A görög mentőprogram feltételei - összefoglaló
A miniszterelnök, Lukasz Papademosz szombat este tévényilatkozatban figyelmeztette az országot és a törvényhozókat, hogy ha elutasítják a takarékosságot és vele a mentőprogramot, akkor Görögország "megfékezhetetlen gazdasági káoszba süllyed, és társadalmi robbanás fenyegeti".
Az új program elemeinek mielőbb a helyükre kell kerülniük, különben Görögország nem lesz képes törleszteni egy 14,5 milliárd eurós részletet, amely március 20-án válik esedékessé. A vasárnapi szavazáson eldőlő kormányprogram részletei a következők:
KÖLTSÉGVETÉSI KIIGAZÍTÁS
Még a mentőprogramból való első, márciusban várt kifizetés előtt pótköltségvetést kell készíteni, amely a hazai össztermék (GDP) 1,5 százalékával egyenértékű, azaz 3,3 milliárd eurónyi kiadáscsökkentést tartalmazna erre az évre. Az Európai Bizottság becslése szerint Görögország államháztartási hiánya tavaly a GDP 8,9 százaléka lehetett, és további intézkedések nélkül idén is meghaladná a 7 százalékot, a GDP majdnem 200 százalékára növelve a kormányzat adósságát a tavalyi 163 százalékról.
A 3,3 milliárd eurós lefaragásból 1,1 milliárdot az egészségügyben kell elérni, főleg a gyógyszerköltség csökkentésével. A nagyobb tételek között 400 millió eurót a közületi beruházásokból, 300 milliót a honvédelmi költségvetésből kellene elvenni. A nyugdíjak csökkentéséből további 300 millió eurót kellene megtakarítani, és a központi költségvetési intézményeknek is le kell mondaniuk 300 millióról.
Más intézkedések után még mindig marad 325 millió eurónyi olyan kiadáscsökkentés a jelenlegi ábra szerint, amelyet nem nevesítettek, pedig ez az euróövezeti pénzügyminiszterek alapvető követelése volt a múlt héten. Az áprilisi választások után alakuló új kormánynak júniusban további 10 milliárd eurónyi takarékossági intézkedést kell előírnia a 2013-2015-ös időszakra, és erre már most elvi kötelezettséget kell vállalniuk a pártoknak - ezt a feltételt szintén az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácsa támasztotta.
MUNKAÜGYI REFORM
Még az új mentőprogramból való első kiutalás előtt 22 százalékkal csökkenteni kell a minimálbért, amelynek bruttó összege most havi 750 euró, ezen belül a 25 éven aluli munkavállalók részére 32 százalékkal kell csökkenteni a minimálbért. A munkában töltött idővel járó automatikus béremelés megszűnik, a társadalombiztosítási hozzájárulás 5 százalékkal csökken.
A kollektív bérmegállapodásokat "rendszeresen és gyakran hozzá kell igazítani a változó gazdasági körülményekhez". Körülbelül 15 ezer állami alkalmazottat úgynevezett munkaügyi tartalékba kell helyezni idén, ami azt jelenti, hogy az alapbérük 60 százalékát fogják megkapni, és jövőre felmondanak nekik. Minden öt nyugdíjba menő közalkalmazott helyett csak egy újat lehet fölvenni. A cél: 2015-re 150 ezerrel csökkenti az állami munkahelyek számát.
KÖLTSÉGVETÉSI ÉS GAZDASÁGI CÉLOK
Idén az államháztartás elsődleges (adósságtörlesztés nélkül számolt) hiánya nem haladhatja meg a 2,06 milliárd eurót. Jövőre már legalább 3,6 milliárdos elsődleges többletet kell elérni, ezt 2014-ben 9,5 milliárd euróra kell növelni. 2012 és 2014 között az államháztartási hiány nem lehet több a GDP 7 százalékánál. A költségvetési célokat 2015-ig el lehet halasztani, ha a gazdasági növekedés elmarad a várttól.
A görög GDP várhatóan 4-5 százalékkal csökken az idén és jövőre. A fellendülés kezdete 2013 folyamán lehetséges, 2014-ben és 2015-ben 2,5-3 százalékos növekedés várható. Az Európai Bizottság korábban csak 2,8 százalékos visszaesést jósolt Görögországnak erre az évre a tavalyról becsült, 5,5 százalékos GDP-csökkenés után.
A BANKOK TŐKEFELTÖLTÉSE
A görög bankoknak idén a harmadik negyedévig el kell érniük a legjobb minőségű szavatoló tőke EU-ban előírt 9 százalékos arányát a kockázattal súlyozott mérlegfőösszeggel szemben, és ezt a tőkemegfelelési mutatót (core tier-1 capital ratio) a jövő év második negyedéig 10 százalékosra kell javítaniuk, részint piaci tőkeemeléssel, részint a mentőprogramból. Az esetleg szükséges állami segítség arányában a kormány részesedést kap a bankokban törzsrészvények, korlátozott szavazati jogú részvények vagy részvényre váltható kötvények formájában.
PRIVATIZÁCIÓ
A privatizációs bevételeknek ez év végéig el kell érniük a 4,5 milliárd eurót, jövő év végéig a 7,5 milliárd eurót, 2014 végéig a 12,2 milliárd eurót és 2015 végére a 15 milliárd eurót, tavaly júniustól számítva. Egyelőre nem pontosított "középtávon" összesen 50 milliárd eurós bevételt kell elérni a közületi javak magánkézbe adásából. Növelni kell a görög privatizációs ügynökség felhatalmazását, hogy részletekben is eladhasson vagyontárgyakat, vagy felszámoljon állami cégeket, ha nem lehet eladni őket. A még idén eladandók között van a DEPA gázszolgáltató, a DESFA gázvezeték-üzemeltető és a Hellenic Petroleum olajfinomító.
SZERKEZETI REFORMOK
Még az első kiutalás előtt törvényt kell alkotni egyes szakmák felszabadításáról, a verseny engedélyezéséről: ide tartozik egyebek közt az elsődleges egészséggondozás, a könyvelés, az idegenvezetés, a kikötői rakodás és az ingatlanügynökség.
