Meghalt Liechtenstein, éljen Liechtenstein!

Liechtensteini adóstruktúrákat előszeretettel használtak magánvagyonokba tartozó adózatlan pénzeszközöknek, illetőleg az ezek újra befektetéséből származó hozamoknak az elrejtésére vagy akár magyar cégekben fennálló részesedések láthatatlan és „adómentes” tulajdonlására.⃰

A szél végigsöpör Liechtensteinen is-nincs többé banktitok

Liechtenstein a Svájcot is ért rendkívüli nemzetközi politikai nyomásra 2013-ban csatlakozott az Európa Tanács és az OECD adóügyi együttműködést szabályozó keretegyezményéhez, 2014-ben pedig az OECD automatikus információcserét előkészítő „Common Reporting Standard” kezdeményezéséhez.

2015 októberében pedig megállapodott az Európai Unióval arról, hogy 2016-tól minden, uniós állampolgár nevén vagy uniós állampolgár tényleges tulajdonában lévő offshore cég nevén lévő liechtensteini bankszámláról automatikusan adatot szolgáltat az érintett magánszemélyek adóhatóságának, így a NAV-nak is.

Csővári István, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda partnere szerint jelenleg még bizonytalan, hogy az adózásilag releváns információk átadására 2017-ben vagy 2018-ban kerül-e sor első alkalommal, az azonban bizonyos, hogy a 2016. évi bankszámla-információkról már az érintett adózók otthoni adóhatósága tudomást fog szerezni. Idén január 1-jétől tehát vége a liechtensteini banktitoknak. Többé gyakorlatilag nem lehet sem Anstalt, sem Stiftung, sem Liechtensteinben bankszámlát tartó, de más országban bejegyezett offshore cég mögé elrejtőzni.

A magyar adóhatóság számára pedig hamarosan fel fog szállni a liechtensteini bankszámlák tulajdonosait jelenleg még beborító köd.

Az érme másik oldala

Liechtenstein 2014-ben társasági adót vezetett be, 12.5%-os mértékkel. Ezzel egyidejűleg, az elmúlt években Liechtenstein kettős adóztatási egyezményt kötött több európai országgal, többek között tavaly nyáron Magyarországgal is.

Ezzel az intézkedéssel, valamint az adóinformáció-cserében való együttműködésével a hercegség nem pusztán leiratkozott az adóparadicsomok listájáról, hanem egyúttal bebocsátást nyert a transzparens nemzetközi adótervezésben használatos „szalonképes” országok klubjába. Milyen lehetőségeket nyit mindez meg magyar szemmel nézve? Magyarország – a legtöbb fejlett adórendszerű országhoz hasonlóan – „offshore ellenes” adószabályozással rendelkezik a személyi jövedelemadó és a társasági adó tekintetében egyaránt.

Ezek az, ún. „ellenőrzött külföldi társaságokra” vonatkozó szabályok egyrészről biztosítják, hogy az adóparadicsomi társaságokban termelődött nyereség Magyarországon akkor is adózzon, ha azt a tulajdonos nem veszi ki osztalékként, másrészt magasabb mértékkel adóztatja az ilyen külföldi cégekből származó jövedelmet.

Liechtenstein a társasági adó 2014. évi bevezetéséig automatikusan ellenőrzött külföldi társaságnak minősült, és így az onnan származó jövedelmek Magyarországon az előzőekben említett magasabb adómértékkel adóztak (azaz adóztak volna, ha lett volna információcsere, ami bevallásra késztette volna a Liechtensteinből jövedelmet szerző személyeket).

A 10%-ot meghaladó mértékű társasági adó bevezetése óta azonban Liechtenstein már nem minősül automatikusan ellenőrzött külföldi társaságnak. Csővári István felhívja a figyelmet, hogy a Magyarországgal kötött kettős adóztatási egyezmény pedig szimbolikusan is leveszi Liechtensteint az adóparadicsomok listájáról, még ha egy ideig a régi reflex még meg is marad…

Mire lesz jó Liechtenstein a jövőben?

