A versenytilalmi korlátozás ellenértéke – Hogyan, mikor és mennyit fizessen a munkáltató?
2017. 03. 29. 00:30
A munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt – bizonyos kivételektől eltekintve – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. Felmerül a kérdés, a munkavállalót a munkaviszonya megszűnését követően is terheli-e e kötelezettség, és amennyiben igen, úgy mi jár a részére e kötelezettség teljesítéséért. A Bán és Karika Ügyvédi Társulás összefoglalójából kiderül.
A versenytilalmi megállapodás
„Amennyiben a munkavállaló olyan pozíciót tölt be a munkáltatónál, amely indokolttá teszi azt, hogy a munkavállaló a munkaviszonya megszűnését követően ne lépjen azonnal munkába egy versenytárs társaságnál, lehetőség van arra, hogy a felek versenytilalmi megállapodás kössenek.” – magyarázza dr. Bán Gergely ügyvéd. Ennek lényege, hogy a munkavállaló – legfeljebb a munkaviszonya megszűnését követő két évig – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit sértené vagy veszélyeztetné. Egy ilyen megállapodás természetesen súlyos korlátozást jelent a munkavállaló számára, hiszen azáltal, hogy a felek megállapodásában rögzített munkakörökben illetve munkáltatóknál nem vállalhat munkát, akár saját egzisztenciája is veszélybe kerülhet.
Mennyit kell adni?
A jogalkotó erre tekintettel tette kötelezővé, hogy a munkavállalót a fenti kötelezettség teljesítéséért megfelelő mértékű ellenérték illeti meg. Az ellenérték összegének meghatározásánál különösen arra kell figyelemmel lenni, hogy a megállapodás a munkavállalót – elsősorban képzettségére és gyakorlatára tekintettel – milyen mértékben akadályozza újabb munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésében. Minél szélesebb körű a korlátozás, annál nagyobb összeg minősül megfelelő mértékűnek. Amennyiben például az adott körülmények között gyakorlatilag lehetetlenné válik, hogy a munkavállaló a munkaerőpiacon elhelyezkedjen, úgy az arányosság követelményének csak a teljes vagy az ahhoz közeli kompenzáció felel meg. A törvény – garanciális jelleggel – megfogalmaz egy minimális összeget, amelynél alacsonyabb ellenértékben a felek nem állapodhatnak meg: az ellenérték a megállapodás tartamára nem lehet kevesebb, mint az azonos időszakra járó alapbér egyharmada.
Fontos, hogy az ellenérték valódi ellentételezést jelentsen a munkavállaló számára, ezért az alapbért nem lehet úgy értelmezni, hogy az magában foglalja a versenytilalmi megállapodás betartásának ellenértékét is. Ellenkező esetben a munkavállalót olyan többletkötelezettség terhelné, amely számára hátrányos, és amely teljesítéséért semmilyen ellentételezésben nem részesülne. A versenytilalmi megállapodás alapján járó juttatás nem minősül munkabérnek. Erre tekintettel, abban az esetben, amikor a versenytilalom ellenértékét a felek az alapbér összegének figyelembe vételével határozzák meg, annak elkülönülten kell megjelennie, és azt elkülönülten kell kezelni.
Mikor kell kifizetni az összeget?
A versenytilalom ellenértékének megfizetésére – a felek megállapodása alapján – többféleképpen is sor kerülhet. Az ellenérték folyósítása történhet a munkaviszony fennállása alatt havonta, bár ennek hátránya, hogy általában nem látható előre a munkaviszony megszűnésének időpontja. Emiatt az ilyen módon kifizetett összeg mértéke esetleges, nem feltétlenül igazodik a tilalom időtartamához. Egy hosszabb, több éves munkaviszony esetén könnyen előfordulhat, hogy a munkáltató a versenytilalom ellenértékeként végül nagyobb összeget fizet meg a munkavállaló részére, mintha nem havonta fizetne, hanem csupán a munkaviszony megszűnésekor. „Emiatt rendszerint az a gyakoribb és a munkáltató számára kedvezőbb megoldás, ha az ellenérték megfizetésére a munkaviszony megszűnésekor egy összegben, vagy azt követően részletekben, időarányosan kerül sor. Ennek előnye, hogy a munkáltató szabadon eldöntheti, hogy kívánja-e az adott körülmények között a versenytilalom alkalmazását.” – mondja Bán Gergely. Amennyiben a versenytilalom mellett dönt, úgy a „túlfizetés” kockázata nem áll fenn. Részletekben való fizetés esetén amennyiben a munkáltató időközben felhagy az ellenérték fizetésével, úgy a munkavállalót sem kötik többé a versenytilalmi korlátozások. Természetesen az időarányosan esedékessé vált részt megfizetésének kötelezettsége alól a munkáltató nem mentesülhet.
Amennyiben a munkáltató és a munkavállaló erről nem állapodnak meg akár a munkaszerződésben, akár egy külön megállapodásban, úgy a munkavállalót nem terheli a fenti kötelezettség. Ez nagyon lényeges a munkavállaló szempontjából, hiszen a munkáltató gazdasági érdekeit elméletileg már a körülmény is veszélyezteti, ha az érintett munkavállaló elhelyezkedik egy konkurens munkáltatónál.
