A nyugdíjak vegyes (svájci) indexálásával mindenki jobban jár

Bán András - szociálpolitikus a „Választási nyugdíj matematika - ki jár jól és ki jár rosszul?” című írásában az MSZP nyugdíjprogramjáról szólva megállapítja, hogy „a nyugdíjemelés meghatározásánál az infláció mellett a keresetek emelkedését is figyelembe veszik, azaz az úgynevezett svájci indexálást alkalmazzák majd oly módon, hogy az inflációval mindenki nyugdíját megemelik, a bérnövekedés alapján fennmaradó részt pedig minden nyugdíjas azonos összegben kapja majd meg.” Ezzel szerinte „az gond, hogy sok százezer ember nemhogy jobban járna, hanem még a jelenlegi inflációkövető nyugdíjkorrekciót sem kapná meg, amit idáig megkapott, ezzel felborítanák a megdolgozott értékarányokat.” Az számpélda nélkül is könnyen belátható, hogy Bán András állítása és következtetése téves. Ha a nyugdíjemelés mértéke magasabb az inflációnál, akkor mindenki nyugdíja nagyobb mértékben emelkedne, mint a jelenlegi inflációkövető rendszerben. A Fidesz-kormány „értékmegőrző” nyugdíjpolitikája helyett azért javasol értéknövelő nyugdíjemelési rendszert az MSZP, mert a kormány inflációkövető, „értékmegőrző” nyugdíjemelési politikája következtében az átlagnyugdíj egyre jobban elmarad az átlagkeresettől, és ma már alig haladja meg az átlagkereset felét.

A nyugdíjak vegyes (svájci) indexálásával mindenki jobban jár

A svájci indexálás azonban önmagában nem segítene érdemben az alacsony nyugdíjasok helyzetén.

Sőt, kiélezi a nyugdíjak közötti növekvő különbségek miatti feszültséget. Okkal fogalmaz úgy Farkas András (a „nyugdíjguru”) a nyugdíjemelések kapcsán, hogy: „A nyugdíjrendszerben a szegény még szegényebb, a gazdag még gazdagabb lesz.” Ha 2021-ben 5%-os nyugdíj emeléssel számolunk, akkor az 50eFt/hó nyugdíj esetén 30eFt, a 127eFt-os medián nyugdíj esetében 76,2eFt, a 153eFt/hó átlag nyugdíj esetében 91,8eFt, 300eFt/hó esetében 180eFt, 800eFt/hó esetében 480eFt többlet jövedelmet eredményez 2021-ben. És az idő előrehaladtával ezek a különbségek tovább növekednek. A 100 és 400 eFt-os nyugdíj 5 százalékos emelése után a két nyugdíj közti különbség nő 300eFt-ról 315 eFt-ra. Ha minden évben 15eFt-al növekszik a két nyugdíj közötti különbség akkor hét év alatt annyival növekszik a 400eFt-os nyugdíjas nyugdíja, mint amennyi hét év múlva az alacsony 100eFt-os induló nyugdíjjal rendelkező honfitársunk teljes nyugdíja lesz. (egyszerűsítve: 7x20=140 >100+(7x5) =135) Ez szétszakítja a nyugdíjas társadalmat. A nyugdíjemelés rendszere – amint erre a nyugdíjguru is rámutatott – teljesen igazságtalan, méltánytalan és be kell avatkozni mielőbb, mert a nyugdíjas társadalom nem kell, hogy tükrözze azt a hatalmas anyagi megosztottságot, amely egyébként is jellemző a magyar társadalomra. Vannak, akik szerint a nyugdíjrendszerben (is) jelentős mértékű átcsoportosítás történik a rövidebb életű szegényektől a hosszabb életű gazdagokhoz.

A fenti számpéldából látható, hogy az MSZP nem téved abban, hogy „a százalékos nyugdíjemeléssel nyílik az olló”. Bán András szerint azonban nem ez a lényeg, hanem az, hogy: „a megdolgozott értékarányok nem nyílnak, azok megmaradnak”, míg „Differenciált nyugdíjemelésnél vagy korrekciónál viszont felborulnak az értékarányok. A nyugdíjakat nem szerencsekeréken sorsolták ki.”

