ÁSZ: fontos a teljesítménymérés a közpénzek felhasználásában
A magyar tudomány ünnepe alkalmából rendezett eseményen az ÁSZ elnöke kifejtette: a számvevőszék addig nem tud eredményes teljesítményellenőrzéseket végrehajtani, amíg a teljesítményértékelés kultúrája nem honosodott meg a magyar közpénzügyi szférában. Az ÁSZ tapasztalatai szerint azért nem lehet egzakt választ adni a pénzfelhasználás eredményességére, mert a közpénz odaítélésekor nem határoztak meg számszerű célokat és indikátorokat. Hangsúlyozta, hogy a 2014-20-as uniós források felhasználásánál még inkább felértékelődik ez a szakma. Fontos, hogy ez a terület ne adminisztratív teher legyen, hanem az intézményi napi működés folyamatába épüljön bele – jegyezte meg.
Példaként az ÁSZ elnöke elmondta, hogy a 2004-2010-es időszakban mintegy 1850 milliárd forint hazai és uniós forrás szolgálta foglalkoztatás bővítését Magyarországon. Az ÁSZ ugyanakkor megállapította, hogy: az elért eredmények nem javítottak a foglalkoztatási helyzeten, nem kezelték az ágazati és strukturális sajátosságokat, nem alakítottak ki indkátorrendszert a programok eredményességének mérésére, hiányos volt a monitoring rendszer informatikai támogatottsága. Érdekes tapasztalatok születtek kerékpárút hálózat fejlesztésére 2004-2012 között fordított pénzek felhasználásának ellenőrzésekor - mondta.
Itt a cél többek között annak megítélése volt, hogy a kerékpárutakra fordított források hozzájárultak-e a nemzeti környezetvédelmi programban kitűzött célok eléréséhez. Párhuzamosan ellenőrizték az uniós és hazai forrásokból megvalósult fejlesztéseket, összehasították az uniós és hazai pályázatok átláthatóságát, feltételeit. A célindikátorok, mint a kerékpárút hossza, az átlagos napi forgalom nagysága jó ellenőrzési támpontok voltak – mutatott rá. Az ÁSZ megállapította többek között, hogy nem volt egységes, teljes körű informatikai rendszer és részletes feladatterv - mondta. Domokos László megjegyezte: érdekes, hogy ha uniós pénzt használnak fel, mérik a teljesítményt, ha hazait, akkor nem törődnek ezzel, pedig magát az indikátort már kidolgozták.
Hozzátette: ezért nem egyszerűen a teljesítmény indikátor használatát előíró jogszabályra van szükség, hanem a teljesítmény mérés kultúrájának megteremtésére. Az angolok ezt a "value for money" jelszóval fogalmazták meg, amit úgy lehetne magyarul kifejezni, hogy a közpénzek felhasználása teremtsen mérhető értéket - mondta. A teljesítmény indikátor megléte azonban nem garantálta, hogy az uniós pénzt hatékonyabban használják fel – mondta, idézve egy összehasonlítást a kerékpárutak építésének kilométerenkénti átlagos költségéről, ami hazai forrásból finanszírozott út esetén 30,9 millió forint, uniós forrás esetén azonban már 34,8 millió forint volt. (MTI)
