A pénzügykutató Zrt. nem osztja a kormány optimizmusát
A háztartások fogyasztása (1,6 százalékkal) és a beruházások (1,5 százalékkal) is visszaesnek ebben az évben és ennél is erőteljesebben a reálkeresetek, 4,4 százalékkal. (A bruttó keresetek várhatóan 8 százalékkal emelkednek.) Ugyanakkor a kivitel 6 százalékkal a behozatal pedig várhatóan 5 százalékkal nő 2012-ben, a különbség gyarapítja a GDP-t.
A Pénzügykutató államháztartási prognózisa 3,5 százalékos hiányt jelez, de a jelentés rögzíti azt is, hogy a maradék magánnyugdíj-pénztári megtakarítás beolvasztásával és ez évi elszámolásával a GDP arányos deficit 2,8 százalék lehet. Gyorsan porladó látszat eredmények vannak a magyar gazdaságban - jellemezte a helyzetet Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató főmunkatársa.
Magyarázata szerint "ha a mezőgazdaság eredményével nem számolunk" - tavaly kiugróan jó évet zárt az agrárium - akkor 2010-ben a GDP 2 százalékkal, tavaly 0,7 százalékkal nőtt volna, miközben a tényszámok 2010-ben 1,3 százalékos, tavaly 1,7 százalékos gazdasági növekedést mutatnak. A magyar belgazdaság recesszióba került, s ami még ennél is súlyosabb, hogy a beruházások is zsugorodnak 2012-ben - mutatott rá Petschnig Mária Zita.
A jövőre nézve aggodalomra adhat okot, hogy a beruházási ráta 15,3 százalékra esett vissza, ilyen alacsony rátára 1990 óta nem volt példa és ez az ország technikai versenyképességének a romlását vetíti előre - tette hozzá. A konjunktúra jelentés államháztartási fejezetét jegyző Neményi Judit elmondta: miközben a kormány GDP arányosan 2,5 százalékos hiányt tervezett 2012-re, ugyanakkor a látható kockázatokkal számolva ez a hiány 3,5 százalék lehet.
A kutató a kiigazítási programokban (például a Széll Kálmán Terv) 0,3 százalékos, a rendkívüli kiadási tételeknél (például a rezidensek béremelése) 0,2 százalékos kockázattal számol, míg a kormány prognózisától eltérő GDP alakulás miatt további 0,5 százalékkal, így összesen egy százalékkal nagyobb, GDP arányosan 3,5 százalékos hiányt vár 2012-ben. Neményi Judit véleménye szerint, ha a kormány befagyasztja a 200 milliárd forint összegű tartalékot, akkor további 100 milliárd forintos kiigazítást szükséges megtennie annak érdekében, hogy a hiány 2,5 százalékon maradjon. (MTI)