Mi a felosztó-kirovó állami nyugdíjrendszer funkciója?

Itt elérkeztünk egy fontos alapkérdés tisztázásához. Mi a felosztó-kirovó állami nyugdíjrendszer funkciója, amelyben a mindenkori aktív dolgozók fizetik meg a mindenkori nyugdíjasok nyugdíját? Az-e, hogy az aktív pályafutásukat befejezők esetében élethossziglan biztosítsa a munkaviszonyuk idején kialakult jövedelem arányokat (és ezen csak kis mértékben módosít a nettó jövedelmek figyelembevételének degressziója), mert a piacgazdaság igazságosan és méltányosan rendezi a jövedelmeket és ezért az arányok fenntartása a lényeges? Vagy az, hogy a társadalom minden nyugdíjas számára méltányos jövedelmet biztosítson a megélhetéséhez és ne tegyen indokolatlan különbséget a nyugdíjasok között? Szerintünk ez utóbbi.

Természetesen „a nyugdíjakat nem szerencsekeréken sorsolták ki”, arra járulékfizetéssel lehet jogosultságot szerezni és Bán András véleményével szemben nem csak a középrétegek dolgoznak meg ténylegesen a nyugdíjukért, hanem mindenki, aki járulékot fizetett. A nyugdíjrendszernek is ösztönözni kell azt, hogy az emberek aktív korukban hosszú ideig dolgozzanak és minél nagyobb jövedelmet szerezzenek mert ezzel biztosítható a gazdaság megfelelő teljesítőképessége és a közkiadások, közte a nyugdíjak finanszírozása. Ezért méltányos és indokolt a nyugdíjak megállapítása során figyelembe venni a szolgálati időt és a jövedelmet, amint ezt a nyugdíj rendszerünk figyelembe is veszi. De a nyugdíjak megállapítása után mi indokolja, hogy a nyugdíjemeléseknél különbséget tegyünk a nyugdíjasok között?

Nincs szó „megdolgozott értékarányokról” mert az állami nyugdíj nem (társadalom)biztosítás alapú. Nem csak azért, mert ma már nincs külön fizetett nyugdíjjárulék. A magánnyugdíj (önkéntes nyugdíjpénztár) az biztosítás alapú, ott valóban befizetés arányos a juttatás. De szemben az állami nyugdíjjal nem feltétlenül élethossziglan és infláció követő módon, továbbá nem állami garanciával. Ha a több befizetett nyugdíjjárulék kiemelt bánásmódra jogosít, akkor az is felmerülhet, hogy a több befizetett egészségbiztosítási járulék is VIP ellátásra jogosítson.

Az MSZP azt képviseli, hogy a megállapított nyugdíjak emelése biztosítsa az infláció követését, és az efeletti rész (a keresetek növekedéséből számolt rész) pedig tompítsa a korábban nyugdíjba vonultak és alacsony nyugdíjjal rendelkezők, valamint a magas nyugdíjjal rendelkezők között kialakult és egyre mélyülő szakadékot. Bán András a problémát a 13. havi nyugdíj azonos összegben történő folyósításában látja. Cikkbeli számpéldájában is együtt kezeli a nyugdíjemelést és a 13. havi nyugdíjat, amivel az MSZP nyugdíjkalkulátora értelemszerűen nem számol, mert az un. 13. havi (53. heti) nyugdíj nem nyugdíj, hanem egy állami juttatás. Azonos összegben azért javasoljuk szétosztani, mert szintén alkalmas arra, hogy a szakadék csökkenjen.

Az alacsony nyugdíjak felzárkóztatására számottevően nagyobb költségvetési forrással nem lehet számolni

