A nyugdíjak vegyes (svájci) indexálásával mindenki jobban jár

Bán András - szociálpolitikus a „Választási nyugdíj matematika - ki jár jól és ki jár rosszul?” című írásában az MSZP nyugdíjprogramjáról szólva megállapítja, hogy „a nyugdíjemelés meghatározásánál az infláció mellett a keresetek emelkedését is figyelembe veszik, azaz az úgynevezett svájci indexálást alkalmazzák majd oly módon, hogy az inflációval mindenki nyugdíját megemelik, a bérnövekedés alapján fennmaradó részt pedig minden nyugdíjas azonos összegben kapja majd meg.” Ezzel szerinte „az gond, hogy sok százezer ember nemhogy jobban járna, hanem még a jelenlegi inflációkövető nyugdíjkorrekciót sem kapná meg, amit idáig megkapott, ezzel felborítanák a megdolgozott értékarányokat.” Az számpélda nélkül is könnyen belátható, hogy Bán András állítása és következtetése téves. Ha a nyugdíjemelés mértéke magasabb az inflációnál, akkor mindenki nyugdíja nagyobb mértékben emelkedne, mint a jelenlegi inflációkövető rendszerben. A Fidesz-kormány „értékmegőrző” nyugdíjpolitikája helyett azért javasol értéknövelő nyugdíjemelési rendszert az MSZP, mert a kormány inflációkövető, „értékmegőrző” nyugdíjemelési politikája következtében az átlagnyugdíj egyre jobban elmarad az átlagkeresettől, és ma már alig haladja meg az átlagkereset felét.

A nyugdíjak vegyes (svájci) indexálásával mindenki jobban jár

A svájci indexálás azonban önmagában nem segítene érdemben az alacsony nyugdíjasok helyzetén.

Sőt, kiélezi a nyugdíjak közötti növekvő különbségek miatti feszültséget. Okkal fogalmaz úgy Farkas András (a „nyugdíjguru”) a nyugdíjemelések kapcsán, hogy: „A nyugdíjrendszerben a szegény még szegényebb, a gazdag még gazdagabb lesz.” Ha 2021-ben 5%-os nyugdíj emeléssel számolunk, akkor az 50eFt/hó nyugdíj esetén 30eFt, a 127eFt-os medián nyugdíj esetében 76,2eFt, a 153eFt/hó átlag nyugdíj esetében 91,8eFt, 300eFt/hó esetében 180eFt, 800eFt/hó esetében 480eFt többlet jövedelmet eredményez 2021-ben. És az idő előrehaladtával ezek a különbségek tovább növekednek. A 100 és 400 eFt-os nyugdíj 5 százalékos emelése után a két nyugdíj közti különbség nő 300eFt-ról 315 eFt-ra. Ha minden évben 15eFt-al növekszik a két nyugdíj közötti különbség akkor hét év alatt annyival növekszik a 400eFt-os nyugdíjas nyugdíja, mint amennyi hét év múlva az alacsony 100eFt-os induló nyugdíjjal rendelkező honfitársunk teljes nyugdíja lesz. (egyszerűsítve: 7x20=140 >100+(7x5) =135) Ez szétszakítja a nyugdíjas társadalmat. A nyugdíjemelés rendszere – amint erre a nyugdíjguru is rámutatott – teljesen igazságtalan, méltánytalan és be kell avatkozni mielőbb, mert a nyugdíjas társadalom nem kell, hogy tükrözze azt a hatalmas anyagi megosztottságot, amely egyébként is jellemző a magyar társadalomra. Vannak, akik szerint a nyugdíjrendszerben (is) jelentős mértékű átcsoportosítás történik a rövidebb életű szegényektől a hosszabb életű gazdagokhoz.

A fenti számpéldából látható, hogy az MSZP nem téved abban, hogy „a százalékos nyugdíjemeléssel nyílik az olló”. Bán András szerint azonban nem ez a lényeg, hanem az, hogy: „a megdolgozott értékarányok nem nyílnak, azok megmaradnak”, míg „Differenciált nyugdíjemelésnél vagy korrekciónál viszont felborulnak az értékarányok. A nyugdíjakat nem szerencsekeréken sorsolták ki.”

Mi a felosztó-kirovó állami nyugdíjrendszer funkciója?

Itt elérkeztünk egy fontos alapkérdés tisztázásához. Mi a felosztó-kirovó állami nyugdíjrendszer funkciója, amelyben a mindenkori aktív dolgozók fizetik meg a mindenkori nyugdíjasok nyugdíját? Az-e, hogy az aktív pályafutásukat befejezők esetében élethossziglan biztosítsa a munkaviszonyuk idején kialakult jövedelem arányokat (és ezen csak kis mértékben módosít a nettó jövedelmek figyelembevételének degressziója), mert a piacgazdaság igazságosan és méltányosan rendezi a jövedelmeket és ezért az arányok fenntartása a lényeges? Vagy az, hogy a társadalom minden nyugdíjas számára méltányos jövedelmet biztosítson a megélhetéséhez és ne tegyen indokolatlan különbséget a nyugdíjasok között? Szerintünk ez utóbbi.

