A német befektetők méltányolják a magyar reformtörekvéseket
A találkozó kapcsán Cséfalvay Zoltán az MTI-nek adott szombati nyilatkozatában úgy értékelte, hogy a német befektetők méltányolják a magyar reformtörekvéseket, és - szavai szerint ami még ennél is fontosabb - értik is ezeknek a törekvéseknek az irányát. Az államtitkár ennek kapcsán utalt arra, hogy a Széll Kálmán Tervben is megfogalmazódó magyar törekvések egyik legfontosabb eleme a munkaerő-piac, illetve a nyugdíjrendszer átalakítása.
Ez emlékeztet a 2003 és 2005 között végrehajtott német reformintézkedésekre, amelyek - mint fogalmazott - szélesebbre nyitották a segélyekből, valamint a munkából való megélés közötti ollót, ezzel pedig erőteljesebb mértékben ösztönözték a foglalkoztatást. Az akkori német intézkedések egyébként nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy Németország sikeresen vészelte át a válságot. Az államtitkár szerint a Széll Kálmán Tervben foglalt munkaerő-piaci intézkedések, a nyugdíjreform iránya is hasonló, és ezt a német résztvevők is felismerték.
A tanácskozáson napirenden volt a versenyképességi paktumként indult úgynevezett euró-plusz paktum, és felvetődött, hogy Magyarország miért nem csatlakozott ahhoz. Cséfalvay Zoltán a német jelenlévőket arról tájékoztatta, hogy Magyarország a paktum gyakorlatilag minden lényeges lépését megtette vagy megteszi, legyen szó a többi között az új alkotmányba is bekerülő adósságfékről, a termelékenység és a bérnövekedés összekapcsolásáról, a munkaerő-piaci nagyobb rugalmasságról, vagy a nyugdíjreformról, ennek keretében a korai nyugdíjazás felülvizsgálatáról. Mindez egyformán szerepel az euró-plusz programban és a Széll Kálmán Tervben is.
Egyetlen egy olyan pont van, ahol a magyar kormány más véleményen van, mint az euró plusz-program, ez pedig a közösségi társasági adóalap. A német reagálásokból az államtitkár ugyanakkor arra következtetett: méltányolják, hogy minden ország saját adórendszerének önállóságát fontosnak tartja. A program egyébként nevét onnan kapta, hogy az euróországok számára kötelező az ahhoz való csatlakozás, a plusz pedig arra utal, hogy ahhoz csatlakozhatnak olyan uniós tagországok is, amelyek nem tagjai az euróövezeteknek. Magyarország - mint azt az államtitkár utalt rá - a paktumban foglalt lépéseket megteszi, az egyetlen gondot a társasági adó jelenti.
A találkozón napirenden szerepelt a munkaerő szabad áramlása, különös tekintettel arra, hogy május elsejétől Németország is teljes mértékben megszünteti a korábbi, az új uniós tagállamokat, köztük Magyarországot sújtó korlátozásokat. Az államtitkár ennek kapcsán emlékeztetett arra, hogy a német munkaerő-piacon bizonyos szakmák terén nagy a munkaerő-hiány. A korábbi német félelmek megszűntek, ma már - mint értékelte - a németek is úgy érzik, hogy a hét évvel ezelőtti, a munkaerő hatalmas beáramlásától tartó aggodalmak alaptalanok voltak.
A berlini rendezvény résztvevői az államtitkár szerint értékelték a magyar elnökségnek azt a törekvését, amelynek célja az unión belüli gazdasági, pénzügyi stabilitás megteremtése, a belső piac erősítése és az innováció elősegítése. Mindezt támogatóan fogadták, beleértve az egységes európai szabadalmat is. Ez utóbbit - ami a magyar elnökég egyik legnagyobb sikere - a német jelenlévők is nagyon fontos lépésként minősítették. Az eszmecserén több kritikus kérdés is felvetődött, így a jegybank függetlenségével és a médiatörvénnyel kapcsolatos ügyek. Az államtitkár a kölcsönös tájékozódást és tájékoztatást ebből a szempontból is fontosnak nevezte. Napirenden volt a német vállalatokat is sújtó válságadó.
Ennek kapcsán Cséfalvay Zoltán úgy vélte, hogy annak bevezetését, a bevezetés gyorsaságát akkoriban a német partnerek nem értették. Ebből a szempontból szerencsésnek nevezte, hogy a német üzleti, befektetői partnerek most méltányolják és értik is a reformtörekvések irányát, ezzel kapcsolatban pedig nem elsősorban a sarokszámokat, hanem alapvetően azt, hogy mindez miként segíti a gazdaság versenyképességének erősítését. Az államtitkár az MTI-nek ezzel magyarázta: a német vállalatok számára immár nyilvánvalóvá vált, hogy a válságadó átmeneti jellegű.