Az MSZP szerint is a szociális ügyeket nem a nyugdíjrendszerben kell megoldani, hanem szociális rendszerben. A svájci indexálás módszerére és a „13. havi nyugdíjra” vonatkozó javaslata kidolgozásánál figyelembe vette azt, hogy a covid járvány következtében még évekig nehéz lesz a költségvetés helyzete, ezért az alacsony nyugdíjak felzárkóztatására számottevően nagyobb forrással nem lehet számolni. Különösen, ha figyelembe vesszük a „13. havi nyugdíj visszaépítését”. A növekvő nyugdíjkülönbségek csökkentésére ezért olyan átmeneti megoldást kell találni, amely azonnal segíthet a legnagyobb feszültség mérséklésében. Ilyen eszköz lehet, ha a nyugdíjreform kidolgozásáig minden nyugdíjas azonos összegű, az átlagnyugdíjnak megfelelő, „13. havi nyugdíjat” kap. Ezzel a megoldással a nyugdíjasok közel 70%-a jobban jár, mint ha a saját nyugdíját kapná meg 13. haviként. Ha pedig a svájci indexálás és az azonos összegű 13. havi nyugdíj hatását együttesen vetjük össze a jelenlegi „értékmegőrző” rendszerrel, akkor a nyugdíjasok több. mint 90%-a jobban jár. Az azonos összegű juttatás egyébként nem ismeretlen a jelenlegi kormány gyakorlatában sem. A rezsiutalványt sem fogyasztás arányosan osztották és minden egészségügyi dolgozó 500eFt-ot kapott, függetlenül a fizetésétől.

Ha figyelmesebben olvas Bán András, akkor észrevette volna, hogy a 150 fő szakértő nem a nyugdíjügyön, hanem a teljes programon dolgozott.  „A baloldali kormányok hajlamosak a nyugdíjat szociális segélyként értelmezni” véleménye pedig annyira megalapozott, mint az a másik oldali vélemény, hogy „A jobboldali kormányok hajlamosak a nyugdíjat adhatónak és a nyugdíjak közötti arányok fenntartást prioritásnak tekinteni, mert mindenki annyit ér, amije van.”

A cikk szerzője: Miklós László az MSZP szakértője

A bevezetőben említett „Választási nyugdíj matematika - ki jár jól és ki jár rosszul?” című írás ITT olvasható.

A japán választás közeledtére emelkedtek a fejlett hozamok; 4,6% lett a júniusi hazai infláció

A fejlett piacokon a kötvényhozamok emelkedtek. Ebben fontos szerepet játszott, hogy az amúgy is rendkívül magas, a GDP 240%-ra rugó államadóssággal küzdő Japánban a közelgő felsőházi választás előtt nő a költségvetési élénkítéssel kampányoló pártok népszerűsége, ami ellensúlyozta például az amerikai inflációs várakozások enyhülését.
2025. 07. 09. 10:00
Megosztás:

Óvatosan kezelték a tengerentúli befektetők a vámbejelentések hatását

Keresték a tengerentúli befektetők az irányt a vámháború újbóli fellángolásának árnyékában: az S&P 0,1%-kal, a Dow 0,4%-kal csökkent, a Nasdaq pedig stagnált.
2025. 07. 09. 09:30
Megosztás:

A továbbra is fennálló vámháborús bizonytalanság ellenére emelkedtek az európai tőzsdék

Annak ellenére, hogy az Egyesült Államokkal folytatott vámtárgyalások kimenetele továbbra is bizonytalan, és a határidő közeledik, a vezető nyugat-európai indexek pluszban zártak: az FTSE100, a DAX és a CAC40 mind 0,5% feletti emelkedést mutatott.
2025. 07. 09. 09:00
Megosztás:

Megújult vámfenyegetésekkel gyorsítaná a tárgyalásokat Trump

A tegnapi nap folyamán 14 ország, többek között Japán és Dél-Korea is levelet kapott Donald Trump elnöktől, melyben kijelentette, hogy az érintett országok augusztus elsejétől 25-40% közötti vámokra számíthatnak exportáruikra; így a jelenlegi, 10%-os általános vámszint elvileg ma lejáró határideje kitolódott.
2025. 07. 09. 08:30
Megosztás:

Megduplázódott a lakásbiztosítások száma a viharok nyomán

Az elmúlt napok komoly viharai miatt több mint kétszeresére nőtt a lakásbiztosítások iránti kereslet. A Netrisk adatai szerint a vihart megelőző napon 109 százalékkal, a vihar napján pedig 131 százalékkal kötöttek több szerződést, mint egy átlagos nyári napon. A szélsőséges időjárás nemcsak az otthonokban és az autókban, hanem az utazási tervekben is jelentős károkat okozott, ami az utasbiztosítások iránti érdeklődést is látványosan megemelte. A Netrisk szerint a szélsőséges időjárás erősíti a lakosság biztosítási tudatosságát, azonban a biztosítások akkor nyújtanak valódi védelmet, ha nem utólag, hanem előre, tudatosan készülünk fel.
2025. 07. 09. 07:00
Megosztás:

