A tőkebevonás a magyar gazdaság üresben járó motorja
Bár a válság után a teljes kelet-közép-európai régiót tekintve némi élénkülés érezhető a tőkebevonás terén, de a tranzakciók összesen 77 millió eurós nagyságrendje 2010-ben még mindig messze alulmaradt a nyugat-európai 428 milliós értékhez képest. Ha pedig a kelet-európai régió összesítéséből kivonjuk az Oroszországra eső 42 millió eurós értéket, nyilvánvaló, hogy a régió országaiban a tőkebevonás terén rengeteg a kiaknázatlan lehetőség. Magyarországon 2010-ben az összesen 81 ügylet összértéke 1 milliárd eurót tett ki, ami a környező országokhoz képest is alacsonynak számít. A hazánkkal közel azonos méretű Csehországban az ügyletek értéke a hazai duplája, 2 milliárd euró volt (forrás: EVCA Barometer, 2011. tavasz), míg a tranzakciók száma összesen 118. GDP arányosan 20 európai ország közül 2008-ban Magyarországon volt a legalacsonyabb a kockázati tőke felhasználás (0,03%). 2009-ben ez az arány ugyan javult, de még így is csupán a GDP arányának 0,2 százalékát tette ki, míg például az Egyesült Államokban, ahol a tőkebevonás az ötletek és a cégek növekedésének egyik motora, ugyanebben az évben ez az arány 0,566 százalékos volt.
A számok különösen figyelemreméltóak, ha tudjuk, hogy a forráshiány a magyar vállalkozások egyik legnagyobb problémája. A Német-Magyar Gazdaság Házában május 18-án megrendezett Tőkebevonás a növekedés szolgálatában című eseménnyel a szervezők segítséget kívánnak nyújtani a magyar vállalkozásoknak. Az M27 ABSOLVO finanszírozási tanácsadó, a Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt. (KVFP), a Bionity Kutatásfejlesztési Befektetési Tanácsadó, a PricewaterhouseCoopers-szel együttműködő Réti, Antall Madl Landwell gazdasági és jogi ügyekkel foglalkozó ügyvédi iroda, és már sikeresen tőkét bevont cégek vezetői (Simptech), intézményi (PortfoLion Kockázati Tőkealap Kezelő) és nem intézményi befektetők a tőkebevonás minden gyakorlati aspektusát megvilágítják. A rendezvény célja, hogy a tőkebevonás szereplői megosszák tapasztalataikat a forráshiányos magyar kkv-kkal, és rávilágítsanak, hogy ez a Magyarországon ma még kevéssé népszerű forma milyen jelentős pluszforrásokat hozhat nem csak az egyes cégeknek, de a teljes magyar gazdaságnak is.
A 2011. május 18-án 16 órától 18 óráig tartó Tőkebevonás a növekedés szolgálatában című rendezvény előadóinak mindegyike részt vett már tőkebevonási tranzakcióban finanszírozóként, tőkét bevont vállalkozóként, vagy éppen tanácsadóként. A rendezvényen nem csak a gyakorlati tapasztalataikat osztják meg a résztvevőkkel, de praktikus tanácsokat adnak, mire érdemes figyelni egy tranzakciónál, és felhívják a figyelmet a lehetséges veszélyekre is. A rendezvénynek a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara Német-Magyar Gazdaság Háza (1024 Budapest, Lövőház u. 30.) ad otthont.
A rendezvényen kiderül, hogy is néz ki a tőkebevonás folyamata a gyakorlatban. Mi a szerepe a tranzakcióban a tanácsadónak, mi az értékelés jelentősége a tőkebefektetéseknél. A résztvevők a hétköznapi nyelvre lefordítva kapnak információt arról, miért fontos a „value creation” a befektetőknek, mi a pre- és a post money, mi a DCF és a P/E értékelés, és milyen egyéb cégértékelési módok léteznek. Jogi szakértők világítanak rá a tőkebevonás jogi vetületeire, és azt is elárulják, hogy készüljenek a cégvezetők egy befektetővel való „házasságra”. A sikeresen tőkét bevont cégek pedig megosztják tapasztalataikat, milyen is az „együttélés”, mitől féltek, hogy látják most a helyzetet, és a résztvevők első kézből kaphatnak információt a nem intézményi, valamint az intézményi befektetők szempontjairól is.