Természetesen „a nyugdíjakat nem szerencsekeréken sorsolták ki”, arra járulékfizetéssel lehet jogosultságot szerezni és Bán András véleményével szemben nem csak a középrétegek dolgoznak meg ténylegesen a nyugdíjukért, hanem mindenki, aki járulékot fizetett. A nyugdíjrendszernek is ösztönözni kell azt, hogy az emberek aktív korukban hosszú ideig dolgozzanak és minél nagyobb jövedelmet szerezzenek mert ezzel biztosítható a gazdaság megfelelő teljesítőképessége és a közkiadások, közte a nyugdíjak finanszírozása. Ezért méltányos és indokolt a nyugdíjak megállapítása során figyelembe venni a szolgálati időt és a jövedelmet, amint ezt a nyugdíj rendszerünk figyelembe is veszi. De a nyugdíjak megállapítása után mi indokolja, hogy a nyugdíjemeléseknél különbséget tegyünk a nyugdíjasok között?

Nincs szó „megdolgozott értékarányokról” mert az állami nyugdíj nem (társadalom)biztosítás alapú. Nem csak azért, mert ma már nincs külön fizetett nyugdíjjárulék. A magánnyugdíj (önkéntes nyugdíjpénztár) az biztosítás alapú, ott valóban befizetés arányos a juttatás. De szemben az állami nyugdíjjal nem feltétlenül élethossziglan és infláció követő módon, továbbá nem állami garanciával. Ha a több befizetett nyugdíjjárulék kiemelt bánásmódra jogosít, akkor az is felmerülhet, hogy a több befizetett egészségbiztosítási járulék is VIP ellátásra jogosítson.

Az MSZP azt képviseli, hogy a megállapított nyugdíjak emelése biztosítsa az infláció követését, és az efeletti rész (a keresetek növekedéséből számolt rész) pedig tompítsa a korábban nyugdíjba vonultak és alacsony nyugdíjjal rendelkezők, valamint a magas nyugdíjjal rendelkezők között kialakult és egyre mélyülő szakadékot. Bán András a problémát a 13. havi nyugdíj azonos összegben történő folyósításában látja. Cikkbeli számpéldájában is együtt kezeli a nyugdíjemelést és a 13. havi nyugdíjat, amivel az MSZP nyugdíjkalkulátora értelemszerűen nem számol, mert az un. 13. havi (53. heti) nyugdíj nem nyugdíj, hanem egy állami juttatás. Azonos összegben azért javasoljuk szétosztani, mert szintén alkalmas arra, hogy a szakadék csökkenjen.

Az alacsony nyugdíjak felzárkóztatására számottevően nagyobb költségvetési forrással nem lehet számolni

Az MSZP szerint is a szociális ügyeket nem a nyugdíjrendszerben kell megoldani, hanem szociális rendszerben. A svájci indexálás módszerére és a „13. havi nyugdíjra” vonatkozó javaslata kidolgozásánál figyelembe vette azt, hogy a covid járvány következtében még évekig nehéz lesz a költségvetés helyzete, ezért az alacsony nyugdíjak felzárkóztatására számottevően nagyobb forrással nem lehet számolni. Különösen, ha figyelembe vesszük a „13. havi nyugdíj visszaépítését”. A növekvő nyugdíjkülönbségek csökkentésére ezért olyan átmeneti megoldást kell találni, amely azonnal segíthet a legnagyobb feszültség mérséklésében. Ilyen eszköz lehet, ha a nyugdíjreform kidolgozásáig minden nyugdíjas azonos összegű, az átlagnyugdíjnak megfelelő, „13. havi nyugdíjat” kap. Ezzel a megoldással a nyugdíjasok közel 70%-a jobban jár, mint ha a saját nyugdíját kapná meg 13. haviként. Ha pedig a svájci indexálás és az azonos összegű 13. havi nyugdíj hatását együttesen vetjük össze a jelenlegi „értékmegőrző” rendszerrel, akkor a nyugdíjasok több. mint 90%-a jobban jár. Az azonos összegű juttatás egyébként nem ismeretlen a jelenlegi kormány gyakorlatában sem. A rezsiutalványt sem fogyasztás arányosan osztották és minden egészségügyi dolgozó 500eFt-ot kapott, függetlenül a fizetésétől.

