A költségvetési bizottság tovább engedett MSZP-s és LMP-s javaslatokat
Az MSZP és a Jobbik sem támogatta az LMP azon javaslatát, amely a költségvetés kiadási főösszegének 3,8 százalékos eltérésénél tenné kötelezővé a pótköltségvetés készítését. Megkapták ugyanakkor az egyharmados támogatást az LMP azon, Scheiring Gábor és Vágó Gábor által jegyzett módosító javaslatai, amelyek a benyújtott törvényjavaslathoz képest egy hónappal előrehoznák a költségvetési törvényjavaslat benyújtásának határidejét, illetve azt célozzák, hogy az állami vállalatok ne csak a mellékletekben, hanem a fő számokban is megjelenjenek.
A bizottság a kormánypártok 14 igen szavazatával elfogadta, hogy benyújtja az Országgyűlésnek a 2010. évi költségvetés módosításáról szóló törvényjavaslathoz kapcsolódóan azt az indítványt, amely a törvényjavaslatot kiegészíti azzal, hogy a kormányhivataloknak mennyi összeget kell befizetni a költségvetésbe, és ezt kiterjesztik a saját bevételből gazdálkodó szervezetekre is.
Bathó Ferenc, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára elmondta, hogy a kormány nem támogatja a szocialista képviselők indítványának elfogadását. Választási évben előfordulhat, hogy a kormány nem olyan gyorsan alakul meg; a mindenkori költségvetés eszköz a mindenkori kormány kezében ahhoz, hogy céljait végre tudja hajtani, ezért szükséges, hogy a választások évében 30 nappal később kerülhessen sor a költségvetési törvény benyújtására. A törvényjavaslat célja, hogy az új kormány megalapozott, programjának megfelelő költségvetést tudjon benyújtani - mutatott rá.
Az eddigi szabály 0,2 százalékos eltérésnél ír elő pótköltségvetési kötelezettséget; ez azt jelenti, ha például az ország finanszírozási helyzete javulna, és 50 milliárd forinttal kevesebbet kellene költeni kamatkiadásra, ezt csak pótköltségvetés készítésével lehetne elkölteni - mondta a helyettes államtitkár, hozzátéve: ez az eljárási szabály túlságosan merev.
Az állami vállalatok pozícióját pedig pontosan bemutatják a zárszámadásban, ez a jövőben is így lesz; eljárási szabályokról van szó, ez nem sérti a transzparenciát - hangsúlyozta. Szekeres Imre (MSZP) egyebek mellett felhívta a figyelmet arra, hogy nemzetközi piacok érzékenyen reagálnak a szabályozásváltozásokra is, továbbá, hogy a választási évben sem a nulláról kiindulva határozza meg a kormány a költségvetést. Veres János (MSZP) úgy vélekedett, hogy a Költségvetési Tanács javaslatát érdemes volna figyelembe venni.
A szocialista képviselő emlékeztetett arra, hogy másfél évvel ezelőtt hosszas szakmai egyeztetés után készült el az érvényben lévő szabályozás javaslata, amit támogatott a Fidesz is. Boldvai László (MSZP) megjegyezte: reméli, a Költségvetési Tanács javaslata nem jár azzal a következménnyel, hogy megszüntetik a tanácsot. Hargitai János (KDNP), a bizottság alelnöke elmondta: a jelenlegi házszabály miatt az eljárási szabályokat lazítani kell. Tervbe vették a házszabály módosítását is - fűzte hozzá.
Vágó Gábor (LMP) azt mondta, álszentnek tartja az MSZP érvelését, amikor maguk sem alkalmazták a törvényt. Lenhardt Balázs (Jobbik) pedig úgy vélekedett, ugyanolyan trükközés folyik, mint 2006-ban. Nem a régi trükköket kellene végigjátszani, hanem a tisztább, őszintébb költségvetési politika irányába elmozdulni, ha ez kényelmetlenséggel jár is - mondta.
Nyikos László (Jobbik) a bizottság elnöke rámutatott: a kormánypárti képviselők igen nagy mozgásteret adnak a kormánynak, nyilván, mert bíznak benne. A javaslat a 2010-es kiadási főösszeghez képest több mint 650 milliárd forintos mozgásteret enged meg, "személyes ízlésem szerint ez túl nagy" - mondta.
A 2010. évi költségvetési törvényt módosító törvényjavaslathoz kapcsolódó indítvány vitája során Veres János arról érdeklődött, hogy vizsgálta-e valaki, hogy a befizetési kötelezettség hogyan érinti az adott intézmények - például a Nemzeti Hírközlési Hatóság, a Magyar Energia Hivatal, a Szabadalmi Hivatal - közszolgálati tevékenységét, továbbá megvizsgálták-e, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) forrásai más törvények által nem szabályozottak-e. Nyikos László a megoldást nem tartotta elegánsnak, és ugyancsak szóvá tette, hogy a javaslat mögött nincs hatásvizsgálat.
