A forint tarthatta vissza az MNB-t a nagyobb csökkentéstől
A citybeli értékelésekben ugyanakkor az az egyöntetű vélemény is helyet kapott, hogy a monetáris tanács közleménye a vártnál jóval óvatosabb hangvételű volt, és ez a további enyhítések fokozatos ütemének fenntartására vall.
Neil Shearing, az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics felzárkózó piacokkal foglalkozó főközgazdásza a keddi negyed százalékpontos kamatcsökkentést kommentálva úgy fogalmazott: az a tény, hogy az "új kinézetű" monetáris testület nem hajtott végre még nagyobb kamatcsökkentést, tükrözi, hogy az MNB döntéshozói számára milyen erős korlátot jelent egy esetleges piaci eladási hullám kibontakozásának és különösen a forint további gyengülésének fenyegetése.
Shearing szerint úgy tűnik, hogy a monetáris tanács a 300 forint/euró feletti árfolyamszintek láttán legalábbis egyelőre letett az enyhítési ciklus ütemének felgyorsításáról, tartva a "piaci visszacsapás veszélyétől".
A szakértő ezzel kapcsolatban kiemelte: a dél-afrikai rand mellett az idén eddig a forint a legrosszabbul teljesítő valuta a felzárkózó térség egészén belül. Shearing kiemelte a monetáris tanácsi közleményből azt a mondatot, amely szerint a piaci stabilitás biztosítása óvatos pénzügy-politikai megközelítést tesz szükségessé.
A Capital Economics vezető londoni közgazdásza szerint ugyanakkor ezt az óvatossági kényszert részben Magyarország saját maga okozta. A szakértő szerint ugyanis bármekkora a kísértés a globális tényezők - vagyis Ciprus - felelőssé tételére a legutóbbi forinteladási hullámért, a forintgyengülést valójában Magyarország-specifikus aggályok magyarázzák.
Shearing szerint ez egyértelműen látszik abból, hogy megszakadt a kapcsolat a globális befektetői kockázatvállalási hajlandóság megítélésére is használt VIX volatilitási index és a forintárfolyam mozgása között. A cég vezető szakértőjének keddi elemzéséhez fűzött grafikus kimutatásban látszik, hogy az euró forintárfolyama és a VIX-index által leírt, addig jórészt együtt mozgó görbe 2013 elején éles ívben széttartóvá vált, és e divergencia azóta is folytatódik.
A Capital Economics londoni főközgazdásza szerint ez korlátokat szab az esetleges agresszív monetáris enyhítési lépéseknek. Shearing közölte, hogy a ház jelenleg 4,50 százalékig csökkenő MNB-alapkamattal számol 2013 közepére, de a konszenzussal ellentétben jelentős kockázatát látja annak is, hogy az MNB később ismét szigorításra kényszerülhet, ha a globális kockázatvállalási hajlandóság komolyabb mértékben gyengülne.
A Capital Economics elemzője szerint a tízéves magyar állampapír hozamának legutóbbi emelkedése és a görbe rövid végén ezzel egy időben tapasztalt hozamesés is arra vall, hogy a kötvénypiaci szereplők is csak átmenetinek gondolják az enyhítési ciklust.
A 0,25 százalékpontos keddi kamatcsökkentést értékelve a JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni közgazdászai annak a véleményüknek adtak hangot, hogy a monetáris tanács által a kamatdöntés után kiadott közlemény hangvétele az előzetes piaci várakozásnál kevésbé volt enyhítésre hajló.
A JP Morgan elemzői szerint a közleményből egyértelműen látszik, hogy a monetáris tanács változatlanul enyhítési alapállású, de a testület "fél szemmel az árfolyamot is figyeli". A ház előrejelzése ennek alapján az, hogy az MNB folytatja a fokozatos ütemű kamatcsökkentéseket, és a magyar jegybank alapkamata 2013-ra 4,50 százalékig süllyed.
A JP Morgan londoni elemzői is a monetáris tanácsi közlemény kulcsfontosságú kitételének nevezték azt, amely szerint a piaci stabilitás biztosítása a monetáris enyhítés óvatos alkalmazását teszi szükségessé. A cég szakértői szerint ez gyakorlatilag arra utal, hogy az MNB "nem örül" az eltúlzott mértékű forintgyengülésnek.
A JP Morgan londoni közgazdászai kiemelték azt is, hogy a monetáris tanács közleményében nem esett szó "unortodoxnak" tekinthető gazdaságélénkítő intézkedésekről. A ház elemzői szerint az MNB valószínűleg egy ideig "teszteli a piacot", mielőtt döntene az ilyen jellegű enyhítési intézkedésekről.
A JP Morgan szakértőinek értékelése szerint a kamatdöntés utáni jegybankelnöki sajtótájékoztató elhagyása is azt jelzi, hogy az MNB "igyekszik elkerülni a befektetői hangulat rontását a jelenlegi törékeny környezetben".
A 4cast nevű vezető londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház szakértői is úgy értékelték a monetáris tanács által a kamatdöntés után kiadott közleményt, hogy annak retorikája "váratlanul óvatos" volt. A 4cast elemzői is kiemelték emellett, hogy a közlemény "feltűnően" nem említi a szokványostól eltérő monetáris eszközök alkalmazásának lehetőségét. A ház szakértői szerint ugyanakkor nem is volt nagyon valószínű az új pénzügy-politikai eszközök bevetése az MNB új vezetésének munkába állása után ilyen rövid idővel, és ezeknek az eszközöknek a későbbi alkalmazása jó eséllyel nem került le a napirendről.
A 4cast elemzői szerint azonban a vártnál visszafogottabb keddi MNB-közlemény valószínűleg tudatos döntés eredménye volt, és a piac megnyugtatását, ennek révén pedig a forint alátámasztását célozta. (MTI)