Ha figyelmesebben olvas Bán András, akkor észrevette volna, hogy a 150 fő szakértő nem a nyugdíjügyön, hanem a teljes programon dolgozott.  „A baloldali kormányok hajlamosak a nyugdíjat szociális segélyként értelmezni” véleménye pedig annyira megalapozott, mint az a másik oldali vélemény, hogy „A jobboldali kormányok hajlamosak a nyugdíjat adhatónak és a nyugdíjak közötti arányok fenntartást prioritásnak tekinteni, mert mindenki annyit ér, amije van.”

A cikk szerzője: Miklós László az MSZP szakértője

A bevezetőben említett „Választási nyugdíj matematika - ki jár jól és ki jár rosszul?” című írás ITT olvasható.

A nyár robbantja be igazán a személyi kölcsön piacot

Egy friss banki felmérés szerint a megkérdezettek mindössze 2 százaléka finanszírozná banki hitelből a nyaralását, illetve 1 százalék kérne barátoktól, családtagoktól kölcsönt ilyen célra. Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint ennek némileg ellentmond, hogy az MNB statisztikái alapján rendszerint a nyári hónapok valamelyike jelenti darabszámban a csúcsot a személyi hiteleknél.
2025. 06. 21. 06:00
Megosztás:

Idén a 2022-es rekord aszályos évvel futjuk a versenyt

Néhány napja, június 17-én volt a szárazság világnapja – de ez nem ünnep, hanem figyelmeztetés. A világnap célja, hogy a figyelmet az elsivatagosodására irányítsa, ahogyan ezáltal a talaj állapotának romlására és a termőföldek kimerülésére is. Másrészt azért sem örülhetünk, mert a HungaroMet aktuális heti jelentése is egyértelmű: az idei aszály itthon egyre csak fokozódik. Rövid elemzésükben az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói (Szabó Péter, Kis Anna és Pongrácz Rita) azt mutatják be, hogy az aszály szempontjából mennyire extrém az idei nyárkezdet.
2025. 06. 21. 05:00
Megosztás:

Már TOP 10-ben az Ötöslottó jackpotja

Több mint 100 napja, hogy utoljára telitalálat volt az Ötöslottón. Magyarország legismertebb és legnépszerűbb lottójátékán a várható főnyeremény összege beérte a játék topnyereményeinek 10. legjobbját, jelenleg már 3 milliárd forint felett van.
2025. 06. 21. 04:00
Megosztás:

MÁV: Életbe lép a nyári, főszezoni menetrend

A vakáció első napjától, szombattól nyári menetrendre vált a MÁV-csoport: a turisztikai célpontok irányába sűrűbb indulással és nagyobb kapacitásokkal közlekednek a vonat- és buszjáratok, sőt mostantól a fővárosi közlekedés meghosszabbított hétvégi, éjszakai üzemidejéhez sem csak a korábban bejelentett HÉV-ek és elővárosi "kék" VOLÁN-buszok indulása igazodik, hanem egyes agglomerációs vonatok menetrendje is - közölte a MÁV pénteken az MTI-vel.
2025. 06. 21. 03:00
Megosztás:

Jön a kötelező jogosítványcsere Magyarországon!

Az Európai Unió előírása szerint minden tagállamban egységes formátumú vezetői engedélyeket kell bevezetni.
2025. 06. 21. 02:00
Megosztás:

Orvosok állítják: így lehet akár 100 évnél is tovább élni jó egészségben!

Egyre többen döbbennek rá, hogy a hosszú élet nemcsak a szerencsén múlik. Egy új, magyar egészségprogram most azt ígéri, hogy mindenki számára elérhetővé teszi a hosszú és egészséges élet titkát – nem varázslattal, hanem tudományosan megalapozott lépésekkel.
2025. 06. 21. 01:00
Megosztás:

Sokan számítanak 25 dolláros XRP-re és a Snorter Token sikerére

Az XRP már több, mint 200 napja egy szűk tartományon belül mozog. Az ilyen ármozgások pedig általában felkeltik az elemzők és a kereskedők figyelmét. A kriptovalutának sikerült többször is megtartani a 2 dolláros támaszt, azonban csak rövid ideig tudott 2,90 dollár felett maradni.
2025. 06. 21. 00:01
Megosztás:

A napenergiára, a geotermiára és az atomra lehet építeni a magyar energiaipart

A napenergiára, a geotermiára és az atomra lehet építeni a magyar energiaipart, a kormány ezekre az energiaforrásokra alapozza a jövő energetikáját - mondta az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára pénteken a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Tarcalon.
2025. 06. 20. 23:00
Megosztás:

