ÁSZ - pazarló gazdálkodás jellemezte a Garantiqát 2007-2010-ben
A vizsgálat során feltárt szabálytalanságok miatt az ÁSZ "jelzéssel élt" az ügyészség felé, amelynek megküldte a számvevőszéki jelentést és a kapcsolódó dokumentumokat is. Warvasovszky Tihamér kifejtette: a kis- és középvállalkozások (kkv-k) részére 2006-ban folyósított 3.254 milliárd forint hitel 7,6 százalékát, a 2010-ben folyósított 3.915 milliárd forintnak pedig 12,7 százalékát biztosította a Garantiqa kezességvállalása. A társaság év végi kezesség állománya 2006-2010 között 257,6 milliárd forintról 489,4 milliárd forintra nőtt, amelyből az állami viszontgarancia mellett vállalt készfizető kezességek összege 2006-ban 257,5 milliárd forintot 2010-ben 378,1 milliárd forintot tett ki.
A Garantiqa mérleg szerinti eredménye a 2006. évi 1,5 milliárd forintról 2008-ra 0,6 milliárd forintra csökkent, majd 2009-től tevékenysége veszteséges lett, 2009-ben már 1,9 milliárd forint, 2010-ben 6,8 milliárd forint volt a veszteség. A Garantiqa mérleg szerinti eredményének 2006-2010 közötti 8,3 milliárd forinttal való csökkenését legnagyobb mértékben a garancia portfólió romló összetétele miatt elszámolt értékvesztés és céltartalék (9,7 milliárd forintos) növekedése okozta, hozzájárult továbbá az is, hogy a működési költségek a 2006. évi 1,4 milliárd forintról 2010-re 44,5 százalékkal 2,1 milliárd forintra emelkedtek.
Tóthné Nagy Éva ellenőrzésvezető elmondta: a Garantiqa a saját kockázatú üzletágat megfelelő indoklás és előzetes kockázatelemzés nélkül vezette be. Kiemelte: a társaság saját tőkéje 2010 végén 17,9 milliárd forint volt, ehhez mérten jelentős kockázatot hordoz a 85,0 milliárd forint összegű romló minőségű, viszontgarancia nélkül, saját kockázatra vállalt kezességállomány. A garanciacég a jövőbeni kockázatok mérséklésére 2011 júniusától saját kockázatra már nem vállal új ügyletet.
A 2007-2010 közötti időszakban a Garantiqa megsértette a számviteli törvény előírásait informatikai beruházásai és költségei elszámolásánál, illetve a megbízási szerződések nyilvántartásánál, a teljesítések igazolásánál - tette hozzá az ellenőrzésvezető.
A számvevők szerint a Garantiqa a vizsgálta időszakban indokolatlanul sokat költött marketingre és tanácsadói díjakra. A számvevőszéki jelentés alapján a 2006-2010 között elszámolt igénybe vett szolgáltatások költsége 441,2 millió forintról 615,9 millió forintra, közel 40 százalékkal nőtt. Ezen belül a marketing, a szakértői, a tanácsadói, valamint a bérleti díjak együttes összegének részaránya 65-70 százalék volt. A reklám- és marketingszerződésekre elszámolt költségek évente 171-220 millió forint között alakultak.
A Garantiqa 2007-től – a saját kockázatra történő kezességvállalás bevezetésétől – erőteljes marketing tevékenységbe kezdett, amit a partnerkör bővítésével, a szolgáltatás nagyobb körben történő megismertetésével indokolt.
A garanciatársaság a marketing terület feladataira külön megbízási szerződéseket is kötött. Az ügyvezetés a társaság új arculatának kialakítására, az azzal összefüggő márkastratégiai tanácsadásra és szponzori tevékenységre 2007-2010 között 391,8 millió forintot fordított, mely összegből egyetlen cégcsoport pályázat nélkül 139,6 millió forintban részesült. Az ÁSZ jelentése szerint a Garantiqa ugyan írt ki pályázatot, de annak lezárása előtt szerződést kötött a pályázatot be sem nyújtó céggel.
A jelentés megállapítja: az átadott dokumentumok nem támasztották alá, hogy a kifizetett ellenérték az elvégzett munkával arányos volt-e. Egy esetben a vezérigazgató nem a számlát benyújtó cég részére igazolta a teljesítést, hanem a tulajdonosi körbe tartozó másik cégnek, akivel a feladatellátásra 2007. május 20-án szerződést kötött. A garanciacég a 2007. július 18-án kiállított 2,9 millió forint összegű számlát annak ellenére kifizette, hogy a számlát kiállító társasággal nem volt érvényes szerződése, és a szolgáltatást sem a számlát benyújtó cég végezte el.
A Garantiqa a marketing költségek egy részét az igénybe vett szolgáltatások között, más részét – a reklám, marketing megbízásokat, a szponzori szerződéseket is – a tanácsadói díjak és az egyéb bérjellegű kifizetések között számolta el.
Az ÁSZ ezért az javasolta a Magyar Fejlesztési Bank elnök-vezérigazgatójának, hogy kezdeményezzen általános felelősségi felülvizsgálatot a társaságnál a 2007 és 2010 között dolgozó vezető tisztségviselők és vezető állású munkavállalók, valamint a felügyelőbizottság tagjai felelősségének megállapítása érdekében.
Az ÁSZ a nemzetgazdasági miniszternek javasolta, hogy kezdeményezze a kkv-k fejlesztési stratégiájában – a Garantiqa által vállalt kezességek a kkv-szektorra gyakorolt gazdaságpolitikai hatásának mérhetősége érdekében – olyan indikátorok, mutatók meghatározását, amelyek alkalmazásával a garanciával érintett kkv-k mutatói és azok változásai összehasonlíthatóvá válnak.
Kérdésre válaszolva Tóthné Nagy Éva ellenőrzésvezető elmondta: a szabálytalanságok miatt az ÁSZ "jelzéssel élt" az ügyészség felé, amelynek megküldte a számvevőszéki jelentést és a kapcsolódó dokumentumokat is. Elmondta: úgy tudják, az ügyészség a nyomozóhatóságnak átadta az anyagot, amely egyes esetekben megkezdte a nyomozást. Konkrétumokat azonban az esetleges nyomozással kapcsolatban nem közöltek az ÁSZ munkatársai. (MTI)
