A kínai-magyar kereskedelemben egyre nagyobb a technológiai termékek szerepe
A nagykövet elmondta: a két ország közötti külkereskedelem az előző évben elérte a 8,72 milliárd dollárt, ami éves összehasonlításban 28 százalékos növekedést jelent. Az idei év első két hónapjában további 20,7 százalékkal nőtt a kereskedelem volumene - tette hozzá. Csien arról tájékoztatott, hogy Kína összesen 2,5 milliárd dollár értékben hajtott végre beruházásokat Magyarországon, elsősorban a pénzügyi, repülőgép-ipari, kereskedelmi, vegyipari és logisztikai szektorokban.
A kínai-magyar vegyesvállalatok mintegy 10 ezer fővel bővítették alkalmazottaik számát, miközben a magyar vállalatok által Kínában elindított projektek száma tavaly meghaladta a 670-et - tette hozzá. Kiemelte: a beruházások értéke mind Kínában, mind Magyarországon nőtt, és az együttműködés egyre inkább eltolódik a hagyományos területekről, például a zöld gazdaság és a jogi szolgáltatások irányába. Az előző évben magyar vállalatok is részt vettek az első kínai zöldipari és zöldtechnológiai kiállításon; hamarosan megnyílhat Budapesten egy kínai jogi vállalat első magyarországi irodája - fejtette ki a nagykövet. A kínai gazdaságról elmondta: az elmúlt évek 9,9 százalékos gazdasági növekedése 7,7 százalékra lassulhat le.
Miközben Kína a világ második legnagyobb gazdaságává nőtte ki magát, az egy főre jutó GDP mintegy harmada a magyarnak, és az egy főre eső jövedelem 100 dollár alatt van. Nem szabad elfelejteni, hogy Kína még mindig egy fejlődő állam - hangsúlyozta Csien, hozzátéve: az ország hatalmas kihívások előtt áll. Csien szerint Kína bővüléséhez a versenyképesség a környezetvédelmi kiadások és az életszínvonal növelésére, a kutatás és fejlesztés bővítésére, illetve a régiók közötti különbségek csökkentésére van szükség. A nagykövet amellett érvelt, hogy Kína előtt nincs visszaút, nem zárhatja be kapuit a külföldiek elől, inkább további nyitásra lehet számítani.
Kiemelte, hogy a Kínában regisztrált külföldi vállalatok nem szenvednek semmilyen hátrányt a helyi társaságokkal szemben. "Kína elkötelezett a békés fejlődés mellett", prosperitása a békés nemzetközi környezeten múlik – tette hozzá. A kínai nagykövet előadásában elmondta: Kína és Magyarország között hasonlóság van abban abban a tekintetben, hogy mindkét állam fenntartható növekedési pálya kialakítására és az életszínvonal növelésére törekszik. Ehhez bővíteni kell a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatokat. Kérdésre válaszolva Csien elmondta: a magyar termékek, így a tokaji bor, a mangalica, a libamáj értékesítéséhez meg kell találni a megfelelő csatornákat. "Kínában csak a francia bort és a francia libamájat ismerik az emberek" - jelezte a nagykövet. A kínai építőipari vállalatok esetleges magyarországi szerepvállalásról úgy szólt: előbb kisebb munkákkal bizalmat kell kialakítani a kínai vállalatok iránt, és csak később gondolkozhatnak nagyobb projektekben. Magyarországnak nincsen nagy sebességű vasútvonala, ilyen már létezik Peking és Sanghaj között - tette hozzá. (MTI)
