A kkv szektor lehet a gazdasági növekedés motorja
Pelczné Gáll Ildikó (Fidesz) néppárti európai parlamenti képviselő kiemelte: bebizonyosodott, hogy életképtelen az eddigi, a piacok önszabályozó rendszerére épülő gazdaságpolitika. Ehelyett új elvekre épülő rendszerre van szükség, melyen belül Magyarországon és az Európai Unióban egyaránt a növekedés motorjai lehetnek az olcsó hitelekkel helyzetbe hozott kis- és közepes vállalkozások.
Rámutatott: az unió konkrét intézkedések előkészítésén dolgozik a gazdasági válságok megelőzésére és kezelésére. Ezek várhatóan az összeurópai érdekeket helyezik előtérbe az EU-s források elosztásánál ás a jelenleginél szigorúbban ellenőrizhetővé teszik a pénzek felhasználását. Emellett a recesszió közvetlen kezelésére közös krízisalapot is létrehoz majd az unió, melynek forrásait egy e célból kivetett közösségi adó bevételei teremthetik meg - fogalmazott a képviselő.
Magyarország EU elnökségéről szólva kijelentette: erős Európára és erős Magyarországra van szüksége az uniónak. „Az elnökség Magyarország számára az igazi belépő, az első tánc lesz, melyben nem szabad hibáznia. A legfontosabb, hogy a nyitott dossziék ügyeit jól vigyük tovább, ez lesz egyben az új hazai közigazgatás főpróbája is" - mondta. Gurmai Zita (MSZP) szocialista európai parlamenti képviselő hangsúlyozta, hogy a munkanélküliség enyhítése a válságból való kitörés egyik kulcsa.
Az unió mintegy 500 millió polgárából ma 25 millió embernek nincs állása, közülük ötmillió a fiatal. „Bőven van még teendőnk, hogy a recesszió végül ne a sor végén álló, egyébként is szegény embereket hozza lehetetlen helyzetbe" - fogalmazott. A szocialista politikus szerint a szegénység jelenleg nőarcú, ezért nem szabad megtörténnie, hogy a válság árát a nők fizessék meg". Utalt arra, hogy a korábbi fázisában a zömmel férfi munkaerőre épülő ágazatokat - autóipar, építőipar, bankszektor - sújtó recesszió jelenleg a túlnyomó részt nőket foglalkoztató szolgáltatói szektorban érezteti hatását.
Mind emellett a nők továbbra is komoly hátrányt szenvednek a férfiakkal szemben az európai munkaerőpiacon - hangsúlyozta. A bérolló a legfrissebb kutatások adatai alapján megközelíti a 18 százalékot, azaz a nők azonos feltételek között ennyivel kevesebbet keresnek a férfiaknál. „Magyarul évente 63 napot dolgoznak ingyen" - húzta alá Gurmai Zita.
