló GDP-arányos közép- és kelet-európai exportérték 15-50 százalék között jár, és a térség gazdaságai teljes kivitelüknek tipikusan a felét a valutaunióban értékesítik - hangsúlyozzák a Capital Economics londoni elemzői. A ház szerint a másik fő válságközvetítő csatorna a pénzügyi szektor.
A kelet-európai EU-térség és Görögország közvetlen pénzügyi kapcsolatai a külkereskedelemhez hasonlóan csekélyek - eltekintve egyes görög bankok romániai és bulgáriai érdekeltségeitől -, az euróövezet többi gazdaságával viszont kiterjedtek és mélyek a közép- és kelet-európai bankszektorok kapcsolatai. Emiatt ha a görög válság feszültségeket kelt az euróövezeti bankrendszerben, a hitelpiaci kondíciók a keleti EU-gazdaságokban is feszesebbé válnának.
A Capital Economics közgazdászai kiemelik ugyanakkor, hogy e sérülékenység is enyhült az utóbbi években, egyebek mellett azért, mert a nyugat- és a kelet-európai bankrendszerek közötti kapcsolat lazult a görög adósságválság előző, 2011-2012-es fellángolása óta, és így a nyugat-európai tulajdonos bankok visszavonulása már nem járna olyan fájdalmas következményekkel, mint annak idején.
Mindemellett a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok általánosságban is védettebbé váltak az esetleges Grexittől várható negatív tőkeáramlási hatásoktól, mivel az elmúlt évek nyomott hazai kereslete és az ebből eredő gyenge importigény a folyómérleg-egyenlegek hiányának meredek ívű csökkenését okozta. Ennek eredményeként a régió most kevésbé van ráutalva arra, hogy a külföldi tőkebeáramlás finanszírozza a hazai fogyasztást - hangsúlyozzák a Capital Economics londoni elemzői.
A ház szerint ráadásul a keleti EU-gazdaságok államháztartási szektorai is sokkal egészségesebbek, mint néhány éve. A térség legtöbb gazdaságában - Horvátországot kivéve - a 3 százalékos GDP-arányos maastrichti felső tűréshatár alatt, vagy legrosszabb esetben nem sokkal e szint felett jár az államháztartási hiány. Ez azt jelenti, hogy a régiós gazdaságok kormányainak van mozgásterük a költségvetési politika lazítására a hazai kereslet élénkítése végett, ha a Grexittel járó járványhatás kezelése ezt igényelné - áll a Capital Economics tanulmányában. Mindezt egybevetve a cég elemzői megállapítják, hogy a további görögországi fejlemények hatása a közép- és kelet-európai EU-gazdaságokra a nyugat-európai járványhatás mértékétől függ.
A görög gazdaság esetleges mély recessziója önmagában nem járna különösebben fájdalmas következményekkel a keleti EU-térségben, a német gazdaság erőteljes lassulása viszont igen. A közép- és kelet-európai EU-régió gazdaságpolitikai döntéshozóinak azonban most szélesebb intézkedési mozgásterük van az átszűrődő hatások kivédésére, mint 2011-2012-ben, és ez enyhítené a Grexitből eredő növekedéslassító hatásokat - hangsúlyozzák a Capital Economics londoni elemzői. Más nagy londoni házak globális szinten sem tartanak súlyos pénzügyi járványhatástól abban az esetben, ha Görögországnak távoznia kellene az euróövezetből.
A Standard & Poor's nemzetközi hitelminősítő erről összeállított, nemrégiben Londonban ismertetett átfogó elemzése szerint a globális bankrendszer bruttó kitettsége a görög pénzügyi szektorral szemben - a tavaly szeptemberi állapot alapján - 77 milliárd dollárnak felelt meg az öt évvel korábban mért több mint 250 milliárd dollár helyett.
Az S&P szerint ez arra vall, hogy csökkent a külföldi - főleg az euróövezeti - bankokra a görögországi kitettségből eredő járványveszély. A hitelminősítő hangsúlyozta ugyanakkor azt is, hogy a banki kitettségek csökkenésével párhuzamosan nőtt a hivatalos hitelezők - a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az euróövezeti kormányok és az eurójegybank (EKB) - követelésállománya Görögországgal szemben, és ez a Grexittel szinte bizonyosan együtt járó görög szuverén törlesztési csőd esetén költségvetési veszteségeket okozhat az euróövezeti gazdaságoknak. (MTI)
