A franciák szerint Magyarország az uniós tagság egyik legfőbb haszonélvezője

A francia baloldali lap kiemelte, hogy a négy kelet-európai országban haragot váltott ki az a brüsszeli javaslat, amely szerint minden be nem fogadott szíriai menekült után 250 ezer eurós szolidaritási hozzájárulást kellene fizetni azoknak az országoknak, amelyek ellátják őket. A lap idézte Orbán Viktor miniszterelnök pénteki rádióinterjúját, miszerint az összeg majdnem negyven évi átlagkeresetnek felel meg Magyarországon, Szijjártó Péter külügyminiszter pedig elfogadhatatlan zsarolásnak nevezte a javaslatot.

A tudósítás kitér arra, hogy népszavazás lesz az áttelepítési tervről, amelyben Magyarország szuverenitásának megsértését látja. A Le Monde egy részletes elemzést is közölt Orbán Viktor az illiberális demokrácia építésze Európában címmel, amely szerint a Kelet-Európában modellként szolgáló és egyre terjedő magyar "alternatív demokráciakoncepció" a közös európai értékektől nagyon eltérő értékeket vall magáénak. Alapja a rend, a sajtó ellenőrzése, a család, a vallás, a föld kultusza, a megszépített múlt misztifikálása, a szociális juttatások munkához kötése, sőt a halálbüntetés visszaállítása, miután Orbán Viktor szerint azok a nyugati értékek, amelyek az emberi jogokon, a kisebbségek tiszteletén, a jogállamon és a szabad kereskedelmen nyugszanak, nem működnek - írta a lap.

A cikkszerzők, Blaise Gauquelin és Jean-Baptiste Chastand szerint a magyar miniszterelnök hazáját "egy látnoki gondolat és világ új központjává" kívánja tenni, amely hátat fordítva Párizsnak, Berlinnek, Washingtonnak és Brüsszelnek a szingapúri, a kínai, az orosz vagy a török tekintélyelvű modellt követi. A lap szerint rossz híre ellenére Orbán befolyása egyre növekszik Európában, számos néppárti politikus támogatja Brüsszelben, ugyanakkor a "két lépés előre, egy lépés hátra" hatásos taktikájával a bírálatokat is ki tudja védeni, s folytatja a megkezdett politikát, ráadásul a migránsválság óta már nem is kell hátrálnia. Idézte a lap Ivan Krastev bolgár politológust, aki szerint az illiberális modell egyik ellentmondása, hogy a kelet-európai országok az Európai Unió strukturális alapjaiból tartják fenn magukat, s ha az EU szétesne, ők lennének az első áldozatok.

A lap külön interjút is közölt Jacques Rupnikkal, az egyik legjelentősebb francia Közép-Európa szakértővel, aki szerint Magyarországon és Lengyelországban a demokrácia visszafejlődik, a jogállam megkérdőjeleződik, a közigazgatás politikai semlegessége megszűnőben, a közmédia politikai irányítás alatt áll. A politológus kiemelte, hogy populista és nacionalista irányzatok máshol is vannak a világban, Kelet-Európában viszont ezek kormányoznak. A Politico című hírportál egy friss tanulmányra hivatkozva azt írta, hogy Magyarország az uniós tagság egyik legfőbb haszonélvezője, az ország állampolgárai ugyanakkor az Európai Uniót legkevésbé értékelők között vannak. Magyarország nagyon magas pontszámot ért el a strukturális kohézió területén, gazdaságilag például sokat profitált az uniós tagságból, alacsonyak viszont a kohéziónak az egyének szintjén is érezhető hatásait tükrözni hivatott mutatók, ami azt sugallja, hogy a magyarok kevéssé tartják fontosnak az európai integrációt - derült ki a Külkapcsolatok Európai Tanácsa (ECFR) nevű elemzőközpont Kohéziós monitor című tanulmányából.

"A tényszerű helyzet és annak a társadalmi megítélése közötti ellentmondás sehol nem látható annyira élesen, mint Magyarországon" - mondta Josef Janning, az ECFR berlini irodavezetője, a tanulmány egyik szerzője. Janning úgy véli, hogy a magyarországi adatok a politikából való teljes kiábrándultságot jelezhetik. "Az a benyomásom, hogy az ország soha nem tudott felépülni a trianoni békeszerződés évszázados traumájából" - vélekedett az európai agytröszt munkatársa. A kutatási eredmények azt mutatják, hogy az Európai Unió bírálata a politikai fősodor részévé vált Magyarországon. "Magas szintű a csalódottság a politikában, és ugyanakkor magas az EU-kritikus pártok támogatottsága" - közölte Josef Janning a hírportállal. Magyarország ellenpéldájaként Írországot jelölték meg a tanulmányban. Dublinnak a 2010-ben kapott uniós mentőcsomag értelmében szigorú megszorító intézkedéseket kellett végrehajtania, az Európai Unió társadalmi megítélése azonban ennek ellenére rendkívül pozitív maradt.