Azon magyar cégtulajdonosok számára, akik hazai cégeikben lévő részesedéseiket – bármilyen okból kifolyólag – szívesebben tartanák egy külföldi cégen keresztül, most már Liechtenstein is ideális helyszín lehet egy ott bejegyzett holdingtársaság révén. Egy ilyen holdingtársaságot immár nem Anstalt vagy Stiftung, hanem a magyar kft-hez hasonló GmbH vagy zrt.-nek megfelelő AG formájában lehet megalapítani. A végső magánszemély pedig tagja, illetve részvényese lenne e cégeknek, egy teljesen transzparens struktúrában – nem pedig kedvezményezettje egy átláthatatlan struktúrában.

A liechtensteini holdingcégnél a magyar leányvállalat által fizetett osztalék adómentes, csakúgy, mint a leányvállalat esetleges értékesítésén realizált nyereség. Ha pedig a liechtensteini holdingcég a nyereségét osztalékként továbbadja magyar magánszemély tulajdonosának, azt Liechtensteinben nem terheli forrásadó. Nem mentesül azonban a tulajdonos a 15%-os magyar szja-fizetési kötelezettség alól. A fejlett pénzügyi kultúra mellett az ilyen struktúrák előnye Liechtenstein földrajzi közelsége is.

Az EU és az OECD által az agresszív nemzetközi adótervezés ellen irányított programok okán egyre nagyobb jelentősége lesz a jövőben annak, hogy egy céget ténylegesen is onnan irányítanak-e, mint ahol az be van jegyezve. Várhatóan egyre gyakrabban fogja kifogásolni a magyar adóhatóság is azoknak a külföldi cégeknek a „külföldiségét”, amelyeknek magyar igazgatói vannak, akik ténylegesen Magyarországról intézik a külföldi cég ügyeit.

Ezek az igazgatók Liechtenstein közelsége révén a jövőben évente többször is kiutazhatnak liechtensteini igazgatósági ülésekre, ami erősítheti egy liechtensteini cég valódi liechtensteini voltát.

⃰Jó példaként említhetjük az egyik leggyakoribb struktúrát: magyar magánszemély cégtulajdonos magyarországi cégét – annak közvetlen tulajdonlása helyett – átruházza egy speciális liechtensteini cégformára, ún. Anstaltra, vagy már eleve egy ilyen Anstalton keresztül alapítja meg a magyar cégét.

Az Anstalt egyfajta for-profit alapítványként fogható fel leginkább, tagja, részvényese nincsen, csak egy alapítója, amely rendszerint maga a struktúra létrehozásában segédkező liechtensteini tanácsadócég. Az Anstalt vagyona és hozama viszont az ügyfelet mint az Anstalt „kedvezményezettjét” illeti meg.

A kedvezményezett jogi értelemben se nem tulajdonos, se nem ügyvezető, és így nem kerül be a liechtensteini cégnyilvántartásba. Mivel a külföldi cégeknek, egyéb jogi személyeknek fizetett osztalékot Magyarország már régóta nem adóztatja, így az osztalék adómentesen juthatott ki az Anstaltba, ahonnan pedig általában szintén „adómentesen” került egy kofferban haza a pénz. És mivel Liechtenstein számára semmilyen nemzetközi adóegyezmény nem írt elő információcserét, a nagyhercegség egyre közkedveltebb turistacélponttá vált.

Lényegében a fenti módon üzemeltek az adózatlan magánpénzek tartására alkalmasabb családi magánalapítványok, az ún. Stiftungok is, azzal a különbséggel, hogy ezek esetében a pénz már Liechtensteinbe is sokszor bőröndbe utazott, közvetlenül Magyarországról vagy egy kisebb alpesi körutazás végállomásaként, néha közbenső állomásaként.