Panel kontra tégla: ezek a lakások a legkeresettebbek Magyarországon

A legfrissebb adatok alapján a vásárlók minden településtípuson nagyobb érdeklődést mutatnak a téglaépítésű társasházi lakások, mint a panelek iránt. A markáns különbség nemcsak a kereslet alakulásában, de a négyzetméterárakban is egyértelműen megmutatkozik. Ez különösen aktuális lehet most azoknak, akik első lakás vásárlását vagy építését tervezik, kihasználva a napokban bejelentett kedvezményes állami hitelkonstrukciót. Az Ingatlan.com és a Wienerberger közös elemzése rámutat: az értéktartás szempontjából hosszú távon jobban jár, aki akár saját lakhatásra, akár befektetési céllal téglaépítésű ingatlant választ.
2025. 07. 09. 06:30
Megosztás:

A kriptovaluta a legjobb választás az olyan online játékokban, mint az Allyspin?

Az online szórakoztatóipar folyamatos fejlődésével egyre több platform kínál alternatív fizetési módszereket a hagyományos banki szolgáltatások mellett. A digitális pénznemek térnyerése különösen szembetűnő az online kaszinók világában, ahol a gyorsaság és az anonimitás iránti igény egyre nagyobb.
2025. 07. 09. 06:04
Megosztás:

A befektetés-ellenőrzés célja az állami érdekek és a lakosság ellátásbiztonságának védelme!

A sajtóban napokban megjelent, egyes esetekben pontatlan, hangulatkeltő cikkekkel szemben a Nemzetgazdasági Minisztérium az alábbi hét pontban tisztázza a befektetés-ellenőrzés kapcsán kialakult helyzetet. A kormány célja egyértelmű: az államérdek védelme és a lakosság ellátásbiztonságának megerősítése.
2025. 07. 09. 06:00
Megosztás:

Felemás a logisztikai ágazat első negyedéve

Továbbra is vegyes a kép a logisztika alágazatai között: a légi áruszállítás teljesítménye dinamikusan bővül, az első negyedévben rekordnak számító, 94,5 ezer tonna árut kezeltek a fővárosi repülőtéren. Viszont a nagyságrendekkel nagyobb volumenű közúti és vasúti áruforgalom tovább csökkent. A közúti áruszállítás ismét évtizedes mélypontra süllyedt, miközben a nemzetközi gazdasági környezet hatásai a vasúti teherszállításra nyomták rá a bélyeget.
2025. 07. 09. 05:30
Megosztás:

Teljes készpénzmentesség jön a Forma-1 magyar futamán

A magyar alapítású Festipay biztosítja a készpénzmentes fizetést a Hungaroringen megrendezendő 40. Formula–1-es Magyar Nagydíjon. A cég a vendéglátó egységek teljes területén több száz érintésmentes terminált üzemeltet, ahol bankkártyával, mobiltelefonnal vagy Festipay kártyával lehet fizetni. A rendszer már Bahreinben is sikerrel debütált. Solti Attila, a Festipay Zrt. igazgatósági tagja szerint céljuk a gyors és zökkenőmentes vásárlási élmény biztosítása. A készpénzzel érkező nézők feltöltőkártyát használhatnak, amelynek egyenlege a rendezvény végén költségmentesen visszaváltható.
2025. 07. 09. 05:00
Megosztás:

Miért van annyi műanyag a Földközi-tengerben?

