A svájci gazdaság megsínyli az árfolyamküszöb eltörlését
Citybeli elemzői vélemények szerint a magyar pénzügyi rendszer kockázatai korlátozottak, és ezúttal Lengyelországban "bonyolultabb" a helyzet. Jennifer McKeown, az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics vezető európai közgazdásza közölte: a ház az SNB lépése nyomán arra számít, hogy a svájci frank euróárfolyama az 1:1-es paritás környékén zárja az idei évet a svájci jegybank által 2011 ősze óta 1,20 frank/euró körüli szinten tartott árfolyam helyett. A ház szerint valószínűtlen, hogy a svájci frank euróárfolyama később teljesen vagy akár csupán részben visszagyengülne a SNB sokkszerű csütörtöki bejelentése után elért szintekről, sőt valós a kockázata a további erősödésnek.
Nem valószínű ugyanis az sem, hogy a svájci jegybank által alkalmazott - az árfolyamküszöb csütörtöki eltávolításával egy időben mélyebbre is vitt - negatív kamatok ugyanolyan hatékonynak bizonyulnának, mint az árfolyamküszöb védelmére végrehajtott korábbi masszív devizapiaci intervenciók. Ráadásul - bár az SNB ígéretet tett az intervenciók folytatására - e piaci beavatkozások hatékonyságát is csökkenti, hogy nincs olyan árfolyamhatár, amelyhez a piac igazodni tudna - fejtegette a Capital Economics vezető londoni közgazdásza.
A szakértő szerint mindemellett az is erősíteni fogja a frankot, ha az eurójegybank (EKB) a jövő heti kamatdöntő ülésén - ahogy azt a piac valószínűsíti - szuverén euróövezeti kötvényeket is érintő mennyiségi enyhítési ciklus elkezdését jelenti be. Mindezekből következik az a várakozás, hogy a svájci frank árfolyamparitáson zárja az idei évet az euróval szemben, és a frank effektív árfolyamának ehhez társuló emelkedése miatt a következő egy évben akár 10 százalékkal is zuhanhat a svájci export. Mivel az export Svájc hazai össztermékének (GDP) hozzávetőleg a 60 százalékával egyenlő, ezt azt is jelentheti, hogy a svájci gazdaság összesített aktivitási mérőszámai 6 százalékkal visszaesnek - jósolta a Capital Economics londoni közgazdásza.
Jennifer McKeown közölte: a ház mindezeket - és az olajárak zuhanásának, valamint az import olcsóbbá válásának kárenyhítő hatásait is - figyelembe véve 1,5 százalékról 1 százalékra rontotta az idei svájci GDP-növekedésre szóló előrejelzését, 2016-ra pedig mindössze 0,5 százalékos növekedést vár az eddigi prognózisában szereplő 2 százalék helyett. A Capital Economics elemzője szerint ez, valamint az importárak várható meredek csökkenése minden bizonnyal még tovább mélyíti a svájci gazdaságban már kialakult deflációt. A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó elemzőstábja a svájci jegybank döntése nyomán kialakult helyzetről csütörtök este összeállított tanulmányában közölte: megítélése szerint a svájci frank erősödéséből a magyarországi nagybankokra - köztük az OTP-re - háruló kockázat viszonylag alacsony.
A fő kockázatenyhítő tényező az, hogy a magyar bankok már elkezdték a felkészülést a devizaalapú ingatlanhitelek átváltására. A Morgan Stanley londoni elemzői közölték: tudomásuk szerint a magyar bankok az átváltáshoz novemberben beszerzett jegybanki eurólikviditást azonnal átváltották svájci frankra, ami azt jelenti, hogy nem éri őket érdemi veszteség. A ház szerint Lengyelországban a helyzet "bonyolultabb". A lengyel háztartások devizaalapú ingatlanhitel-állománya hozzávetőleg 38 milliárd eurónak felel meg - ez az éves lengyel GDP-érték 8 százaléka -, és a Morgan Stanley becslése szerint ennek körülbelül 80 százaléka svájci frankban denominált hitel. Így a frank meredek erősödését nyilvánvalóan megsínyli a lengyel fogyasztás.
Figyelembe kell azonban venni azt is, hogy Lengyelországban ezek a hitelek a CHF-Liborhoz - a Svájci Nemzeti Bank irányadó kamatcéljához, vagyis a svájci frankra számított három hónapos londoni bankközi kamathoz - vannak kötve, és ez nyújt valamelyes kamatkönnyebbséget. Az SNB csütörtöki döntése alapján ennek az irányadó kamatnak a sávja mostantól mínusz 1,25 százalék és mínusz 0,25 között ingadozhat az eddigi mínusz 0,75 százalék és 0,25 százalék közötti sáv helyett. Mindemellett a lengyel bankrendszerben a nem teljesítő kinnlevőségek rátája az egyszámjegyű sáv alján van, vagyis sokkal kisebb, mint Magyarországon, így a lengyel bankok eszközminőségi problémái meg sem közelítik a magyar bankokéit - hangsúlyozzák a Morgan Stanley londoni elemzői.
A ház mindezek alapján megállapítja, hogy a svájci frank erősödése - bár a lengyel pénzügyi rendszer kiindulási pontja jobb - a lengyel gazdaságot a makromutatók szempontjából nagyobb mértékben sújthatja, mint a magyar gazdaságot. Ugyanezt jósolták az HSBC bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői is. A ház szerint a devizaalapú ingatlanhitelekkel tartozó lengyel háztartások adósságszolgálati terhei akár 20 százalékkal is emelkedhetnek, és ez nagy valószínűséggel a fogyasztási kiadások rovására megy. Az HSBC elemzőinek becslése szerint a lengyel háztartások teljes adósságállományának 24 százaléka svájci frankban denominált hitel. A cég szerint ezért lefelé ható kockázatok terhelik a lengyel gazdaság növekedési kilátásait, és ez alátámasztja azt a várakozást, hogy a lengyel jegybank az első negyedévben 0,50 százalékponttal 1,50 százalékra csökkenti alapkamatát. (MTI)
