A monetáris tanács négy tagja szavazott a kamatemelésre
Az alapkamat 25 bázispontos, 5,75 százalékra történő emelésére szavazott Bihari Péter, Király Júlia, Neményi Judit, Simor András, míg szinten tartására Karvalits Ferenc. Bánfi Tamás és Csáki Csaba nem vett részt az ülésen. (Korábban 2010. február 23. - 2010. március 31. között volt 5,75 százalék az alapkamat.)
A tanácstagok túlnyomó többsége egyetértett abban, hogy mind az inflációs cél elérése szempontjából, mind pénzügyi stabilitási szempontok alapján kívánatos a monetáris kondíciók szigorítása ugyanakkor megosztottak voltak az inflációs cél eléréséhez összességében szükséges kamatemelés mértékéről, és az esetleges további lépések időzítéséről.
A Monetáris Tanács áttekintette Magyarország kockázati megítélésének alakulását. A tagok egyetértettek abban, hogy a feltörekvő piacokba vetett bizalom erősödése ellenére sem javult Magyarország kockázati megítélése. Elhangzott olyan vélemény is, miszerint a 2011 első negyedévére kidolgozandó kiadási oldali reformintézkedések hozzájárulhatnak a kockázati prémium mérséklődéséhez, amennyiben azok megfelelő választ adnak a középtávú költségvetési kockázatokra.
A tagok egyetértettek abban, hogy az inflációs kilátások érdemben nem változtak a novemberi kamatemelés óta. Kedvezőnek tekintették a korábbi várakozásaiknál mérsékeltebb élelmiszerár emelkedést, és a visszafogott októberi bérdinamikát, ezekkel szemben viszont az Országos Érdekegyeztető Tanácson elfogadott béremelési ajánlások és az olajárak emelkedése növelik az inflációs kockázatokat. Amint azt többen is kiemelték, az inflációs várakozások szempontjából bérajánlásoknak lehet a legnagyobb hatásuk.
Az inflációs várakozások szempontjából pedig kedvezőtlennek ítélték az inflációs cél esetleges megemelésével kapcsolatos sajtóhíreket. Az inflációs kilátások szempontjából kedvezőtlen még, hogy a legutóbbi beruházási adatok a potenciális kibocsátás alakulása körüli kockázatokat jelzik, míg az élénkülő fogyasztás a negatív kibocsátási rés korábban vártnál gyorsabb záródására utal. Mindkét folyamat következtében kisebb lehet a negatív kibocsátási rés, ami mérsékeltebb dezinflációs hatással járhat.
A Monetáris Tanács véleménye szerint a Magyarországgal szembeni befektetői attitűdöt továbbra is kettősség jellemzi - áll a jegyzőkönyvben. Növekszik a külföldiek kereslete a forinteszközök iránt, az ország kockázati megítélésének alakulásáról azonban a különböző indikátorok nem festenek kedvező képet. Utóbbihoz a kormányzati gazdaságpolitikai intézkedéseket övező bizonytalanság mellett az is hozzájárulhatott, hogy a Moody’s két fokozattal leminősítette az államadósságot.
A tanács visszatért a novemberi 0,25 százalékos kamatemelésre, amikor a jegyzőkönyv úgy fogalmaz, hogy az meglepte a piaci szereplőket, és a várt kamatpálya emelkedését okozta. A várakozások azonban összességében vegyes képet mutattak. A bankrendszer helyzetét elemezve a tanács megállapította, hogy a hazai bankrendszer likviditási helyzete erős, a likvid eszközök részaránya megfelelő. Novemberben az előzetes adatok alapján jelentősen csökkent a bankrendszer külföldi forrás állománya. Az egy éven belül lejáró források aránya nem nőtt tovább.
A nem teljesítő vállalati bankhitelek aránya 2010. szeptember végére meghaladta a 12 százalékot, míg a háztartásoknál 10,6 százalékra emelkedett - áll a jegyzőkönyvben. A testület elemzése szerint a nem teljesítő hitelek aránya csak később tetőzhet, idén mindkét szektorban már kissé meghaladhatja a 15 százalékot. A nem teljesítő hitelek arányának alakulását nagyban befolyásolja a portfóliótisztítás - jelenleg nagyon lassúnak mondható - sebessége. A Monetáris Tanács január 24-én tartja legközelebbi kamatdöntő ülését.
