A nyugdíjak vegyes (svájci) indexálásával mindenki jobban jár

Bán András - szociálpolitikus a „Választási nyugdíj matematika - ki jár jól és ki jár rosszul?” című írásában az MSZP nyugdíjprogramjáról szólva megállapítja, hogy „a nyugdíjemelés meghatározásánál az infláció mellett a keresetek emelkedését is figyelembe veszik, azaz az úgynevezett svájci indexálást alkalmazzák majd oly módon, hogy az inflációval mindenki nyugdíját megemelik, a bérnövekedés alapján fennmaradó részt pedig minden nyugdíjas azonos összegben kapja majd meg.” Ezzel szerinte „az gond, hogy sok százezer ember nemhogy jobban járna, hanem még a jelenlegi inflációkövető nyugdíjkorrekciót sem kapná meg, amit idáig megkapott, ezzel felborítanák a megdolgozott értékarányokat.” Az számpélda nélkül is könnyen belátható, hogy Bán András állítása és következtetése téves. Ha a nyugdíjemelés mértéke magasabb az inflációnál, akkor mindenki nyugdíja nagyobb mértékben emelkedne, mint a jelenlegi inflációkövető rendszerben. A Fidesz-kormány „értékmegőrző” nyugdíjpolitikája helyett azért javasol értéknövelő nyugdíjemelési rendszert az MSZP, mert a kormány inflációkövető, „értékmegőrző” nyugdíjemelési politikája következtében az átlagnyugdíj egyre jobban elmarad az átlagkeresettől, és ma már alig haladja meg az átlagkereset felét.

A nyugdíjak vegyes (svájci) indexálásával mindenki jobban jár

A svájci indexálás azonban önmagában nem segítene érdemben az alacsony nyugdíjasok helyzetén.

Sőt, kiélezi a nyugdíjak közötti növekvő különbségek miatti feszültséget. Okkal fogalmaz úgy Farkas András (a „nyugdíjguru”) a nyugdíjemelések kapcsán, hogy: „A nyugdíjrendszerben a szegény még szegényebb, a gazdag még gazdagabb lesz.” Ha 2021-ben 5%-os nyugdíj emeléssel számolunk, akkor az 50eFt/hó nyugdíj esetén 30eFt, a 127eFt-os medián nyugdíj esetében 76,2eFt, a 153eFt/hó átlag nyugdíj esetében 91,8eFt, 300eFt/hó esetében 180eFt, 800eFt/hó esetében 480eFt többlet jövedelmet eredményez 2021-ben. És az idő előrehaladtával ezek a különbségek tovább növekednek. A 100 és 400 eFt-os nyugdíj 5 százalékos emelése után a két nyugdíj közti különbség nő 300eFt-ról 315 eFt-ra. Ha minden évben 15eFt-al növekszik a két nyugdíj közötti különbség akkor hét év alatt annyival növekszik a 400eFt-os nyugdíjas nyugdíja, mint amennyi hét év múlva az alacsony 100eFt-os induló nyugdíjjal rendelkező honfitársunk teljes nyugdíja lesz. (egyszerűsítve: 7x20=140 >100+(7x5) =135) Ez szétszakítja a nyugdíjas társadalmat. A nyugdíjemelés rendszere – amint erre a nyugdíjguru is rámutatott – teljesen igazságtalan, méltánytalan és be kell avatkozni mielőbb, mert a nyugdíjas társadalom nem kell, hogy tükrözze azt a hatalmas anyagi megosztottságot, amely egyébként is jellemző a magyar társadalomra. Vannak, akik szerint a nyugdíjrendszerben (is) jelentős mértékű átcsoportosítás történik a rövidebb életű szegényektől a hosszabb életű gazdagokhoz.

A fenti számpéldából látható, hogy az MSZP nem téved abban, hogy „a százalékos nyugdíjemeléssel nyílik az olló”. Bán András szerint azonban nem ez a lényeg, hanem az, hogy: „a megdolgozott értékarányok nem nyílnak, azok megmaradnak”, míg „Differenciált nyugdíjemelésnél vagy korrekciónál viszont felborulnak az értékarányok. A nyugdíjakat nem szerencsekeréken sorsolták ki.”

Mi a felosztó-kirovó állami nyugdíjrendszer funkciója?

