A népvándorlási krízis drágítja a logisztikát
A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) szerint amennyiben a népvándorlási hullám fokozódni fog, az a logisztikai ellátási rendszer nagymértékű drágulásához fog vezetni. A Szövetség ezért azt javasolja, hogy a schengeni országok dolgozzanak ki egy vészhelyzeti forgatókönyvet az áruk szabad és biztonságos mozgásának biztosítására.
A 21. századi Európa ipari termelésének egyik sajátossága, hogy a gyárak szinte semmilyen raktárkészlettel nem rendelkeznek, se az alapanyagok, se a késztermékek tekintetében. Ezért hatalmas árukészleteket szükséges állandó jelleggel és megfelelő időre megmozgatni a termelési egységek folyamatos ellátása érdekében mind közúton, mind vasúton és vízen egyaránt. A tömeges népvándorlás iránya viszont sok esetben érinti ennek a hatalmas, mozgó árukészletnek az útvonalát.
„A népvándorlás kapcsán kialakult fuvarozási akadályok miatt a szállítmányozó cégek arra a megoldásra kényszerülnek, hogy kisebb-nagyobb kitérők beiktatásával juttassák el az árukat a rendeltetési helyükre. Ez egyrészt növeli a szállítás költségét és időtartamát, másrészt rontja a menetrendszerűséget. A drágább és hosszabb ideig tartó szállítás rövidtávon a termék árának növekedéséhez vezethet, hosszabb távon komoly ellátási zavarokat okozhat egyes nagy termelő vállalatoknál.” – mondta el Fülöp Zsolt, az MLSZKSZ elnöke. „Ha a fuvarozó vállalat nem talál megoldást arra, hogy az árut a vállalt határidőre rendeltetése helyére jutassa, úgy piacot és ügyfelet fog veszíteni. Az ellátási zavarok pedig termelés-kiesést okozhatnak, ami az árbevétel és az adóbefizetések csökkenését eredményezheti. Ennek rövid távú hatásait viszonylag hamar meg fogják érezni az érintett országok.”
A Szövetség szerint a népvándorlási hullám komoly biztonsági kockázatokat is jelent: Franciaországban és Németországban előfordult, hogy a bevándorlók közúti és vasúti áruszállító járműveket támadtak meg azért, hogy gyorsabban eljussanak a tervezett úti céljukhoz. Hasonló okból Magyarországon is másztak fel teherautók alvázára és vasúti tehervonatokra. Amennyiben az érintett országok nem kezelik megfelelően a bevándorlás során érkezett tömegeket, úgy előbb-utóbb megjelenhetnek a logisztikai járművek és bázisok ellen elkövetett élelmiszer-, vagy egyéb haszonszerzés célú támadások is. A közúti fuvarok esetében a sofőrök az erre a célra kialakított dedikált parkolókban töltik kötelező pihenőidejüket. Biztonsági okokból elképzelhető, hogy az érintett régiókban az ilyen parkolók száma is csökkeni fog és felértékelődnek a logisztikai központok terültén lévő, zárt, védett parkolási lehetőségek. A mostani tendenciákat figyelve az sem kizárható, hogy az unión belül a jövőben csak fegyveres kísérettel lehet majd fuvarozni bizonyos árufajtákat az érintett útvonalakon. A biztonsági kockázat akár már rövidtávon is megjelenhet az árufuvarozási rendszerek költségstruktúrájában.
Az MLSZKSZ a kialakult helyzet tekintetében támogatja a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének (MKFE) azon kezdeményezését, hogy a közúti fuvarozók támogatást kapjanak az Európai Uniótól a népvándorlással összefüggő fuvarozási akadályoztatásukból eredő bevételeik kiesésére. A Szövetség ugyanakkor azt javasolja, hogy a támogatottak körét terjesszék ki a vasúti árufuvarozás szereplőire is.
„Amennyiben a jelenlegi helyzet hosszú távon fennmarad, nem a támogatás a megfelelő megoldás.” – véli Fülöp Zsolt. „Hanem ki kellene dolgozni egy európai szintű vészhelyzeti forgatókönyvet, amely biztosítja a schengeni határokon belül az áruk szabad áramlását. A forgatókönyv rögzítené, hogy az érintett országok között a zökkenőmentes áruforgalmat milyen módon lehetne biztosítani, és ebben mi lenne az egyes tagállamok a feladata. Amennyiben az Európai Unió reakciója késik, úgy a közvetlenül érintett országoknak kellene összefogni és kidolgozni a régiót érintő megoldást”.
