A válság után a fejlődő országokba irányulnak a tőkebefektetések
A World Investment Report 2014 jelentést Budapesten az UNCTAD, a Corvinus Alumni, az MTA KRTK Világgazdasági Intézete, a Budapesti Corvinus Egyetem világgazdasági tanszéke, valamint a Magyar ENSZ Társaság közös szervezésében mutatták be. A jelentés szerint 2011 és 2013 között a kiáramló tőkében 71 százalékról 60 százalékra esett a fejlett országok transznacionális társaságainak súlya, miközben a fejlődőké arányosan nőtt. Az elemzés szerint visszatértek az emelkedő trendek a külföldi beruházásokban, 2012-2013-tól újból világszinten.
A közvetlen külföldi tőkebefektetések (FDI) összege globálisan az idén 12,5 százalékkal nő, és eléri az 1620 milliárd dollárt. 2016-ig a kutatók évi 9-10 százalékos növekedést prognosztizálnak, 2,5-3-szor akkorát, mint a globális bruttó termék növekedése. A kiáramló tőkebefektetések fő célországa továbbra is az Egyesült Államok, Kína illetve Oroszország. Az Egyesült Államok a beáramló tőkebefektetések területén is előkelő helyen áll, azonban a fejlődő országok, Kína, Brazília és India transznacionális vállalatai az amerikai cégek versenytársaivá léptek elő, főleg a nyersanyagtermelésre irányuló beruházások területén.
Az UNCTAD idei jelentése a magyarországi helyzetet is felméri. Az adatok szerint 2005-2007 között éves átlagban a Magyarországra beáramló tőke 6,5 milliárd dollárt tett ki, 2012-ben pedig már 13 milliárd dollár áramlott be. Azonban kiemelik, hogy ugyanekkor mintegy 11 milliárd dollár ki is áramlott az országból, ami nemzetközi összehasonlításban magas arány. A külföldi tőke 2005-2007 között a belső bruttó beruházások 23,3 százalékát tette ki, 2013-ban már a 13,4 százalékát. Magyarországon 2013-ban a külföldi tőkeállomány 83,8 milliárd dollár volt, és 30 milliárd dollárnyi tőke áramlott ki az UNCTAD adatai szerint.
A jelentése kitér arra is, hogy a kiskereskedelmi láncok gyorsan terjeszkednek a fejlődő világban, mivel ott kialakulóban van a középosztály, amely vásárlóerővel rendelkezik, és fogyasztási szokásai is gyorsan hasonlóvá válnak a fejlett országokban jellemző mintákhoz. Mivel a transznacionális társaságok gyorsan ki tudják elégíteni az import áruk iránti lakossági igényt, fontos tényezőkké válnak ezekben az országokban.
A jelentés rámutat, hogy a transznacionális társaságok szerepe a világ kutatásra és fejlesztésre fordított kiadásaiban sokkal gyorsabban nő, mint egyéb intézményeké. 2012-ben az összes kutatási és fejlesztési ráfordítás mintegy 80 százalékát ezek a vállalatok biztosították. Az állami tulajdonú transznacionális társaságok tőkebefektetései gyorsabban nőnek, mint a magántulajdonban lévőké - jelezték a kutatók.
Ezt annak tulajdonítják, hogy bizonyos ágazatokban az állami társaságok szerepe jelentős, például az energetikában és a hadiiparban. Egyes országokban az állam hatalmas tőkét halmozott fel, amelyhez az állami transznacionális vállalatok könnyebben hozzáférhetnek, ilyen Kína, Oroszország és egyes Arab-öböl menti államok. A jelentés célkitűzéseket is megfogalmaz, hogy a transznacionális társaságok miként járulhatnak hozzá a fenntartható fejlődéshez. Eszerint a társaságok főleg az élelmiszerbiztonsággal, egészségüggyel, vízellátással, továbbá az éghajlati változásokkal kapcsolatos beruházásokban való részvétellel mozdíthatják elő a fenntarthatóság globális céljának elérését. (MTI)