Itt elérkeztünk egy fontos alapkérdés tisztázásához. Mi a felosztó-kirovó állami nyugdíjrendszer funkciója, amelyben a mindenkori aktív dolgozók fizetik meg a mindenkori nyugdíjasok nyugdíját? Az-e, hogy az aktív pályafutásukat befejezők esetében élethossziglan biztosítsa a munkaviszonyuk idején kialakult jövedelem arányokat (és ezen csak kis mértékben módosít a nettó jövedelmek figyelembevételének degressziója), mert a piacgazdaság igazságosan és méltányosan rendezi a jövedelmeket és ezért az arányok fenntartása a lényeges? Vagy az, hogy a társadalom minden nyugdíjas számára méltányos jövedelmet biztosítson a megélhetéséhez és ne tegyen indokolatlan különbséget a nyugdíjasok között? Szerintünk ez utóbbi.

Természetesen „a nyugdíjakat nem szerencsekeréken sorsolták ki”, arra járulékfizetéssel lehet jogosultságot szerezni és Bán András véleményével szemben nem csak a középrétegek dolgoznak meg ténylegesen a nyugdíjukért, hanem mindenki, aki járulékot fizetett. A nyugdíjrendszernek is ösztönözni kell azt, hogy az emberek aktív korukban hosszú ideig dolgozzanak és minél nagyobb jövedelmet szerezzenek mert ezzel biztosítható a gazdaság megfelelő teljesítőképessége és a közkiadások, közte a nyugdíjak finanszírozása. Ezért méltányos és indokolt a nyugdíjak megállapítása során figyelembe venni a szolgálati időt és a jövedelmet, amint ezt a nyugdíj rendszerünk figyelembe is veszi. De a nyugdíjak megállapítása után mi indokolja, hogy a nyugdíjemeléseknél különbséget tegyünk a nyugdíjasok között?

Nincs szó „megdolgozott értékarányokról” mert az állami nyugdíj nem (társadalom)biztosítás alapú. Nem csak azért, mert ma már nincs külön fizetett nyugdíjjárulék. A magánnyugdíj (önkéntes nyugdíjpénztár) az biztosítás alapú, ott valóban befizetés arányos a juttatás. De szemben az állami nyugdíjjal nem feltétlenül élethossziglan és infláció követő módon, továbbá nem állami garanciával. Ha a több befizetett nyugdíjjárulék kiemelt bánásmódra jogosít, akkor az is felmerülhet, hogy a több befizetett egészségbiztosítási járulék is VIP ellátásra jogosítson.

Az MSZP azt képviseli, hogy a megállapított nyugdíjak emelése biztosítsa az infláció követését, és az efeletti rész (a keresetek növekedéséből számolt rész) pedig tompítsa a korábban nyugdíjba vonultak és alacsony nyugdíjjal rendelkezők, valamint a magas nyugdíjjal rendelkezők között kialakult és egyre mélyülő szakadékot. Bán András a problémát a 13. havi nyugdíj azonos összegben történő folyósításában látja. Cikkbeli számpéldájában is együtt kezeli a nyugdíjemelést és a 13. havi nyugdíjat, amivel az MSZP nyugdíjkalkulátora értelemszerűen nem számol, mert az un. 13. havi (53. heti) nyugdíj nem nyugdíj, hanem egy állami juttatás. Azonos összegben azért javasoljuk szétosztani, mert szintén alkalmas arra, hogy a szakadék csökkenjen.

Az alacsony nyugdíjak felzárkóztatására számottevően nagyobb költségvetési forrással nem lehet számolni

Az MSZP szerint is a szociális ügyeket nem a nyugdíjrendszerben kell megoldani, hanem szociális rendszerben. A svájci indexálás módszerére és a „13. havi nyugdíjra” vonatkozó javaslata kidolgozásánál figyelembe vette azt, hogy a covid járvány következtében még évekig nehéz lesz a költségvetés helyzete, ezért az alacsony nyugdíjak felzárkóztatására számottevően nagyobb forrással nem lehet számolni. Különösen, ha figyelembe vesszük a „13. havi nyugdíj visszaépítését”. A növekvő nyugdíjkülönbségek csökkentésére ezért olyan átmeneti megoldást kell találni, amely azonnal segíthet a legnagyobb feszültség mérséklésében. Ilyen eszköz lehet, ha a nyugdíjreform kidolgozásáig minden nyugdíjas azonos összegű, az átlagnyugdíjnak megfelelő, „13. havi nyugdíjat” kap. Ezzel a megoldással a nyugdíjasok közel 70%-a jobban jár, mint ha a saját nyugdíját kapná meg 13. haviként. Ha pedig a svájci indexálás és az azonos összegű 13. havi nyugdíj hatását együttesen vetjük össze a jelenlegi „értékmegőrző” rendszerrel, akkor a nyugdíjasok több. mint 90%-a jobban jár. Az azonos összegű juttatás egyébként nem ismeretlen a jelenlegi kormány gyakorlatában sem. A rezsiutalványt sem fogyasztás arányosan osztották és minden egészségügyi dolgozó 500eFt-ot kapott, függetlenül a fizetésétől.

