A hazai cégek 35%-a veszélyes vállalkozásokhoz kapcsolható

Magyarországon irreálisan nagy a cégfluktuáció, aminek következtében a cégek alapításkori várható élettartama alig 8-9 év. Ez meglehetősen „adatgazdag” környezetet teremt, amiben prediktív modellekkel nagyon jól jelezhetők előre a cégek várható fizetésképtelenségi eljárásai. „A vállalkozások stabilitásának és kockázatosságának megítélésében elengedhetetlen szempont az adott cég kapcsolati hálójának feltérképezése” – mondja Pertics Richárd, a BCE Nemzeti Cégtár Nonprofit Zrt. vezérigazgatója.
 
A kapcsolatok kiértékelése összetett feladat, hiszen a cégek közötti közvetlen tulajdonosi kapcsolaton túl kiemelt szerepe van a tulajdonos és vezető tisztségviselők egyéb vállalati érdekeltségeinek, de még annak is, hogy ki hol lakik, illetve a cégek milyen címen vannak bejegyezve. A cégtemetők tipikus jellemzője, hogy egy adott személy vagy cím körül felszámolt és felszámolás alatti vállalatok tömege található.
 
A szövevényes kapcsolatok elemzését megnehezíti a hatályosság kérdése, nem szabad ugyanis megfeledkeznünk arról, hogy nemcsak a jelenleg élő kapcsolatok, hanem a múltbeli tulajdonosokat, cégvezetőket összekötő adatok elemzése is fontos információkkal szolgál. Nem meglepő módon a jogi kiskapukkal visszaélők jellemzően úgy leplezik ideig-óráig üzelmeiket, hogy még azelőtt kiszállnak a cégből, hogy a problémák kiderülnének.

Az országos kapcsolati háló bonyolultságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy több mint 350 ezer magánszemély köthető legalább 2 céghez, és közel 8 ezer magánszemélynek 10-nél is több vállalatban van érdekeltsége, még akkor is, ha a bejegyzési és lakcímadatok egyezését figyelmen kívül hagyjuk. 

„Az sem utal fejlett üzleti kultúrára, hogy a menedzseri és tulajdonosi kör sokszor nem különül el egymástól” – mondja az NCT igazgatója. A hazai cégekhez aktuálisan kapcsolható magánszemélyek közül 450 ezer fő tulajdonosi és cégjegyzésre jogosult szerepkört is betölt különböző vállalatokban.
 
Mindezek fényében nem meglepő, hogy a hazai cégek 35 százaléka köthető kiemelt kockázatú vállalkozáshoz, azaz olyan céghez, amelyik az átlagosnál sokkal nagyobb valószínűséggel fog csőd vagy felszámolási eljárás alá kerülni, vagy olyanhoz, amelyik már eljárás alatt is van vagy volt. Egy kiemelt kockázatú vállalat fizetésképtelenségi eljárás alá kerülésének valószínűsége több mint ötvenszerese egy jó besorolású cégének, és mivel a vállalkozások életpályájának alakulása szoros összefüggést mutat a velük kapcsolatban álló cégekével, a veszélyes kapcsolt vállalkozások azonosítása elsődleges feladat. Éppen ezért a Nemzeti Cégtár honlapja egy adott cégre történő keresés eredményeként nemcsak a saját alapadatokat adja ki, hanem azt is, hogy a kapcsolódó cégek között milyen arányt képviselnek a veszélyeztetett vállalkozások. 
 
„Ha a hazai gazdaság szereplői látják üzleti partnereik múltját és jelenét, kockázataik jelentősen csökkenthetőek. Meggyőződésem, hogy a céginformációs kultúra fejlődése nagyban hozzájárulhat a korlátolt felelősséggel és jogi kiskapukkal való visszaélések csökkentéséhez. Sajnos jelenleg nem jellemző, hogy a cégek nagyon válogathatnának partnereik között, de az átláthatóság már középtávon is hozzájárulhat a gazdaság megtisztulásához” – szögezte le az igazgató.