A mezőgazdasági idénymunkások előtt nyitva marad a határ?

A COVID-19 terjedésének megfékezése érdekében az Európai Unió tagállamai jellemzően ismét bevezették a határellenőrzést, emiatt tipikusan a határ menti településeken élők és az idénymunkások sem tudnak átkelni a határokon, vagy eljutni a munkahelyükre. Az egyébként indokolt pandémiás korlátozások értelemszerűen komoly dilemmákat vetnek fel, hiszen akadályozzák a határokon átnyúló szolgáltatások nyújtását és az áruszállítást, azaz az EU belső piacának működését. Az Európai Bizottság támogatja a tagállamokat, hogy összehangolt szabályozással biztosítsák a zökkenőmentes határátlépést azok számára, akiknek a munkája ezt a munkavégzés természetéből fakadóan megköveteli. Kiemelkedő jelentőségű a szabad mozgás fenntartása egyes kritikusan fontos ágazatokban dolgozók számára, mint amilyen például a mezőgazdaság és az élelmiszeripar.
 
Tagállami cselekvéseket segítendő, a Bizottság ajánlásokat is megfogalmazott. Ilyenek többek között:
 
1. Dedikált sávok biztosítása a határátkelőkön az ingázó munkavállalók számára;
2. A határőrök által könnyen felismerhető, az ingázó munkavállók azonosítására alkalmas különleges matricák használata;
3. Az egészségügyi szűrés pusztán egyszeri, a határ egyik oldalán történő elvégzése;
4. Lehetőség biztosítása a munkavállalók számára, hogy az ellenőrzések és az átvizsgálások során a járművükben tartózkodhassanak, testhőmérsékletüket elektronikusan mérjék;
5. Az ingázók esetében a napi hőmérséklet-ellenőrzés maximalizálása (legfeljebb három alkalommal).

Tyúkudvar kvíz - Teszteld tudásod ITT!
 
A koronavírus terjedésének lassítására irányuló intézkedések szigora országonként eltérő. Könnyen előfordulhat például, hogy egy adott tagállamban, ahol a munkavállaló dolgozik, szabadon tevékenykedhet az állásában, míg a lakóhelyén ugyanazt a munkát nem végezheti. A Bizottság ezért azt javasolja, hogy amennyiben a fogadó állam engedélyezi a munkavégzést, akkor a dolgozó állama ezt fogadja el és engedélyezze saját állampolgára számára a szabad mozgást.
 
„Fontos megemlíteni, hogy bármely ágazat tekintetében komoly károkat okozhat a munkaerő mobilitásának korlátozása, a kialakult helyzet kezelése azonban különösen sürgető egyes szektorokban, akkor is, ha a mobilitást akár csak időszakosan használják is ki. Ezen ágazatok vonatkozásában érdemes lehet megfontolni a jogszabályi differenciálást. A mezőgazdaság tekintetében is megfontolandó lehet ilyen intézkedés, mivel az a termelés és előállítás szezonalitásából fakadóan különösen nagy mennyiségű idénymunkást foglalkoztat, továbbá az általános jellegű munkaerőhiány egyébként is erősen sújtja az ágazatot. Magyarország külföldi idénymunka-igényét mi sem érzékelteti jobban, minthogy a munkaerő tagállamok közötti szabad mozgásának korlátozása révén 2020-ban – a korábbi évek tapasztalából kiindulva – akár 30 ezer munkás is kieshet a termelésből. A hiány különösen érzékelhető lehet az erősen kézimunkaerő-igényes zöldség- és gyümölcsbetakarítás kezdetével, legalábbis amennyiben a hiányt nem sikerül hazai erőforrásokkal pótolni” – mondta Fábián Tamás, a Deloitte agrár- és élelmiszeripari üzletágának vezető szakértője.
 
„A koronavírus-járvány komoly kihívást jelent az átmenetileg kieső munkaerő pótlása tekintetében is. A szükségessé váló idénymunkások rendelkezésre állásának biztosítása ugyanakkor hozzájárulhat a mezőgazdasági foglalkoztatás további „fehérítéséhez” is: várható ugyanis, hogy a közeljövőben érkező külföldi idénymunkások tekintetében fokozott ellenőrzésre kerül sor. Elképzelhető emellett, hogy a jelenlegi körülmények tovább élénkítik a mezőgazdasági vállalkozások érdeklődését a gépesítéssel, automatizálással kapcsolatos technológiai beruházások tekintetében” – tette hozzá Baranyi Gábor, a Deloitte agrár- és élelmiszeripari üzletágának igazgatója.
 
„A Bizottság javaslata mellett, miszerint a tagállamoknak a már bevált csatornákon keresztül meg kell osztaniuk egymással a különböző szükségleteikre vonatkozó információkat, hazai környezetben is adaptálható, specifikus intézkedésekre is szükség lehet. Ilyen lehet többek között a válság során potenciálisan munkanélkülivé váló munkavállalók – ideiglenes – mezőgazdaságba történő átterelésének elősegítése, ami megoldásként szolgálhat mind a krízis nyomán fellépő munkanélküliség mérséklésére, mind pedig a hiányzó idénymunkások pótlására” – hangsúlyozta Fábián Tamás.