Ha figyelmesebben olvas Bán András, akkor észrevette volna, hogy a 150 fő szakértő nem a nyugdíjügyön, hanem a teljes programon dolgozott.  „A baloldali kormányok hajlamosak a nyugdíjat szociális segélyként értelmezni” véleménye pedig annyira megalapozott, mint az a másik oldali vélemény, hogy „A jobboldali kormányok hajlamosak a nyugdíjat adhatónak és a nyugdíjak közötti arányok fenntartást prioritásnak tekinteni, mert mindenki annyit ér, amije van.”

A cikk szerzője: Miklós László az MSZP szakértője

A bevezetőben említett „Választási nyugdíj matematika - ki jár jól és ki jár rosszul?” című írás ITT olvasható.

A Kifli.hu anyacége az AutoStore-ral közösen hoz létre a világon egyedülálló, AI-vezérelt központot

A Kifli.hu anyavállalata, a Rohlik-csoport informatikai cége, a Veloq bemutatta a világ legfejlettebb, mesterséges intelligencián alapuló, online élelmiszer-kiskereskedelmi központját Bécsben. A bejelentés egy globális együttműködés kezdetét is jelenti a német AutoStore-ral, az intelligens rendelés-feldolgozás vezető fejlesztőjével. A partnerség célja, hogy világszerte következő generációs automatizálási megoldásokat juttasson el az élelmiszer-kiskereskedőkhöz.
2025. 10. 17. 19:30
Megosztás:

A túlsúllyal élők ismerik a kockázatokat, de még nem fordulnak orvoshoz

Egy friss, a Novo Nordisk megbízásából, a magyar lakosság körében végzett reprezentatív kutatás szerint a fogyni vágyók 88 százaléka számára fontos a jövőbeni betegségek megelőzése. Ez arra utal, hogy a többség tisztában van azzal: a túlsúly és az elhízás nem pusztán esztétikai kérdés, hanem olyan állapot, amely súlyos szövődményeket hordoz. Ennek ellenére sokan még mindig nem fordulnak orvoshoz segítségért.
2025. 10. 17. 19:00
Megosztás:

Mennyi személyi kölcsönt lehet felvenni az átlagbérből?

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ma reggel publikált adatai szerint idén augusztusban bruttó 683 300 forint volt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagkeresete, míg a nettó átlagkereset 472 600 volt - ekkora jövedelemmel akár 15 millió forint személyi kölcsönt is felvehetnek az igénylők. A keresetek mediánértéke bruttó 563 400, illetve nettó 394 300 forint volt, ami viszont kisebb teret hagy a hiteligénylőknek - írja közleményében a Bank360 pénzügyi szakportál.
2025. 10. 17. 18:30
Megosztás:

7000 új munkahelyet hozott létre a dél-koreai Shinheung beruházása Monoron

Hétszáz munkahelyet teremtett a dél-koreai Shinheung kapacitásbővítése Monoron, amely beruházás még tovább erősíti Magyarország szerepét az elektromos autóipari forradalomban - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Monoron.
2025. 10. 17. 18:00
Megosztás:

Beperelte az Európai Bizottságot a román Romgaz

Beperelte az Európai Bizottságot a román állami gázipari vállalat, a Romgaz - írta az economedia.ro a cég közleménye alapján.
2025. 10. 17. 17:30
Megosztás:

Kormánydöntés készül: 2026-ban is garantáljuk a rezsicsökkentést

A kormány jogszabályban kívánja rögzíteni, hogy a brüsszeli nyomás ellenére 2026-ban is változatlan feltételekkel biztosítja a rezsicsökkentést a magyar családoknak és nyugdíjasoknak. Az erről szóló jogszabálytervezetet társadalmi egyeztetésre bocsátotta. Az energiabeszerzés és a rezsicsökkentés a most zajló nemzeti konzultációnak is az egyik legfontosabb kérdése - tájékoztatott az Energiaügyi Minisztérium (EM) az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében.
2025. 10. 17. 17:00
Megosztás:

