A hőárszabályozásban a kapcsolt bizonyítvány gyors bevezetése lenne célszerű
Az eddig ismert kormányzati elképzelések szerint a bevezetés dátuma 2013. január elseje lenne, vagy legfeljebb 2012 október - mondta Bercsik Gábor, az MKET elnöke hétfőn a Budapesten tartott sajtótájékoztatón. Az energiaügyekért felelős minisztériumban tartott megbeszéléseken a távhőtermelők érdekképviseleti szervezete javaslatokat tett részben a távhőárak befagyasztása, részben pedig a hővel kapcsolt áramtermelés támogatásának (kát) július elsején történő megszűnése miatt.
A hővel kapcsoltan termelt áramot júlustól már nem veszik át a kát rendszerben a piacinál magasabb áron, ami támogatást jelentett kapcsoltan termelő erőműveknek. Igaz ezt az árat a végfelhasználó az áram árában fizeti meg. Bercsik Gábor szerint a kapcsolt bizonyítvány rendszert át lehetne venni például a lengyelektől, nem kellene újat kidolgozni.
A távhő társadalmi hasznának áraként a kapcsolt bizonyítványt a hőtermelők bocsátanák ki, amit az áramtermelőknek kellene megvásárolniuk, azaz ez jelentené a távhőtermelők támogatását. Ugyanakkor az áram árában továbbra is minden villamosenergia felhasználó fizetne, de átláthatóbb, igazságosabb és rugalmasabb lenne a rendszer - magyarázta Bercsik Gábor. A jogszabály szerint a hőárakat márciusban október 15-ig fagyasztották be, ameddig az új, hőártámogatás rendszert bevezetik.
Addig azonban a szakértői számítások szerint 10-15 milliárd forint veszteség halmozódik fel a távhőtermelőknél. Október 15-től már nem az áram-, hanem a hőtermelést támogatnák. Ilyen egyetlen európai országban sincs, mondta a javaslatok kidolgozásában résztvevő Boston Consulting vezető partnere, Kotnyek Balázs - hozzáfűzve, hogy jellemzően kapcsolt bizonyítvány, illetve az áram árában támogatják a társadalmilag hasznos távhőtermelést.
A Magyar Kapcsolt Energia Társaság tagjai attól tartanak - mondta el Vinkovits András, a Budapesti Erőmű Zrt. üzleti vezérigazgató-helyettese -, ha a kapcsolt bizonyítványt csak a tervezett időpontban, 2013-ban vezetik be, addig legalább hatszor kell jogszabályt változtatni, ami folyamatos bizonytalanságban tartaná a termelőket. (MTI)