A magas infláció ellenére sem várható MNB-kamatemelés - elemzők
Az MTI előzetes felmérésébe bevont nagy citybeli befektetési és elemzőházak közgazdászainak zöme megjósolta ugyan az infláció múlt havi gyorsulását, de a legmagasabb előrejelzés is csak 5,8 százalékos éves inflációt valószínűsített februárra. Januárban 5,5 százalékos éves inflációt mértek Magyarországon.
A keddi adatismertetés utáni kommentárjukban a 4cast - az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház - szakértői kiemelték, hogy az MNB decemberi inflációs előrejelzésében az idei első negyedévre 4,9 százalékos éves összevetésű átlagos infláció szerepelt, ami "nagyon mélyen" a tényleges jelenlegi infláció alatt van. A ház szakelemzői szerint bár "az inflációs pálya nem néz ki jól", ugyanakkor az elmúlt hónapokban végrehajtott 1,00 százalékpontnyi MNB-kamatemelésnek - amellyel "a jegybank eddig is elsősorban az erősödő kockázatkerülésre, semmint az inflációs kockázatokra válaszolt" - elégnek kell lennie az MNB által korábban feltételezettnél rosszabb inflációs pálya kezeléséhez is.
A 4cast elemzői ennek alapján úgy vélekedtek, hogy a vártnál magasabb infláció inkább a rövid időn belüli kamatcsökkentés lehetőségét szűkíti, és nem a kamatemelés esélyeit növeli. A ház szakértői szerint a magyar pénzügypolitika meghatározó tényezője továbbra is az IMF/EU-tárgyalásokon elért haladás, "vagy annak hiánya" lesz. A 4cast elemzőinek véleménye szerint amíg ezen a téren nincs előrelépés, addig korlátozott marad a jegybanki kamatpolitika mozgástere.
Timothy Ash, a Royal Bank of Scotland (RBS) londoni globális felzárkózó térségi kutatórészlegének igazgatója az inflációs adatismertetés utáni helyzetértékelésében ugyancsak valószínűtlennek nevezte, hogy az MNB a februári, vagy "akár pár hónapnyi további gyenge" inflációs adatsor nyomán pénzügypolitikai szigorításra szánná el magát, tekintettel a továbbra is "nagyon korlátozott" hazai keresletre, a gyenge európai növekedési hajtóerőkre, valamint a "makacsul magas" hazai munkanélküliségre.
Timothy Ash szerint változatlanul van esély akár a jelenlegi 7,00 százalékos MNB-alapkamat csökkentésére is, ha a kormány jelentős előrelépést ér el az IMF/EU-tárgyalások ügyében. Az RBS vezető londoni elemzője szerint ha ez elmarad, akkor a monetáris tanács "egyes tagjai" - köztük Simor András MNB-elnök - kamatemelést kezdeményezhetnek, ám az "nyitott kérdés", hogy a jelenlegi összetételű monetáris testületen "ezt át tudnák-e hajtani". Ash szerint mindent egybevetve most egyértelműen a forint a fő meghatározója a pénzügypolitikai pályának. Ha a forint tartós gyengülésnek indulna, és emellett az IMF/EU-tárgyalások ügyében "csalódást keltő" fejleménynek történnének, akkor az MNB valóban kamatemelésre kényszerülhet - vélekedett keddi kommentárjában az RBS londoni igazgatója.
A JP Morgan globális bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó térségi közgazdászai keddi értékelésükben szintén annak a véleményüknek adtak hangot, hogy az MNB "valószínűleg az oldalvonalon marad" az IMF/EU-megállapodás létrejöttéig. A ház elemzői szerint ebből az következik, hogy az idei harmadik negyedév előtt nem várható kamatcsökkentés a magyar jegybank részéről. A JP Morgan szakértői hangsúlyozták ugyanakkor azt is, hogy az infláció gyorsulásának zöme a korábbi adóemelések immár erőteljesebb átszűrődését tükrözi, és erre az MNB-nek nincs befolyása. A ház szerint ha a forint tartja magát a jelenlegi árfolyamszintek környékén, és ha a kormány folytatja a munkát az IMF/EU-megállapodás elérése érdekében, akkor a jegybank "nem fogja kötelezve érezni magát" a további kamatemelésre.
A JP Morgan londoni elemzői közölték: továbbra is azzal számolnak, hogy az MNB-alapkamat az idei első félévben nem változik, a második félévben pedig fokozatos kamatcsökkentés kezdődhet, feltéve, hogy az év közepéig megszületik az IMF/EU-megállapodás. A cég jelenleg érvényes alapeseti forgatókönyve az, hogy a magyar jegybank 2012 végéig 6,00 százalékra süllyeszti vissza alapkamatát.
A JP Morgan londoni elemzői a további inflációs pályával kapcsolatban azt jósolták, hogy az éves összevetésű inflációs ütem a következő hónapokban 5-5,5 százalékra csökken a belépő bázishatások miatt. A ház szakértői jövőre 3,5 százalék körüli szintre lassuló magyarországi inflációra számítanak. A cég elemzői kiemelték, hogy az elmúlt két hónap inflációs gyorsulását "szinte teljes egészében" adóemelések, illetve élelmiszer- és energiaár-sokkok okozták, a belső keresletből eredő inflációs nyomás ugyanakkor továbbra is gyenge.
A Goldman Sachs (GS) globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni felzárkózó térségi szakelemzői keddi értékelésükben közölték: a februári inflációs adat nyomán sem módosítják azt a véleményüket, hogy az MNB kamatdöntéseit az inflációs és a növekedési kockázatok helyett továbbra is elsősorban a pénzügyi stabilitással, a forinttal és a tőkekiáramlási kockázattal kapcsolatos megfontolások vezérlik. A GS londoni elemzői egyelőre fenntartják azt az előrejelzésüket, hogy az MNB két további - egyenként 0,5 százalékpontos - kamatemelésre kényszerülhet az IMF/EU-tárgyalások "lefulladása" esetén. A ház szakértői keddi kommentárjukban ugyanakkor elismerték, hogy egyes monetáris tanácsi tagok enyhe alapállása miatt a GS e kamatprognózisára lefelé mutató kockázatok hatnak. (MTI)