Biztosított a távfűtéses lakások energiaellátása

Felkészült a fűtési szezonra az ország, másfél évnyi lakossági fogyasztásra elég gázt tároltak be a hazai tárolókba, ami kellő biztonságot ad a fűtőerőművek működéséhez - mondta az Energiaügyi Minisztérium (EM) energetikáért felelős államtitkára pénteken Budapesten, az Erőművek Éjszakája megnyitóján.
2025. 10. 17. 16:30
Megosztás:

Nagy Elek üzletember, a Mecénás-díj legelső díjazottja

A Magyar Írószövetség idén hozta létre a Mecénás-díjat, amelyet innentől a szervezet azon támogatóinak ítélnek oda, akik áldozatos munkájukkal és nagyvonalú felajánlásaikkal járulnak hozzá a magyar irodalom és nyelviség fennmaradásáért, az írott hagyományok megőrzéséért a következő generációk számára. A Mecénás-díj legelső díjazottja Nagy Elek üzletember, a Méhes György - Nagy Elek Irodalmi Alapítvány alapítója, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke lett.
2025. 10. 17. 16:00
Megosztás:

Az 5 legjobb kriptovaluta, amellyel 1000 dollárból 50 000 dollárt csinálhatsz ebben a bikapiacban

A kriptobefektetők ismét olyan eszközöket keresnek, amelyek kis pozíciókból akár életre szóló hozamot is hozhatnak. A 2025–2026-os ciklus a növekedés új korszakának tűnik, és néhány projekt már most élen jár ebben a folyamatban.
2025. 10. 17. 15:30
Megosztás:

Messze nincs még vége az Otthon Start láznak: kiderült, mit gondolnak az ingatlankeresők a piacról

A következő hónapokban is tovább pörgetheti az Otthon Start program az ingatlanpiacot, ugyanis még rengetegen vannak olyanok, akik a közeljövőben tervezik a kedvezményes hitellel a lakásvásárlást - derül ki a zenga.hu hirdetési oldal felhasználói körében végzett felmérésből. A válaszadók a fővárosi kínálattal kevésbé vannak megelégedve, a többség pedig 25 százalék alatti önrésszel tervez.
2025. 10. 17. 15:30
Megosztás:

Ársapkával fagyasztották be a budapesti garzonlakások száguldó árait

Az Otthon Start Program (OSP) bejelentése után megtorpant az első lakásvásárlók kedvenceinek számító fővárosi garzonok drágulása elsősorban a 1,5 milliós négyzetméterár-korlát miatt. A tulajdonosok által meghirdetett használt 30-50 négyzetméteres lakások négyzetméterárainak középértéke tavaly októbertől a program júliusi bejelentéséig 32 százalékkal 1,45 millió forintra nőtt. Az elmúlt három hónapban viszont már csak 4,5 százalékkal emelkedtek a budapesti garzonárak. Érdekes különbség, hogy a tulajdonosok kínálatában szereplő kislakások kevesebb mint feleakkora tempóban drágultak július és szeptember között, mint az ingatlanközvetítők által eladásra kínált használt garzonok. Az OSP szeptemberi indulása óta mindkét eladói csoport kínálatában jelentősen lassult a garzonlakások drágulása, amiben jelentős szerepet játszik, hogy ezeknek az ingatlanoknak az árszintje már a program bejelentésekor is a 1,5 milliós négyzetméterárszint körül táncolt.
2025. 10. 17. 15:00
Megosztás:

Trump egymilliárd dolláros nyereségre tett szert mémérmékből, Bitcoinból és a WLFI-ből

<a href="https://www.bitcoinbazis.hu/bitcoin-banyaszok-balnak-ertekesites/" target="_blank">Donald Trump volt amerikai elnök és családja több mint 1 milliárd dollárt keresett a Bitcoinból</a> és különböző kriptovaluta-projektekből – derül ki a Financial Times friss jelentéséből.
2025. 10. 17. 14:30
Megosztás:

