A Marketwatch címoldalán Magyarország - Újabb segélyre lehet szükségünk
2009. 06. 20. 09:30
Magyarországnak jövőre 10-15 milliárd dollár további segélyre lehet szüksége - idézett egy londoni feltörekvő piaci elemzőt pénteken a Marketwatch amerikai hírmagazin. (ProfitLine.hu)
Neil Shearing, a Capital Economics elemzőház Közép-Európával foglalkozó közgazdásza úgy véli: a Bajnai-kormány megszorító intézkedései valószínűleg nem fogják tudni megelőzni, hogy Magyarországnak jövőre ismét a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kelljen fordulnia újabb hitelért. Iryna Ivaschenko, a washingtoni székhelyű nemzetközi pénzintézet budapesti állandó képviselője azonban nem volt hajlandó találgatásokba bocsátkozni arról, hogy az országnak szüksége lesz-e újabb hitelcsomagra a jelenlegi, 2010 márciusában lejáró készenléti hitelszerződés után. Ivaschenko szerint a magyar kormány elkötelezett a reformprogram mellett, amely az IMF szerint a felépülés felé vezeti az országot és kezelni képes a szerkezeti gondokat, közöttük az alacsony munkaerő-részvételi hányadot, valamint a GDP-arányos államadósságot. Rámutatott, hogy az országnak nincsen meg a pénzügyi mozgástere egy élénkítő ellencsomaghoz a magas államadósság miatt. A Marketwatch megjegyezte, hogy az IMF a GDP 3,9 százalékára becsüli az idei államháztartási hiányt; a korábbi 2,9 százalékos előrejelzést még a jelenleg tervezettnél drasztikusabb kiadáscsökkentéssel sem lehetett volna elérni.Az amerikai gazdasági hírszolgálat mély recesszióba süllyedt országként írt Magyarországról, ahol ráadásul politikai felfordulás van; az ok a korábbi szertelen hitelfelvétel, valamint a nem fenntartható állami kiadások. Ennek az árát kell most megfizetni. A Marketwatch budapesti tudósításában azt is megjegyezte: míg a térség egyik legkisebb és legnyitottabb gazdaságával rendelkező Magyarország súlyos krízist él át, addig például Lengyelország viszonylag ellenállónak bizonyult a válsággal szemben erős belső keresletének köszönhetően. A hírszolgálat szerint nem tudni, milyen úton juthat vissza Magyarország a gazdasági stabilitáshoz; a kormányzati kiadások visszafogása várhatóan erősíteni fogja a recessziót, az ország gazdasága idén egyes számítások szerint 6,7 százalékkal fog zsugorodni. Ugyancsak bizonytalansági tényezőt jelent a jövő évi választásokat megelőző politikai taktikázás.
Neil Shearing, a Capital Economics elemzőház Közép-Európával foglalkozó közgazdásza úgy véli: a Bajnai-kormány megszorító intézkedései valószínűleg nem fogják tudni megelőzni, hogy Magyarországnak jövőre ismét a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kelljen fordulnia újabb hitelért. Iryna Ivaschenko, a washingtoni székhelyű nemzetközi pénzintézet budapesti állandó képviselője azonban nem volt hajlandó találgatásokba bocsátkozni arról, hogy az országnak szüksége lesz-e újabb hitelcsomagra a jelenlegi, 2010 márciusában lejáró készenléti hitelszerződés után. Ivaschenko szerint a magyar kormány elkötelezett a reformprogram mellett, amely az IMF szerint a felépülés felé vezeti az országot és kezelni képes a szerkezeti gondokat, közöttük az alacsony munkaerő-részvételi hányadot, valamint a GDP-arányos államadósságot. Rámutatott, hogy az országnak nincsen meg a pénzügyi mozgástere egy élénkítő ellencsomaghoz a magas államadósság miatt. A Marketwatch megjegyezte, hogy az IMF a GDP 3,9 százalékára becsüli az idei államháztartási hiányt; a korábbi 2,9 százalékos előrejelzést még a jelenleg tervezettnél drasztikusabb kiadáscsökkentéssel sem lehetett volna elérni.Az amerikai gazdasági hírszolgálat mély recesszióba süllyedt országként írt Magyarországról, ahol ráadásul politikai felfordulás van; az ok a korábbi szertelen hitelfelvétel, valamint a nem fenntartható állami kiadások. Ennek az árát kell most megfizetni. A Marketwatch budapesti tudósításában azt is megjegyezte: míg a térség egyik legkisebb és legnyitottabb gazdaságával rendelkező Magyarország súlyos krízist él át, addig például Lengyelország viszonylag ellenállónak bizonyult a válsággal szemben erős belső keresletének köszönhetően. A hírszolgálat szerint nem tudni, milyen úton juthat vissza Magyarország a gazdasági stabilitáshoz; a kormányzati kiadások visszafogása várhatóan erősíteni fogja a recessziót, az ország gazdasága idén egyes számítások szerint 6,7 százalékkal fog zsugorodni. Ugyancsak bizonytalansági tényezőt jelent a jövő évi választásokat megelőző politikai taktikázás.
