A pénzügyi tranzakciós illeték szürkítheti a gazdaságot
A pénzügyi tranzakciós illeték nem bankspecifikus, minden magyarországi pénzmozgásra kivetik, ezért ugyanúgy érinti a bankokat is, mint mindenki mást - mondta Kovács Levente a közszolgálati televízióban. Jelezte: a bankszövetség álláspontját akkor alakítja ki, miután megkapta a tervezetet. Az egyeztetések a közeljövőben kezdődnek el arról, hogy mire és hogyan vonatkozzon.
A főtitkár szerint, amennyiben a pénzügyi tranzakciós illetéket mindenre kiterjesztik, a növekedést nem akadályozza, ugyanakkor a gazdaság fehérítése ellen hat. A devizahitelek esetében a pozíciókat a bankoknak folyamatosan zárniuk kell, amit a jegybank folyamatosan ellenőriz; az árfolyamváltozáson a banknak sem nyereségük, sem veszteségük nem lehet - ismertette a főtitkár annak kapcsán, hogy nyomozás indult a devizahiteleket nyújtó bankok ellen, hogy tisztázzák, adócsalást követtek-e el a pénzintézetek.
A bankok ellen feljelentést tevő Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének (BAÉSZ) vezetője, Kásler Árpád szerint a bankok nem adóköteles nyereségként könyvelték el az adósoktól visszakapott pénzek egy részét. Álláspontja szerint ha a bank 5 évvel ezelőtt 13 millió forintot folyósított, és most visszakapott 18 milliót, az 5 millió forint többletbevételnek adókötelesnek kell lennie. Skoda Gabriella, a Főváros Főügyészség szóvivője a műsorban ismertette: a feljelentés alapján most adatgyűjtés folyik, elsődlegesen a speciális banki adózási szabályokat kell tisztázni.
Kovács Levente erre reagálva elmondta, hogy a bankok könyvelési szabályzata eltér a bt.-kétől, az árfolyamnyereségből vagy -veszteségből származó eredményhatást máshová kell könyvelniük, mint egy bt.-nek. A bankok ilyen jellegű bevételeit és kiadásait a pénzügyi műveletek soron kell keresni. Akik a feljelentést tették, a nyereséget észrevették, a veszteségről meg nem vettek tudomást - mutatott rá. Hozzátette: bízik abban, ha az ügyészség megvizsgálja az információkat, azt, hogy hogyan kell egy banknak könyvelnie, a nyomozás már szerdán lezárulhat.
A főtitkár beszélt arról is, hogy a bankok felgyorsítják a nem közszférában dolgozó ügyfelek hozzáférését az árfolyamgáthoz, így a lakáscélú jelzáloghitellel rendelkezők június 1. helyett május 2-tól, a szabadfelhasználású jelzáloghitelesek pedig szeptember 1. helyett augusztus 1-jétől jelezhetik igényüket bankjuknál. Mint elmondta, a tavaly decemberi végtörlesztési akcióra 70 ezer közszférában dolgozó jelentkezett be, közülük az árfolyamgátra indulása óta 30 ezren jelentkeztek. A bankok azonban nagyobb kapacitással készültek fel, így lehetővé vált, hogy előrébb hozzák az időpontokat, amire egyébként határozott igényt tapasztaltak a lakosság körében. (MTI)