Fogalmuk sincs a magyaroknak, mennyire gyakoriak a genetikai betegségek idehaza

Sokat hallanak róla, még sincsenek tisztában a magyarok azzal, hogy mennyire gyakoriak a genetikai betegségek és milyen drága a kezelésük – mutat rá az Europion reprezentatív felmérése. A lakosság háromnegyede az államtól várná az érintettek támogatását, és egyetért azzal, hogy a szülők pályázhassanak egy elkülönített költségvetési keretre a genetikai rendellenességben szenvedő gyermekek kezelésének finanszírozására. Tízből négy válaszadó már részt vett betegeknek szervezett gyűjtésben, a megkérdezettek többsége pedig bízik abban, hogy a felajánlások valóban célba érnek.
2025. 10. 17. 14:30
Megosztás:

A Ripple új korszakot nyit – 1 milliárd dolláros GTreasury felvásárlással épül az új pénzügyi ökoszisztéma

A Ripple 2025-ben nem lassít: a vállalat most zárta harmadik jelentős idei akvizícióját, ezúttal az intézményi treasury menedzsment egyik legnagyobb szereplőjét, a GTreasury-t vásárolta fel 1 milliárd dollárért. A lépés túlmutat egy egyszerű felvásárláson – a Ripple célja világos: teljesen újratervezni a vállalati pénzügyi rendszerek működését, a blokklánc és a tradicionális pénzügyek határvonalának eltüntetésével.
2025. 10. 17. 14:00
Megosztás:

2025 harmadik negyedévére vonatkozó ingatlanpiaci adatok

A Budapesti Ingatlan Tanácsadók Egyeztető Fóruma (BIEF, BRF) - melynek tagjai: CBRE, Colliers, Cushman & Wakefield, Eston International, iO Partners és Robertson Hungary - ezúton közzéteszi 2025 harmadik negyedévére vonatkozó irodapiaci összegzését.
2025. 10. 17. 13:30
Megosztás:

Lassan egy éve stagnál a magyar lakásforgalom, de már begyújtották a kanócot

Az elmúlt három negyedévben alig változott a forgalom a magyar lakáspiacon, gyakorlatilag befagytak az eladások a magasba szökött árak miatt. Az idei második negyedév sem hozott élénkülést az Eurostat adatai szerint, tavalyhoz képest viszont érezhető volt a forgalom fékezése. Azonban már nem kell sokat várni az élénkülésre, sőt a hírek szerint el is indult a robbanás a kedvezményes Otthon Start hitelprogramnak köszönhetően, ami egy darabig biztosan felpörgeti majd a tranzakciókat.
2025. 10. 17. 13:00
Megosztás:

Bővülő ingatlankínálat mellett higgadtabb kereslet

Az Otthon Start Program (OSP) hatására a nyár végén és ősz elején látványosan élénkült a lakáspiac, azonban a keresleti hullámot kísérő túlreagálás jelei mind eladói, mind vevői oldalon megmutatkoztak.
2025. 10. 17. 12:30
Megosztás:

Uniswap áttörés – Már a Solana hálózatot is támogatja a Web App

A decentralizált pénzügyi ökoszisztéma újabb mérföldkőhöz érkezett: a legismertebb decentralizált tőzsde, az Uniswap, bejelentette, hogy immár a Solana hálózatot is támogatja webes alkalmazásában. Ez az integráció nem csupán technikai frissítés – hanem komoly lépés a multichain jövő felé, amely egyszerre szolgálja ki a felhasználókat, fejlesztőket és a DeFi világ egészét.
2025. 10. 17. 12:00
Megosztás:

A kriptoipar eddigi legnagyobb likvidálási napja a SOL- és XRP-bálnákat a Digitap felé terelte – az alkalmazásindítás 100-szoros növekedési előrejelzést váltott ki

A kriptopiac történetének eddigi legnagyobb egynapos likvidálását szenvedte el, miután <a href="https://www.bloomberg.com/news/articles/2025-10-11/crypto-s-record-selloff-sparks-intrigue-over-who-got-wiped-out" target="_blank">19 milliárd dollárnyi pozíciót töröltek</a>, ami jelentős árfolyamesést idézett elő a Solana és az XRP esetében.
2025. 10. 17. 11:45
Megosztás:

KSH: Ennyi volt a bruttó átlagkereset

2025 augusztusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 683 300, a nettó átlagkereset 472 600 forint volt. A bruttó átlagkereset 8,7 százalékkal, a nettó átlagkereset 9,2, a reálkereset pedig 4,7 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
2025. 10. 17. 11:30
Megosztás: