A gazdasági bizonytalanság segíti az elhízást
Az amerikaiak és a britek sokkal hajlamosabbak az elhízásra, mint a norvégok vagy a svédek. Ennek pedig az lehet az oka, hogy a kiélezett társadalmi versenyben erős közjóléti rendszer nélkül az emberek hajlamosak arra, hogy túlzásba vigyék a táplálkozást - állítják brit kutatók az Economincs and Human Biology című szaklapban megjelent tanulmányukban.
"Az elhízás mértékének csökkentésére általában az embereket arra ösztönzik, hogy jobban figyeljenek magukra, azonban ez a tanulmány azt sugallja, hogy az elhízás átfogóbb társadalmi probléma" - magyarázta a tanulmány vezető szerzője, Avner Offer gazdaságtörténész. A professzor szerint a szabadpiacból származó előnyöknek talán az egyéni és a társadalmi egészség látja a kárát, és ezek azok a tényezők, amelyeket csak ritkán vesznek számításba. Offer csapata tizenegy jóléti államot vizsgált, és azt tapasztalta, hogy az erős liberális piacgazdasággal rendelkező országokban, ahol az erős piaci verseny viszonylag gyenge közjóléti rendszerrel párosul, az átlagosnál harmadával több az elhízás.
Négy erős liberális piacgazdasággal rendelkező országot, azaz Ausztráliát, az Egyesült Államokat, Kanadát és Nagy-Britanniát hét európai - hagyományosan erősebb szociális hálóval rendelkező - országgal: Finnországgal, Franciaországgal, Németországgal, Norvégiával, Olaszországgal, Spanyolországgal és Svédországgal hasonlították össze. Ezek alapján a kutatók azt találták, hogy a magasabb munka- és jövedelemszerzési biztonság alacsonyabb szintű elhízással párosul.
Az eredményeket alátámasztani látszik az is, hogy a nagyarányú elhízás az 1980-as években kezdődött, azaz abban az időben, amikor az angol anyanyelvű országokban elkezdődött a piaci liberalizáció. Sokak szerint az elhízásnak több köze van az olcsó készételeknek és a gyorséttermek elterjedésének. A kutatók viszont azt állítják, hogy a gazdasági változás játszott nagyobb szerepet. (MTI)
