A gyártás és a kereskedelem húzza a magyar munkaerő-piacot
Szekeres Katalin, a Manpower Magyarország marketing vezetője a reprezentatív felmérés eredményeit bemutató keddi sajtótájékoztatón elmondta: a megkérdezett 750 munkáltató közül 11 százalék növelni szeretné a munkaerő létszámát, 10 százalék pedig elbocsátást tervez 2011 október-decemberben, a kettő különbségéből számolt Manpower munkaerő-piaci mutató így az utolsó negyedévre vonatkozóan - hasonlóan az előző negyedévhez - plusz 1 százalékon áll.
A szakértő hozzátette: a munkáltatók többsége, 76 százaléka nem kíván változtatni a munkavállalói létszámon az év hátralévő részében. Szekeres Katalin hangsúlyozta: a két legerősebb szektorban - a kereskedelemben és a gyártásban - a munkaerő-piaci mutató értéke egyaránt 10 százalékon áll; a nagy- és kiskereskedelem mutatója negyedéves összehasonlításban 15, éves összehasonlításban 16 százalékpontos javulást mutat.
G. Nagy Balázs, a Manpower Munkaerő-szervezési Kft. üzletfejlesztési igazgatója szerint a munkaerő-piaci kilátások javulása a kereskedelemben nem szezonális, hanem három egyéb okra vezethető vissza. Egyrészt a vásárlóerő növekedésére számít a szektor a személyi jövedelemadó változások eredményeképpen, másrészt a válság következtében a kereskedelmi egységek is átgondolták üzletpolitikájukat, egyre több kiadott hely van a plázákban, ez pedig a foglalkoztatás szempontjából pozitív. Harmadrészt már elég régóta növekedést mutat a gyártóipari szektor, és ez érezhetően kihat a nagy- és kiskereskedelemre is - mondta G. Nagy Balázs.
Kifejtette: Magyarországon a nagy munkanélküliség ellenére sem találják meg sokszor egy-egy munkahelyre a megfelelően képzett szakembereket. Eddigi felméréseik ugyanakkor azt mutatják, hogy a felvételek általában az elbocsátásokkal együtt megugranak, vagyis a munkaerő-piac azonnal felszívja a megfelelő képesítéssel rendelkező munkavállalókat.
A vendéglátásban ugyanakkor az utóbbi két és fél év legpesszimistább előrejelzését mérték 2011. utolsó negyedévére vonatkozóan mínusz 16 százalékos munkaerő-piaci mutatóval, amely az előző negyedévhez képest 25, az előző év azonos időszakához képest pedig 15 százalékpontos visszaesést jelent - ismertette Szekeres Katalin. Hozzáfűzte, ez a csökkenés sem magyarázható csupán szezonális okokkal. Egyrészt a szokatlanul hideg nyár miatt gyakorlatilag elmaradt a főszezon, másrészt az iparágat a svájci frank magas árfolyama is fenyegeti, mivel a korábbi évek fejlesztései devizahitellel indultak.
Regionális összehasonlításban Budapesten és a Dél-Alföldön a legerősebb az alkalmazási hajlandóság: mindkét régióban plusz 7 százalékon áll a mutató, és a Dél-Alföld a felmérés 2,5 éves történetének eddigi legjobb eredményét produkálta. Az utolsó negyedévre vonatkozó munkaerő-piaci kilátások a Közép-Dunántúlon a legrosszabbak, ahol mínusz 7 százalékon áll a mutató.
Az Észak-Alföldön az előző negyedévi mínusz 8 százalékról 0 százalékra javult a mutató értéke, vagyis egyenlő arányban terveznek a munkaadók felvételt és elbocsátást. Közép-Magyarországon éves összehasonlításban 9 százalékponttal 4 százalékra csökkent a mutató értéke. (MTI)
