A Nemzeti Múzeum vásárolta meg a koronázási palást egy darabját a BÁV aukcióján
Az elmúlt évek egyik legkülönlegesebb hazai aukciós tételére, a magyar koronázási palást egy eredeti darabjára lehetett licitálni a BÁV Centenáriumi aukciójának első, június 22-i napján. A műtárgyat az aukció előtt levédték, így a magyar államnak elővásárlási joga volt a tételre. A helyszínen óriási érdeklődés övezte a történelmi ereklye sorsát, a győztes mégis egy online licitáló volt, aki 21,25 millió forintot ajánlott a magyar történelem egy darabjáért. Nem sokáig örülhetett azonban a nyertes, néhány perc múlva a Magyar Nemzeti Múzeum bejelentette, hogy élni kíván az elővásárlási jogával. A koronázási díszöltözet egyetlen fennmaradt darabját, a palástot a Magyar Nemzeti Múzeum őrzi. Így a közelmúltban felfedezett töredék, a palást fordulatos történetének egy új fejezetével gazdagodva visszatér oda, ahonnan 150 évvel ezelőtt, az 1867-es átalakítás során kikerült.
Honnan származik a palásttöredék?
Az eredetileg Szent István király és Gizella királyné által 1035-ben adományozott miseruhából készült palástot – a források szerint – III. András viselte először, majd a 20. századig a magyar királyok koronázó palástjaként használták, utoljára IV. Károly öltötte magára 1916-ban. Évezredes története során számos viszontagságon ment keresztül. Az 1849-es szabadságharc után a koronázási jelvényekkel együtt egy ládába rejtve elásták, ahonnan csak 1853-ban került elő. Mivel a rozsdás vasláda maradandó nyomokat hagyott a paláston, így Ferenc József 1867-es koronázása előtt jelentős átalakításokat és ezzel együtt komoly restaurálást kellett elvégezni rajta. A munkával a kor leghíresebb aranyhímzőjét bízták meg, akinek egyik segéde, Szentey Sándor, a munka végeztével megőrzött egy, a palástból kikerült kisméretű, 4 centiméteres arany- és selyemfonállal hímzett és három igazgyönggyel díszített darabot. Halála után a töredéket a restaurálás jegyzeteivel együtt leszármazottai egy pénztárcába zárva őrizték meg. A közelmúltban a BÁV szakértői által felfedezett ereklyét az Iparművészeti Múzeum munkatársai határozták meg, amelynek felbukkanása új elemekkel gazdagította a koronázási palást fordulatokban gazdag ezeréves történetét.
„A BÁV 100 éves aukciós története során talán még soha nem bukkant fel olyan különleges történelmi ereklye, mint a koronázási palást töredéke. Örömmel tölt el, hogy méltó helyre, a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményébe kerül, ahol magát a palástot is őrzik” – fejtette ki a BÁV művészeti igazgatója, Fertőszögi Péter.
Mik azok a védett tárgyak?
Az örökségvédelmi törvény értelmében a kiemelkedő jelentőségű és pótolhatatlan kulturális javakat védetté lehet nyilvánítani. Az eljárást bárki kezdeményezheti, a javaslat alapján a Miniszterelnökség Műtárgyfelügyeleti Hatósági Főosztálya és az általuk bevont közgyűjteményi szakértők mérlegelik és folytatják le a védési eljárást. A védett tárgyakat nem lehet külföldre vinni (vagy csak engedéllyel, meghatározott ideig), értékesítésüknél a magyar államnak elővásárlási joga van.
Nemcsak a palást, hanem számos egyéb tétel esetén is komoly licitháború alakult ki a Centenáriumi aukció első napján. Az órák közül egy különleges kiadású Rolex Daytona 11,4 millió forinttal döntötte meg az eddigi órarekordot. Az ékszerek között pedig egy magyar készítésű „Creations Boris, Lausanne” briliáns nyakék 13,2 millió forintért kelt el.
Az árverés szerdán és csütörtökön folytatódik a MOM Kulturális Központban a műtárgy- és a festménynappal. Különlegességekben ezeken a napokon sem lesz hiány, hiszen kalapács alá kerül például egy igazi művészettörténeti szenzáció, Camille Claudel A könyörgő című szobra. Az Auguste Rodin iránti szerelmébe végül beleőrülő szobrásznő drámai alkotására 34 millió forintról lehet licitálni.
