A jövő évi magyar hiány 2,94 százalék lesz
A 2011. évi költségvetésben az államháztartás hiánya 798,8 milliárd forint, 16.197,5 milliárd forint bevétel és 16.996,2 milliárd forint kiadás mellett az Országgyűlés honlapján elérhető törvényjavaslat szerint. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a szombati kormányszóvivői tájékoztatón kiemelte: "ez a költségvetés 3 százalék alatti deficitet tartalmaz, tehát először teljesíti az Európai Unióhoz való csatlakozáskor vállalt, a stabilitási és növekedési egyezményben lefektetett hiánycélt". A miniszter által a talpra állás költségvetésének nevezett jövő évi büdzsé 3 százalékos gazdasági növekedéssel és 3,5 százalékos inflációval számol, s azzal, hogy az államadósság már csökken. Megjegyezte, hogy "ez egy ambiciózus, de reális gazdasági növekedési ütem, amiben nincs benne egy újabb globális válság, amivel nem számolunk".
A költségvetés három gazdaságpolitikai célkitűzést kíván szolgálni: a munkahelyteremtést, a növekedés élénkítését, valamint a családok és a gyermekvállalás segítését - mondta Matolcsy György. A javaslat a családok erőteljes támogatását, az üzleti szféra levegőhöz juttatását, és a közszféra karcsúsítását tűzi ki célul. A miniszter bejelentette: a közszféra jelenlegi 690 ezres létszámát 25-30 ezerrel kívánja csökkenteni a kormány jövőre. A központi költségvetési intézményeknél 5 százalékos, a költségvetési háttérintézményeknél 10 százalékos lesz a leépítés, 5 százalékos dologi költségcsökkentés mellett. Elmondta: a költségvetés három kulcsösszefüggésre épül: az elmúlt 20 év legjelentősebb adócsökkentésére, amely közel 450-500 milliárdot jelent, az egészségügyi kassza 725 milliárdos hiányának adóbevételekből történő rendezésére, és a nyugdíjkassza jövő évi deficitjének kipótlására. Közölte, hogy a nyugdíjkassza jövő évi közel 900 milliárd forintos hiányának pótlására a kormány államháztartási egyensúlyt javító alapot hoz létre.
A kabinet úgy számol, hogy a magán-nyugdíjpénztári kifizetésekből visszatartott 360 milliárd forint, valamint a közel 3 millió magán-nyugdíjpénztári tag 90 százalékának az állami nyugdíjrendszerbe való visszalépése nyomán visszaáramló vagyonból 540 milliárd forint az államháztartási egyensúlyt javító alapba kerül. Ellenzik a fűnyíróelv szerinti létszámleépítést a közszférában a munkavállalói érdekképviseletek és hiányolják, hogy a kormány nem a feladatokhoz igazítja létszámot. Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke váratlannak ugyan nem nevezte Matolcsy György szombati bejelentését a közszférában várható 25-30 ezres létszámcsökkentésről, ám úgy vélte, hogy az ellentétes a kormányzópárt választási kampányában elhangzottakkal. Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke szerint feszültséget okozhat, hogy a költségvetési hiány tartásának kényszere mellett a személyi-jövedelemadó (szja) rendszer egy nagy "lyukat" eredményezett a bevételi oldalon, amit a kormány a várt 3 százalékos gazdasági növekedéssel kíván "betömni".
Az MSZOSZ szerint azonban a 3 százalékos GDP-növekedés a költségvetés legbizonytalanabb száma. Több munkaadói szervezet is egyetért a költségvetés bejelentett főbb számaival, ugyanakkor még hiányolják a részleteket a nyugdíjrendszerrel kapcsolatban. Vadász György, a Magyar Iparszövetség (OKISZ) ügyvezető társelnöke szerint a 2011-es tervezet egy "bátor" költségvetés, mind a gazdasági növekedés, mind pedig az adóbevételek szempontjából. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára "rendjénvalónak" nevezte a 3 százalék alatti hiányt, és a tervezett gazdasági növekedést is, valamint üdvözölte azt is, hogy a kormány csökkenteni kívánja a közszféra létszámát. Fontos üzenetnek nevezte azt is, hogy jövőre a közszférában a nominális bérkiáramlás összege nem változik. Akár lényegesen is csökkenhet a következő években az államadósság a kamatteher a magán-nyugdíjpénztári befizetések és vagyon átirányításával az állami kasszába, de a részletek ismeretének hiányában még sok a bizonytalanság és az eredmények is kétesek az MTI által megkérdezett elemzők szerint.
Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője szerint jelentősen csökkenhet a következő években az állam kamatkiadása, illetve az államadósság, látványosan mérséklődhet az állam finanszírozási igénye, csökkenhet az állampapírok hozama és mindez a forintnak is támaszt nyújthat, ami az ország felminősítési kilátásait is javítja, ha a kormány jól kezeli a magán-nyugdíjpénztári befizetéseket. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a részletek még nem ismertek. A költségvetés kiadási és bevételi oldala véleménye szerint kiegyenlített kockázatokat hordoz: az szja bevételeket alul, az áfabevételeket felültervezte a kormány, a kiadásokat kissé visszafogta, amit kedvezőnek nevezett. Németh Dávid, az ING Bank elemzője óvatosabban fogalmazott. Úgy vélte, hogy bár csökkenhet 50-100 milliárddal az éves kamatfizetés és csökkenhet a kötvénykibocsátás is, ám a részletek ismeretének nélkül még nem biztos, hogy hogyan alakul a magán-nyugdíjpénztári vagyon sorsa és ez milyen hatással jár. (MTI)
