A Századvég szerint hibásak a Stabilitás Pénztárszövetség értelmezései

"Az esetleges számítási hibák minket terhelnek, ám visszautasítunk minden olyan célzást, miszerint az adatokat tudatosan manipuláltuk volna" - közölte a gazdaságkutató a pénztárszövetség szerdai közleményére reagálva. A Stabilitás Pénztárszövetség szerdán azt közölte, hogy a gazdaságkutató számítása hibás, rossz adatokból téves következtetéseket vont le.

Korábban Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi megbízott a Századvég tanulmányára hivatkozva azt mondta, hogy a magánnyugdíj-pénztári vagyonból legalább 500 milliárd forint hiányzik, ezért meg kell vizsgálni, hogy megvan-e a pénztári vagyon. A Századvég közleménye szerint sem a hibás adatok, sem a téves következtetések bizonyítása nem történt meg. A számítások a KSH által publikált fogyasztói árindexre, a PSZÁF pénztárakra vonatkozó statisztikáira, valamint az Államadósság Kezelő Központ által számított MAX állampapír indexre épülnek.

"Ha folytatnánk a Stabilitás stílusában, akkor most azt kellene írnunk, hogy a Stabilitás Pénztárszövetség súlyos elfogultsága miatt alapvetően félreértelmezi a Századvég tanulmányát" - írja a társaság. A Századvég a nemzetgazdaság egészének szemszögéből közelítette meg a magánnyugdíjpénztárak kérdéskörét, és úgy találta, hogy a jelenlegi vagyon létrehozása az államtól e vagyon mai értékénél mintegy 420-500 milliárd forinttal nagyobb ráfordítást igényelt - ismertette a társaság.

A Századvég Gazdaságkutató soha nem állította, hogy a pénztárak tudatosan megkárosították volna tagjaikat. A cikkben bemutatott számítás - egy hipotetikus tagra vonatkozó 214 ezer forint veszteség - pusztán azt érzékelteti, hogy egy ilyen tag mennyivel járt volna, ha az állam a feltőkésítést magánpénztárak helyett egy hasonlóan magas adminisztrációs költségű rendszerben, a múltbeli feltételeknek megfelelő kondíciójú forint állampapírokkal hajtja végre - mutat rá a gazdaságkutató.

Arra az esetre, ha a pénztártagokat érő veszteségek vagy nyereségek mértékéről egyénekre lebontott, anonimizált adatokat kíván közzétenni a Stabilitás Pénztárszövetség, az általuk kezelt egyéni számlák felhasználását javasolja a gazdaságkutató. "Ezek pontos vezetésében és hitelességében nem kételkedünk, ezért örömmel vennénk a pénztárszövetség ilyen irányú elemzéseit" - tartalmazza a közlemény. A gazdaságkutató ismerteti: mivel a hazai gyakorlatban a pénztári vagyon létrehozását az államadósság növelése útján finanszírozták, lehetségesnek tartja, hogy a második pillértől várható állami megtakarítások jelentős része, sőt akár egésze elveszik az államadósság kamatterhei miatt.

A jelenlegi szabályok szerint a magánpénztári tagok tb nyugdíja 26 százalékkal alacsonyabb állami ráfordítást igényel az egyébként minden tekintetben azonos életpályát befutó nem magánpénztári tagokénál. Emiatt az államnak jelentős megtakarításai keletkezhetnek a nyugdíjkifizetéseken, amikor a pénztártagok 10-15 év múlva tömegesen nyugdíjba vonulnak. A Századvég azonban nem látja biztosítottnak, hogy az így elérhető állami megtakarítás nagyobb lesz a második pillér feltőkésítése miatt megnövekedett államadósság kamatterheinél, emiatt javasolja a második pillér finanszírozási és működtetési rendjének alapos átgondolását - derül ki a közleményből.

A Stabilitás kritikájában szereplő "nyugdíjrendszer implicit adósságának kamatterhe" fogalom a közgazdasági szakirodalomban a Századvég szerint nem létezik. Az implicit államadósságnak, vagyis az állam nyugdíjfizetési ígéreteinek nincs a hagyományos értelemben vett kamata, szemben az explicit, vagyis államkötvények formájában fennálló adóssággal.

(A pénztárak képviseleti szerve szerint azt, hogy az államháztartás milyen viszonyban áll a magán-nyugdíjpénztári rendszerrel, nem az állampapírpiaci hozamok és a nyugdíjpénztári hozamok összehasonlításával, hanem a felhalmozáskori államadósság finanszírozása, illetve a nyugdíjrendszer implicit adósságának kamatterhe különbözeteként lehet meghatározni.)

A gazdaságkutató szerint lehetséges, hogy kritikusai az implicit államadósság majdani nyugdíjfizetés miatti explicitté válásáról beszélnek, és ennek kamatterheit értik a fogalom alatt, ők azonban igen bizonytalannak tartják a 10-15 év múlva kibocsátott magyar államkötvény kamataira vonatkozó számításokat, és minden erre építő kalkulációt. "Szeretnénk leszögezni, hogy eredeti cikkünk célja nem a második pillér megszüntetésének igazolása volt. Ezzel szemben igyekeztünk szakmai érvekkel és számításokkal rámutatni a rendszer hibáira, külön kiemelve a szabályozás tökéletlenségét és a tőkefedezeti rendszerre való részleges áttérés alapelvének sorozatos megsértését" - írja a Századvég.