Köszönjük megkeresését
Köszönjük megkeresését, kollégáink hamarosan felkeresik a megadott elérhetőségek egyikén.
A versenytilalmi megállapodás
„Amennyiben a munkavállaló olyan pozíciót tölt be a munkáltatónál, amely indokolttá teszi azt, hogy a munkavállaló a munkaviszonya megszűnését követően ne lépjen azonnal munkába egy versenytárs társaságnál, lehetőség van arra, hogy a felek versenytilalmi megállapodás kössenek.” – magyarázza dr. Bán Gergely ügyvéd. Ennek lényege, hogy a munkavállaló – legfeljebb a munkaviszonya megszűnését követő két évig – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit sértené vagy veszélyeztetné. Egy ilyen megállapodás természetesen súlyos korlátozást jelent a munkavállaló számára, hiszen azáltal, hogy a felek megállapodásában rögzített munkakörökben illetve munkáltatóknál nem vállalhat munkát, akár saját egzisztenciája is veszélybe kerülhet.
Mennyit kell adni?
A jogalkotó erre tekintettel tette kötelezővé, hogy a munkavállalót a fenti kötelezettség teljesítéséért megfelelő mértékű ellenérték illeti meg. Az ellenérték összegének meghatározásánál különösen arra kell figyelemmel lenni, hogy a megállapodás a munkavállalót – elsősorban képzettségére és gyakorlatára tekintettel – milyen mértékben akadályozza újabb munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésében. Minél szélesebb körű a korlátozás, annál nagyobb összeg minősül megfelelő mértékűnek. Amennyiben például az adott körülmények között gyakorlatilag lehetetlenné válik, hogy a munkavállaló a munkaerőpiacon elhelyezkedjen, úgy az arányosság követelményének csak a teljes vagy az ahhoz közeli kompenzáció felel meg. A törvény – garanciális jelleggel – megfogalmaz egy minimális összeget, amelynél alacsonyabb ellenértékben a felek nem állapodhatnak meg: az ellenérték a megállapodás tartamára nem lehet kevesebb, mint az azonos időszakra járó alapbér egyharmada.
Fontos, hogy az ellenérték valódi ellentételezést jelentsen a munkavállaló számára, ezért az alapbért nem lehet úgy értelmezni, hogy az magában foglalja a versenytilalmi megállapodás betartásának ellenértékét is. Ellenkező esetben a munkavállalót olyan többletkötelezettség terhelné, amely számára hátrányos, és amely teljesítéséért semmilyen ellentételezésben nem részesülne. A versenytilalmi megállapodás alapján járó juttatás nem minősül munkabérnek. Erre tekintettel, abban az esetben, amikor a versenytilalom ellenértékét a felek az alapbér összegének figyelembe vételével határozzák meg, annak elkülönülten kell megjelennie, és azt elkülönülten kell kezelni.
Mikor kell kifizetni az összeget?
A versenytilalom ellenértékének megfizetésére – a felek megállapodása alapján – többféleképpen is sor kerülhet. Az ellenérték folyósítása történhet a munkaviszony fennállása alatt havonta, bár ennek hátránya, hogy általában nem látható előre a munkaviszony megszűnésének időpontja. Emiatt az ilyen módon kifizetett összeg mértéke esetleges, nem feltétlenül igazodik a tilalom időtartamához. Egy hosszabb, több éves munkaviszony esetén könnyen előfordulhat, hogy a munkáltató a versenytilalom ellenértékeként végül nagyobb összeget fizet meg a munkavállaló részére, mintha nem havonta fizetne, hanem csupán a munkaviszony megszűnésekor. „Emiatt rendszerint az a gyakoribb és a munkáltató számára kedvezőbb megoldás, ha az ellenérték megfizetésére a munkaviszony megszűnésekor egy összegben, vagy azt követően részletekben, időarányosan kerül sor. Ennek előnye, hogy a munkáltató szabadon eldöntheti, hogy kívánja-e az adott körülmények között a versenytilalom alkalmazását.” – mondja Bán Gergely. Amennyiben a versenytilalom mellett dönt, úgy a „túlfizetés” kockázata nem áll fenn. Részletekben való fizetés esetén amennyiben a munkáltató időközben felhagy az ellenérték fizetésével, úgy a munkavállalót sem kötik többé a versenytilalmi korlátozások. Természetesen az időarányosan esedékessé vált részt megfizetésének kötelezettsége alól a munkáltató nem mentesülhet.
Kapcsolódó kalkulátorok:
Mennyi pénzt ér a házimunkád? - kalkulátor
Egyre kevesebb a regisztrált álláskeresők száma
Hónapról hónapra kevesebb a regisztrált álláskereső Magyarországon, számuk a tavaly júniusi mélypont óta már több mint 120 ezerrel csökkent a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb adatai szerint - jelentette be Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a tárca által csütörtökön az MTI-hez eljutatott közleményben.