Nagyot álmodik a SoftBank vezérigazgatója

Masayoshi Son, a SoftBank alapítójának elképzelései szerint a cég egy 1.000 milliárd dolláros ipari komplexumot tervezne Arizonában, ami a Project Crystal Land nevet kapta.
2025. 06. 20. 22:00
Megosztás:

Erősödött a forint péntek estére

Erősödött a forint a főbb devizákkal szemben péntek kora estére a bankközi devizapiacon reggelhez képest.
2025. 06. 20. 20:00
Megosztás:

Hiánypótló iránytűt kapnak a befektetők

Elindult a K&H Értékpapír - befektetői hangulatindex, amely heti rendszerességgel méri a K&H Értékpapír lakossági befektetőinek tőkepiaci várakozásait. Az első öt hét válaszai alapján az optimisták aránya stabilan 50% körül alakult, míg a pesszimistáké egyik héten sem érte el a 20 százalékot – az index értéke így jellemzően +20 pont körül mozgott, ami határozottan pozitív piaci hangulatra utal.
2025. 06. 20. 19:00
Megosztás:

Ausztrália bekeményít: új korszak kezdődik a kriptovaluta szabályozásban 2025-től

2025 mérföldkő lehet a globális kriptoszabályozás történetében – Ausztrália ugyanis átfogó és szigorú szabályozási reformokat vezet be. A cél: stabilitás, fogyasztóvédelem és intézményi bizalom megteremtése a digitális eszközök piacán.
2025. 06. 20. 18:00
Megosztás:

Ritkaföldfém mi az? És miért fontos Ukrajna szempontjából?

Az utóbbi időben Ukrajna és a vámháború kapcsán is számtalanszor szóba került a ritkaföldfémek piaca. Rakjunk egy picit – s tényleg csak egy nagyon picit, a téma mérete miatt – rendet ebben a témában.
2025. 06. 20. 17:30
Megosztás:

Megkapta a jóváhagyást az Unicredit a Bizottságtól is

Az Európai Bizottság feltételesen jóváhagyta a Banco BPM felvásárlást.
2025. 06. 20. 17:00
Megosztás:

Czomba Sándor: Diákmunka esetében, a rájuk vonatkozó speciális szabályokat mindenkinek be kell tartani!

A kormány kiemelt figyelmet fordít arra, hogy mindenki, aki akar és tud dolgozni, az lehetőséget is kapjon rá, különös tekintettel a fiatalokra. A munkát vállaló diákok sajátos helyzetben vannak, hiszen a tapasztalat és a jártasság hiánya miatt kiszolgáltatottabbak a munka világában, mint a felnőttek, ezért a Nemzetgazdasági Minisztérium a korábbi évekhez hasonlóan idén is közzéteszi a diákmunkára vonatkozó munkavédelmi és munkaügyi tájékoztatókat. A nyár közeledtével fontos, hogy felhívjuk a figyelmet a diákok munkavégzésével kapcsolatos szabályokra, hiszen sok esetben foglalkoztatásuk eltér a felnőttekétől.
2025. 06. 20. 16:30
Megosztás:

Csökkentek az ipari termelői árak Németországban

Németországban az elemzők által várt mértéken csökkentek az ipari termelői árak májusban éves összevetésben a német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis pénteki jelentése szerint.
2025. 06. 20. 16:00
Megosztás:

Nagy Márton: a költségvetésnek stabil lábakon kell állnia!

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a mai napon Luxemburgban részt vett az Európai Beruházási Bank (EIB) éves közgyűlésén, majd azt követően az ECOFIN tanácskozásán. A magyar delegáció tagjaként az üléseken Kisgergely Kornél államháztartásért felelős államtitkár is jelen volt.
2025. 06. 20. 15:30
Megosztás:

NAV: Megduplázódott a pótlékmentes részletfizetés összeghatára

A pénteken életbe lépett adótörvény-módosítások értelmében az automatikus pótlékmentes részletfizetés összeghatára megduplázódott, így már kétmillió forintos adótartozásig kérhető a Nemzeti Adó- és Vámhatóságtól (NAV) - közölte a NAV az MTI-vel.
2025. 06. 20. 15:00
Megosztás:

Döntött a Parlament! Óriási változást hoz az egészségpénztáraknál az új szabály

Nagy horderejű változásról döntött az Országgyűlés az önkéntes egészségpénztárak kapcsán: a jogszabályváltozás értelmében a megszűnik az ún. önsegélyező szolgáltatásokra vonatkozó 180 napos várakozási idő.
2025. 06. 20. 14:30
Megosztás:

Jelentős átalakulás előtt áll a regisztrált szerelői rendszer

A közeljövőben megújul a regisztrált szerelői rendszer, amely korszerűbb, átláthatóbb és felhasználóbarátabb működést eredményez majd.
2025. 06. 20. 14:00
Megosztás: