A bankok nem tudnak semmilyen veszteségmegosztásról

Orbán Viktor a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában azt mondta, hogy tanulni kell a hibákból, ám ez a bankokra is vonatkozik, nekik is részt kell vállalniuk abból a teherből, amit a devizahiteles konstrukciók ma jelentenek, és éppen ez a veszteségmegosztás lesz az ősz egyik legfontosabb feladata, miközben az otthonvédelmi program is folytatódik, sőt, új elemekkel bővülhet.

Jelenleg az eszközkezelő kialakítása van napirenden - mondta Kovács Levente, aki ennek kapcsán kiemelte: fontos, hogy ez a segítség csak a szociálisan rászorulókat érje el, de őket valóban elérje, s ne az ingatlanspekulánsok problémáit oldja meg. Hozzátette: az eszközkezelő egy nagyon szűk, rászorult rétegnek kínál csak megoldást.  

A Nemzeti Eszközkezelőt egy júliusi kormányhatározat alapján átcsoportosított kétmilliárd forintos költségvetési forrásból hozzák létre, 100 millió forint jegyzett tőkével és 1,9 milliárd forint tőketartalékkal. A társaság 2014. december 31-ig összesen legfeljebb ötezer ingatlant vásárol meg az eddigi kormánydöntés alapján, kizárólag jelzáloghitellel terhelt lakásokat.
    

Müller János, a bankszövetség vezető tanácsadója a szervezet szerdai háttérbeszélgetésén hangsúlyozta: az eszközkezelő erősen nyomott áron veszi át az ingatlanokat. A bankok az otthonmentő program más elemei kapcsán is részt vállalnak a terhekből: az árfolyamgáthoz kapcsolódóan például semmilyen költséget nem számíthatnak fel, ők fizetik a közjegyzői díjat, a gyűjtőszámlán lévő pénzen 2014 végéig semmilyen hasznuk nincs, ki sem helyezhetik, ugyanakkor az államnak garanciadíjat kell fizetniük. A szektor emellett jelentős mértékű bankadót is fizet - emlékeztetett.
    

Az adósmentő csomag iránt folyamatos az érdeklődés a főtitkár szerint, de míg eddig az ügyfelek nagy része a bankok saját konstrukciói iránt érdeklődött, a kormányzati kommunikáció hatására elmozdulás látható az állami konstrukció felé. Arról nincsenek adatai a bankszövetségnek, hogy eddig hányan választották az árfolyamrögzítést.
    

A főtitkár az újságírók kérdéseire válaszolva azt mondta, hogy nem várja, sőt kizárja, hogy a kamatokba beavatkozzon az állam, Müller János pedig emlékeztetett arra, hogy egy 2010. decemberi kormányrendelet szabályozza a kamatok módosítását.
    

A főtitkár a bankrendszer első félévi eredményeiről az MTI-nek elmondta: továbbra is érezhető a válság hatása. Az első hat havi számokból nem lehet az egész évre vonatkozóan pozitív következtetéseket levonni, mert "az első félév bevételi, míg a második költségoldalon erős" - mutatott rá.
    

Az idén a tavalyi évhez képest fontos változás, hogy az első félévben nem voltak óriási veszteségleírások, egy-két bank "megavesztesége" helyett "csak" veszteségek voltak. A főtitkár szerint a harmadik negyedévben a forint gyengülése és a gazdaság gyengélkedése rontani fogja a bankok eredményét. A második félévben további negatív hatások sújtják a bankszektort, s az első félévtől eltérően nem jelentkezik majd az OTP Bank külföldi osztalékának hatása sem - mondta.
    

A bankszektor a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adatai szerint az első félévben 161,7 milliárd forint adózás előtti nyereséget ért el - 433 millió forinttal (0,3 százalékkal) kevesebbet, mint a tavalyi első félévben -, ennek oroszlánrészét az OTP Bank könyvelte el.
    

Kovács Levente a háttérbeszélgetésen kifejtette: nemcsak a devizahitelesek vannak bajban, hanem mindenki, aki elveszítette a jövedelmét. Úgy vélekedett, hogy a munkanélküliségtől és az árfolyam alakulásától függ, hogy az év végére hogyan alakul a 90 napon túl nem teljesítő hitelek aránya; a ráta jobban simul a munkanélküliséghez, mint az árfolyamhoz - mondta.
    

A főtitkár a háttérbeszélgetésen úgy vélekedett, elsősorban bizalmi válságról van szó, és hosszú kilábalásra kell számítani, mert a bizalmi viszony újraépítéséhez évekre van szükség. Kovács Levente szerint a válságnak tudatformáló hatása is lesz, a lakosság a jövőben nem fog a mostanihoz hasonló mértékben eladósodni. (MTI)