A gyémántbiznisz kulisszatitkai II.
A gyémánttermelés a válság alatt jelentősen visszaesett és a volumenek a mai napig stagnálnak
A gyémántbányászati ipar 2012-ben jelentős koncentrációt mutatott, a termelők árbevételének 78 százaléka öt cégnél – az orosz Alrosánál, a dél-afrikai De Beers-nél, a kanadai BHP Billitonnál és Harry Winston Diamondnál, valamint a brit-ausztrál Rio Tintonál – összpontosult.
A volumenek alapján 2009 óta No. 1. orosz Alrosa 2012-ben felszínre hozott 34,4 millió karátja a világ termelésének 27 százalékát tette ki
Az értéket tekintve a dél-afrikai De Beers maradt az élen, 5,5 milliárd dolláros árbevétellel, ám az Alrosa és a kanadai Harry Winston Diamond (2013 óta új néven Dominion Diamond) egyre nagyobb részesedést oroznak el a De Beers-től.
A De Beers árbevétele egyre kevesebbel haladja meg versenytársaiét
Mindazonáltal 2012-ben a Harry Winston Diamond javította bányászati tevékenysége megtérülését azáltal, hogy kiskereskedelmi részlegét értékesítette a svájci The Swatch Groupnak, miután a kitermelés generálta a Harry Winston összárbevételének 41, míg össznyereségének 76 százalékát. Így a De Beers maradt az egyetlen topgyártó, amely még érdekelt a kiskereskedelemben.
A toptermelők létszáma egyébként ötről négyre csökkent 2012-ban, miután a BHP Billiton kiszállt a gyémántbizniszből, eladva operációit, köztük az Ekati bányát és annak Antwerpenben lévő marketing részlegét a kanadai Dominion Diamond Corp.-nak. Ez az ügylet a bányászati iparban elindult egyesülési és összeolvadási hullám része volt, ami csak további koncentrációt idézett elő. A világ legnagyobb platinatermelője, az Anglo American 45-ről 85 százalékra növelte részesedését a De Beers-ben. Az amerikai Petra Diamonds bejelentette, hogy eladná Fissures nevű bányáját, a brit Gem Diamonds pedig értékesítette is az Ellendale bányát az ausztrál Goodrich Resources-nak. Mindkét céget az a szándék vezeti, hogy javítsa a gyémánteszközei minőségét. Eleinte a Rio Tinto is az értékesítés előkészítéseként a gyémántüzletág leválasztására készült, ám végül mégis úgy döntött, megtartja eszközeit. Mindenesetre ezek a mozgások újabb bizonyítékai annak, hogy a nagy gyémántpiaci játékosok visszatérnek a tiszta termelési profilhoz.
Az Alrosa a legprofitábilisabb termelő, övé a legnagyobb árbevétel-arányos működési eredmény, mind karátban, mint abszolút értékben. Még úgy is, hogy a 33 százalékos 2012-es rátája valamivel rosszabb a 2011. évinél, ám működési profitja így is 1,6 milliárd dollárra, illetve karátonként 46 dollárra rúgott. Ugyanakkor a De Beers is jelentős nyereséggel zárt, árbevétel-arányos működési rátája 2012-ben 13 százalékra nőtt, az előző évi 11-ről, ami 800 milliós működési eredményt, illetve karátonként 29 dollárt hozott.
Az Alrosa és a De Beers rendelkezik a legjövedelmezőbb bányákkal
A vezető gyémánttermelők 2012-ben profitabilitásuk javítására törekedtek. Az Alrosa a hosszú lejáratú szállítási szerződéseinek növelésével próbálta stabilizálni értékesítéseit. A De Beers az alulteljesítő Finsch bányája 2011-es eladásából húzott hasznot. A nyersgyémánt-árak 20 százalékos esése ellenére a Dominion a karátban mérve 49 százalékkal megugrott nyersgyémánt-értékesítésének köszönhetően 12-ről 14 százalékra növelte marzsát 2011-ben. A Rio Tinto és a BHP Billiton marzsai ugyanakkor 2012-ben nyomás alá kerültek. A BHP Billiton Ekati bányájának termelése jelentősen csökkent, a Rio Tinto pedig alacsonyabb eladási árakkal és a Diavik bányája magasabb leértékelődésével szembesült.
A De Beers, az Alrosa és a Dominion Diamond fenntartotta vagy növelte a jövedelmezőségét.
A globális gyémánt tartalékokat (diamond resources) és a feltárt készleteket (diamond reserves) nem szabad összekeverni. Mindegyik gyémánttermelő ország kormánya külön szabályozza a számításba vehető tartalékok és készletek definícióját. A gyémánt készletek a teljes gyémánt tartalékokon belül az a rész, amely az előzetes megvalósíthatósági tanulmányok alapján a jelenlegi technológiákkal is gazdaságosan kitermelhető. E készletek egy része bizonyosan létezik, másik részük azonban csak valószínűsíthető (probable reserve). Egy készlet „bizonyított” címkéje (proven reserve) arra utal, hogy az a lehető legnagyobb biztonsággal feltárt része a gyémánt készletnek.
A jelenlegi tartalékok és készletek fontos mutatói az iparág hosszú távú gyémánttermelési képességének. A jelenleg ismert készletek még 18 évig elegendőek a kitermeléshez.
A világ gyémánt készletei koncentráltak, azok 70 százaléka Afrikában és Oroszországban találhatók
Az afrikai tartalékok és készletek magasabbak lehetnek a kimutatottnál, mivel a kontinens nagy része tartalmazhat még fel nem fedezett gyémántokat.
A gyémánt készleteken felüli gyémánt tartalékok alakulása. Afrika rendelkezik a legtöbb tartalékkal, bár a geológiai feltárás gyorsabb Oroszországban és Ausztráliában.
A gyémántkészletek globális szintje évek óta meglehetősen stabil, 2,3 milliárd karát, mivel az éves termelés nagyjából megegyezik az évente feltárt új készletekkel, s ez az egyensúly érzékelhetően rövidtávon sem változhat meg. Ám az újonnan felfedezett készletek jelentős része viszonylag gyengébb minőségű a jelenleg kitermelés alatt lévőknél. A legutóbbi jelentősebb gyémántbányát egyébként 1997-ben fedezték fel Zimbabwében.
Forrás: Conclude Zrt.
Előzmény: A gyémántbiznisz kulisszatitkai I.
