A munkaadók egyetértenek a sarokszámokkal
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a szombati kormányszóvivői tájékoztatón ismertette: a kormány a jövő évi 2,94 százalékos eredményszemléletű (ESA) hiány mellett 2,8 százalékos pénzforgalmi hiányt tervez. A költségvetés jövőre 3,0 százalékos gazdasági növekedéssel és 3,5 százalékos inflációval számol, s azzal, hogy az államadósság már csökken. Vadász György, a Magyar Iparszövetség (OKISZ) ügyvezető társelnöke szombaton az MTI-nek elmondta: üdvözlik, hogy a kormány jövőre 3 százalék alatti GDP arányos eredményszemléletű hiánnyal számol, valamint hogy a pénzforgalmi deficit is megfelelően alakul. Úgy vélekedett: szinkronban van egymással a tervezett gazdasági növekedés és az inflációs ráta.
Hangsúlyozta: a 2011-es tervezet egy "bátor" költségvetés, mind a gazdasági növekedés, mind pedig az adóbevételek szempontjából. Vadász György szerint növelni kell a vállalkozások versenyképességét, és a kiadáscsökkentő intézkedéseknek nemcsak számokban, hanem konkrét intézkedésekben is meg kell nyilvánulniuk. A társelnök szerint 2011-ben minden erőfeszítést meg kell tenni annak érdekében, hogy megvalósuljon a 3 százalékos gazdasági növekedés, valamint hogy a bel- és külpiaci kereslet élénküljön. Az OKISZ szerint nem annyira érzékelhető, hogy az adócsomag a belső vásárlóerőt jelentősen élénkítené, míg a külpiaci élénkülés az ország gazdasági partnereinek konjunktúrájától függ.
Vadász György kiemelte: a gazdasági növekedés előmozdítása mellett hangsúlyt kell fektetni a munkahelyek megőrzésére, és újak teremtésére, ugyanakkor hozzáfűzte: a foglalkoztatás növelésében nem 2011 lesz a "csúcsév", de mindenképpen el kell mozdulni a munkahely-teremtés irányába. Szerinte a költségvetési számok kedvező alapot teremtenek a gazdasági növekedéshez. Matolcsy György szombaton beszélt arról is: a kormány úgy számol, hogy a mostani közel 3 millió magán-nyugdíjpénztári tag 90 százaléka visszalép az állami nyugdíjrendszerbe. A nyugdíjkassza 2011-es közel 900 milliárd forintos hiányának pótlására a kormány államháztartási egyensúlyt javító alapot hoz létre, ide érkeznek majd az állami nyugdíjrendszerbe visszalépők nyugdíjjárulék befizetései, az állam által a magánpénztárakba havonta át nem utalt állami összegek.
Ezzel kapcsolatban Vadász György azt mondta: még nem ismert a nyugdíjrendszer pontos működése, és az sem, hogy mely források biztosítják a nyugdíjrendszer finanszírozását. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára "rendjénvalónak" nevezte a 3 százalék alatti hiányt, és a tervezett gazdasági növekedést is, valamint üdvözölte azt is, hogy a kormány csökkenteni kívánja a közszféra létszámát. Fontos üzenetnek nevezte azt is, hogy jövőre a közszférában a nominális bérkiáramlás összege nem változik. Pozitívan értékelte, hogy a közszférában történő létszámcsökkentéssel egyidejűleg a kormány a vállalkozási szférában 0,6 százalékos foglalkoztatás-bővüléssel számol jövőre. Hozzátette ugyanakkor: egyelőre hiányoznak a részletek arra vonatkozóan, hogy a nagy ellátórendszereknél - oktatás, egészségügy, közigazgatás - elindul-e egy szerkezeti átalakítás is.
Dávid Ferenc szerint ezeket a változtatásokat a kormányzás első éveiben lehetne véghezvinni, mert a választási évben, illetve annak közeledtével már nincs lehetőség erre. A VOSZ főtitkára kifejtette: az üzleti szféra tudomásul vette az ágazati különadókat, de ezt azzal a reménnyel tette, hogy az állami kasszába befolyó több 100 milliárd forintot racionálisan, szerkezeti átalakításokra használják fel. A nyugdíjrendszerrel kapcsolatban hangsúlyozta: ha az esetlegesen felmerülő jogi aggályoktól el is tekintünk, akkor sem vehető biztosra, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagok 90 százaléka visszalép az állami nyugdíjrendszerbe, így az ebből származó bevételi forrásokkal - vagyon-visszaáramlással - sem lehet mindenképpen számolni.