A világ óceánjai és tengerei közül a Földközi-tengerben úszik arányosan a legtöbb műanyag és mikroplasztik. Mi lehet ennek az oka? Honnan jönnek? Miért süllyednek le a víz fajsúlyánál könnyebb plasztikok még a legmélyebb rétegekbe is? Milyen hatása van a szennyezésnek a tengeri élővilágra, és jelent-e veszélyt a strandolókra a nyaralások során? Mit tettünk eddig ellene, mi lehet a megoldás? A Körkörös.hu összefoglalásában igyekszik választ adni a legfontosabb kérdésekre.
2025. 07. 09. 04:00
Megosztás:

A keresőoptimalizálás összeomlását élőben nézzük

Az utóbbi hónapokban drámai átalakuláson megy keresztül az online tartalomfogyasztás és -terjesztés világa. A keresőoptimalizálás (SEO), ahogyan ismertük, szétesőben van. A mesterséges intelligencia (AI) térhódítása és a nagy tech cégek stratégiaváltásai alapjaiban rengetik meg az eddig jól működő online marketingmodelleket.
2025. 07. 09. 03:30
Megosztás:

Nem mindegy, milyen ATM kerül a faluba – akár kétszer többe is kerülhet a készpénzfelvétel

A kormány döntése alapján 2025 végéig minden 1000 fő feletti magyarországi településen elérhetővé válik a bankjegykiadó automata (ATM), ám nem mindegy, melyik bank automatája kerül a falvakba. A money.hu elemzése szerint az ATM-használat költsége bankonként jelentősen eltér: az ingyenes készpénzfelvételi keret felett a saját számlavezető bank automatájából történő felvétel legtöbbször lényegesen olcsóbb, mint más bank ATM-jének használata – van, ahol így több mint duplájába kerül a pénzfelvétel.
2025. 07. 09. 03:00
Megosztás:

A klímát a konyhába szerelték Nálad? Akkor nagy bajban vagy!

A konyhai pára alattomos ellensége a klímádnak, sokan túl későn veszik észre. Nem mindegy, hogyan használod a klímát a konyhában.
2025. 07. 09. 02:00
Megosztás:

Donald Trump levelét megírta, elküldte - baj lesz?

Trump levélben üzent: az amerikai elnök hétfőn 14 ország számára meghatározta az új vámtételeket.
2025. 07. 09. 01:00
Megosztás:

A francia elnök szerint Európa soha nem hagyja magára Ukrajnát

Emmanuel Macron francia elnök szerint Európa soha nem hagyja magára Ukrajnát.
2025. 07. 08. 23:30
Megosztás:

Milliárdos kárbejelentésre számít a Groupama Biztosító a hét eleji viharok kapcsán

A biztosítótársaság arra kéri az otthonuktól távol tartózkodókat, illetve a balatoni nyaralótulajdonosokat, hogy lehetőség szerint mielőbb ellenőrizzék ingatlanjaikat – akár családtag vagy ismerős segítségével is.
2025. 07. 08. 23:00
Megosztás:

Több vármegyében visszavonják a tűzgyújtási tilalmat

Az elmúlt 24 óra csapadékos időjárása következtében egyes területeken mérséklődött a tűzveszély, ezért 2025. szerdai hatállyal Budapesten és további öt vármegyében a hatóság visszavonja a tűzgyújtási tilalmat - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kedden az MTI-vel.
2025. 07. 08. 22:30
Megosztás:

Késve fizeti ki a számláit a magyar vállalatok több mint fele

BA magyar cégek 53 százaléka nem kapja meg határidőre a számlái ellenértékét, és ezt az ügyfelek likviditási problémái okozzák. Egyebek mellett ez áll az Atradius hitelbiztosító fizetési szokásokról szóló, éves elemzésében. A kifizetések általában több mint egy hónappal a lejárati határidő után történnek, ez pedig növeli a bedőlt kereskedelmi hitelek kockázatát, ami a felmérés szerint 6 százalék mértékű. A cégek 52 százaléka szerint több partnere megy csődbe az idén, mint tavaly. A felmérés 210 vállalat megkérdezésével készült.
2025. 07. 08. 22:00
Megosztás:

AI a befektetések szolgálatában: új dimenziók a vagyonkezelésben

A K&H Alapkezelő, a KBC Csoport tagjaként már nyolc éve alkalmaz mesterséges intelligencia alapú modelleket (AI) a befektetési döntéseinek támogatására, ezzel nemcsak Magyarországon, hanem európai szinten is úttörő szerepet tölt be.
2025. 07. 08. 21:30
Megosztás: