Nem javult a bankok kockázatvállalási hajlandósága
Nagy Márton igazgató, az MNB pénzügyi stabilitási szakterületének vezetője elmondta: a felmérés alapján elmaradt a kedvező fordulat a vállalati hitelezésben. Korábban a jegybank szakértői azt várták, hogy a tavalyi év végén már javul a vállalatok banki finanszírozása Magyarországon.
Az igazgató elmondta: a most publikált jelentés a 2011 januárjában végzett megkereséseken alapul; egyrészt a 2010 negyedik negyedévére visszatekintő, másrészt a 2011 első félévére előretekintő banki várakozásokat tükrözi. A januárban végzett kutatás szerint a korábbi várakozásokkal ellentétben a bankok újra szigorítottak a hitelezési feltételeken.
A hitelezési szigorításhoz elsősorban "a kockázati tolerancia csökkenése" járult hozzá. A korábbi felmérésekhez képest új elem, hogy az alacsony jövedelmezőség is a hitelkínálat visszafogásának irányába hat - tette hozzá. Kiemelte: ugyanakkor a bankok likviditása kielégítő, így az nem korlátozza a hitelek nyújtását. A jegybank szakértői szerint a korábbi két felmérés alapján úgy tűnt, hogy a vállalati hitelek esetében véget érhetett a négy éve tartó szigorítási ciklus, azaz a hitelkínálat csökkentése, a legfrissebb felmérés ennek éppen ellenkezőjét bizonyította.
A pénzintézetek kockázati hajlandósága nem javult, emellett a hazai bankszektor regionális versenyképességének romlása is hozzájárul a visszafogott hitelezéshez. Az alacsony jövedelmezőség miatt gyenge a bankok tőkeakkumulációs és tőke-vonzóképessége, ezért a jövőben csak kis mértékben képesek növelni tőkéjüket - húzta alá Nagy Márton. Hozzáfűzte: a hazai bankrendszer emiatt csak korlátozottan tudja a hitelezésen keresztül a gazdaság jövőbeli növekedését támogatni, finanszírozni.
A háztartásoknak adott kölcsönöket elemezve kiemelte: a lakáscélú jelzáloghiteleknél a szigorítás úgy jelentkezik, hogy a kockázatosabb ügyfelek számára a bankok csak drágábban folyósítanak hiteleket. A vállalati és háztartási hitelkínálat visszafogása azt eredményezheti, hogy a hitelezési aktivitás fordulópontja 2011 második félére tolódhat ki - mondta el az igazgató. Ismertette: 2010 negyedik negyedévében a jelzáloghitelek átstrukturálásában, a feltételek enyhítésében két alapvető tendencia volt megfigyelhető.
Egyrészt a múltban átstrukturált jelzáloghitelek esetében a lejáró türelmi időszakokat a bankok sok esetben meghosszabbították, másrészt jelentős volt az új átstrukturálások száma is. 2010 végére az átstrukturált jelzáloghitelek összege a teljes jelzáloghitel-állomány arányában 2 százalékpontot emelkedett, és elérte a 9 százalékot.
A türelmi időszakok kitolása és a tömeges átstrukturálások nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy 2010 negyedik negyedévben a háztartási hitelportfolió csak kis mértékben romlott. Kérdésre válaszolva kifejtette: a hitelezési feltételek kedvező módosítása, a futamidők kitolása következtében a háztartások a 90 napot meghaladó késedelemmel fizetett kölcsöneinek aránya tavaly márciusban a teljes portfólión belül 8,6 százalékot ért el, szeptember végére 10,6 százalékra, 2010 december végére 11,0 százalékra nőtt. A vállalati portfólióban ugyanezen hitelek aránya tavaly az első negyedév végén 11,3 százalék volt, 2010 december végén 12,4 százalékot ért el. (MTI)