Fenntartható-e az összeszerelő Magyarország?
Az alacsony bérek politikájával Magyarország jelentős nemzetközi versenyelőnyt épített ki magának. Hirdetjük, hogy kiváló befektetési lehetőségeket kínálunk, rugalmas munkaerőpiaccal, alacsony munkaerő-költségek mellett, érdemes itt fejleszteni, beruházni. Vajon belülről nézve, nekünk is ez lenne a tartós, legjobb út?
A dolgozók harmada home office-ban marad, az IT-védekezést is ehhez kell igazítani
Év végére globálisan az alkalmazottak csaknem harmada távmunkában végzi el a feladatait, arányuk pedig a közeljövőben sem csökken jelentősen. Ez arra kényszeríti a szervezeteket, hogy legalább öt, egyes szektorokban akár tíz évvel is előrehozzák a digitális átalakítási terveiket. Ennek megfelelően a vállalatoknak az IT rendszereik védelmét is ehhez kell igazítani, s erre tekintettel kell kialakítani — hívja fel a figyelmet a Maxvalor Hungary, a dán Heimdal Security magyarországi forgalmazója.
Nem teljes a munkáltatói bizalom a távmunkában foglalkoztatottak felé.
A munkáltatók mindössze 35 százaléka bízik meg teljes mértékben a távmunkában dolgozó munkatársaiban, 39 százalékuk viszont úgy véli, hogy emberei otthon nem dolgoznak olyan keményen és hatékonyan, mint az irodában - közölte a Ricoh Europe kedden az MTI-vel.
Egyszerűbb és gyorsabb toborzást követelnek a vezetők
A Magyarországon kialakult munkaerőhiány következtében szinte minden szektorban megnehezült a toborzás. Egyre több nehézséggel szembesülnek a mindennapokban a cégvezetők és a HR szakemberek, hiszen a gyorsan változó munkaerőpiaci viszonyok és a munkavállalók minél jobb minősége között kell megállniuk a helyüket. Ma már a munkahelyváltás folyamata is felgyorsult, ami a toborzóktól azonnali reakciókat és hatékony kommunikációt kíván meg számos csatornán, miközben rövid időn belül kell megtalálniuk a szervezet számára tökéletes munkaerőt. Ennek a megváltozott helyzetnek is meg vannak az eszközei, amiről Nemes-Nagy Szilvia a Performia Hungary Kft. ügyvezető-tulajdonosa, vezetési és toborzási szakértő adott részletes tájékoztatást.
A munka jövője: automatizáció
A Universal Robots a robotikai piac egyik úttörője az olyan szabályozások kidolgozásában, melyek a kobotok, az automatizáció, valamint a biztonságos munkavégzés feltételeit teremtik meg. A cég évek óta arra törekszik, hogy világszerte szabályozza a robotok működését és a munkáltatók számára, úgynevezett együttműködő robotok biztosításával segítse a munkavégzést.
Ismét egyre optimistábbak a magyar munkavállalók
A hazai munkavállalók az egy évvel ezelőtti állapothoz képest egyre optimistábban tekintenek jelenlegi állásuk, illetve munkahelyük stabilitására, amelyet egy esetleges új elhelyezkedés esélyével kapcsolatos percepció rekordmagas pontszáma is alátámaszt. Összességében elmondható, hogy a magyarok egzisztenciális válságérzete már túl van a mélyponton és közelít a járvány előtti időszakhoz, derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából.
A magyarok több mint fele biztosnak látja munkahelyét
Több mint öt évre látja biztosnak a munkahelyét a magyar munkavállalók 62 százaléka, míg egy évvel korábban ez az érték még 55 százalékon állt, vagyis egyre optimistábbak a magyar dolgozók - derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb, júniusban készített közös kutatásából.
Sokan visszakerültek a munkaerőpiacra
Sokan visszakerültek a munkaerőpiacra azok közül, akik korábban elvesztették munkájukat, így ma 4,7 millió foglalkoztatott van országban - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért felelős államtitkára kedden Miskolcon, az Együtt a munkavállalásért Borsod-Abaúj-Zemplén megyében című rendezvényen.
Nőtt a foglalkoztatás, csökkent a munkanélküliség az USA-ban
A vártnál nagyobb mértékben nőtt júliusban a foglalkoztatottak száma és szintén a vártnál nagyobbat csökkent a munkanélküliségi ráta az Egyesült Államokban a washingtoni munkaügyi minisztérium statisztikai intézete, a Bureau of Labor Statistics pénteki jelentése alapján.
Robbanás előtt áll a hazai HR digitalizáció
Cégmérettől, iparágtól és digitális HR érettségtől függetlenül intenzív informatikai fejlesztési hullámra lehet számítani a HR területén – derül ki a Deloitte Digitális HR 2021 kutatásából. A HR technológiák aktuális magyarországi állapotáról átfogó képet adó felmérés szerint a HR adatok elemzése és a HR fókuszú üzleti intelligencia, az online képzések és fejlesztés, továbbá a toborzás, onboarding és tehetségmenedzsment lehetnek elsősorban a digitalizáció célkeresztjében.
