A végéhez közelednek a terület-kisajátítások a Szamos-Kraszna árvíztárózó projektjében
Az árvizek levezetését és az árapasztást célzó, valamint a nyolc környező település védelmét szolgáló 50 négyzetkilométer területű vésztározó a tervek szerint 2013-14-ben készül el - közölte Jávor Benedek, az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának LMP-s elnöke a bizottság Mátészalkára kihelyezett szerdai ülése előtt az MTI-vel. A vízügyi igazgatóság, az illetékes minisztérium, valamint a beruházásban a földterületük révén érintett gazdálkodók részvételével megtartott ülésen a vésztározó által érintett földterületek megvásárlásával és kisajátításával kapcsolatos kérdéseket vitatták meg.
A mintegy 126 millió köbméter víz befogadására képes tározó megépítése összesen nyolcszáz ingatlant érint közvetlenül, a beruházási program költsége eléri a 17,4 milliárd forintot. Jávor Benedek ugyanakkor emlékeztetett: a projekt azonban már több mint hét éve húzódik, részben a forráshiány, részben pedig a gazdák tiltakozásai miatt szenved késedelmet, utóbbiak közül többen ugyanis keveslik a vésztározó területén fekvő földjükért felkínált kártalanítási összege.
A terület-kisajátítások a nehézségek ellenére jól haladnak, a gazdák 85-90 százalékával már sikerült megállapodnia a kormánynak - emelte ki az ellenzéki politikus. Hozzátette: további problémát jelent, hogy az érintettek egy része nemcsak az összeget kevesli, hanem tartanak a tározónak a környező területekre és az ingatlanokra gyakorolt esetleges negatív hatásitól. A gazdálkodókat akaratuk ellenére nem lehet semmibe sem belekényszeríteni - szögezte le Jávor Benedek. Kiemelte: a vésztározó megépítése és a tájgazdálkodás változása ugyanakkor nagy lehetőségeket kínál a Tisza, a Szamos és a Kraszna mentén, de ehhez egy megfelelő tájgazdálkodási program kidolgozása szükséges.
Puskás Csaba szamosszegi gazdálkodó az MTI érdeklődésére az ülést követően elmondta: a Szamoson az utóbbi harminc évben nem voltak akkor árhullámok, amelyek a vésztározó építését indokolttá tennék, így ez nem növeli a lakosság árvízi biztonságérzetét. A gazdálkodó szerint aránytalan a földekért kapott kártalanítás mértéke is: amíg a 20 aranykoronás területekért hektáronként 5-800 ezer forintot fizettek ki számukra, addig kissé távolabbi, az autópálya-építéssel érintett, rosszabb minőségű területekért hektáronként átlagosan egymillió forintot kaptak tulajdonosaik. (MTI)