Mivel fűtsünk ha nem lesz gáz vagy az Unió betiltja a gázkazánokat?
A magyar otthonok fűtését legnagyobb arányban földgázzal oldják meg. A KSH statisztikái alapján 2019-ben az ország 2877 településén működött vezetékes gázszolgáltatás. Az ellátottság 2000 és 2005 között jelentősen bővült, ekkor 80%-ról 91%-ra emelkedett, majd ezt követően érdemi változás nem történt. A háztartások 73%-ában alkalmaztak gázt a lakások fűtésére. A gázhálózatra csatlakoztatott otthonok aránya Pest, Fejér és Csongrád-Csanád megyében volt a legnagyobb (83, illetve 81–81%), míg a legalacsonyabb Komárom-Esztergom, Tolna és Baranya megyében (46, illetve 54–54%).
Így látják a jövő autóját Kínában és Németországban
Míg a kínai vezetők mindenekelőtt fejlett technológiákat várnak el a jövő járműveitől, a németek számára a biztonság a legfontosabb – derül ki az AUMOVIO legfrissebb nemzetközi felméréséből, amelyet a vállalat az „IAA Mobility 2025” kiállítás megnyitóján mutatott be Münchenben. Az AUMOVIO a Continental Automotive üzletágából létrejött, új, önálló autóipari és mobilitási technológiai vállalat, amely 2025 szeptemberétől működik saját márkanév alatt.
Javulóban a cégek létszámbővítési várakozásai
A hazai munkáltatók várakozásai 2025 utolsó negyedévére javuló foglalkoztatási mutatókat vetítenek előre. Ebben az időszakban a magyar cégek 25 százaléka tervezi bővíteni jelenlegi munkaerőkeretét, miközben csökkentést csupán 17 százalékuk tervez – derül ki a Manpower Magyarország ma közzétett Munkaerőpiaci Előrejelzéséből.
Hány forint lesz egy EURÓ 2025 végén és 2026 végén?
Az idei stagnálás után jövőre növekedhet a magyar gazdaság, az export és a beruházások várható élénkülésével a GDP 2,3 százalékkal bővülhet 2026-ban. Az árrésstop és a viszonylag erős forint árfolyam inkább hűti, míg a mezőgazdasági termelői árak alakulása fűtheti az inflációt, amely idén 4,7, míg jövőre 4,1 százalék lehet. A forint ugyan jelenleg kissé felülértékelt, a nemzetközi és a belföldi kamatok különbözete azonban segít fenntartani az árfolyamot. Egy euró idén év végén 405, míg 2026 végén 410 forint lehet.
Nem csak előnyökkel jár a svédasztal: a Nébih az élelmiszerbiztonsági kockázatokra figyelmeztet
A svédasztalos, azaz szabadszedéses vagy önkiszolgáló menzarendszer alkalmazásakor az élelmiszerbiztonsági kockázatok kezelése, a megfelelő higiéniai körülmények biztosítása és az ételpazarlás megelőzése is kiemelt figyelmet kíván - tájékoztat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szerdai, MTI-nek küldött közleményében.
Amikor a szervezet jelez – mit tehetünk ödéma esetén?
Az ödéma nem más, mint a szervezet egyes területein kialakuló folyadékfelhalmozódás. Ez a felesleges vízmennyiség a szövetek közé szivárog, így jön létre a jól ismert duzzanat. Megjelenhet helyileg – például csak a bokán vagy a kézen –, de akár az egész testet is érintheti. A folyadék „elbújhat” a bőr alatt, az izmok között, ízületek körül vagy akár mélyebb szövetekben is.
Megugrott a Bitcoin árfolyama a vártnál gyengébb inflációs adatok hatására
A PPI-csökkenés felfelé húzta a kriptót, de a bikák még nem dőlhetnek hátra. A hét közepén közzétett, vártnál gyengébb amerikai termelői inflációs adatok hatására megugrottak a kriptovaluták árfolyamai. A Bitcoin 113 000 dollár fölé kapaszkodott, de a szakértők szerint a bikapiacnak még koránt sincs vége. A holnapi nap kulcsfontosságú lesz: jön a fogyasztói inflációs jelentés, ami akár új irányba is mozdíthatja a piacot.
Szeptemberi vihar a kriptopiacon: újra lecsap a volatilitás, de az intézmények már készülnek
2025 szeptembere nem hazudtolta meg a múltat: ismét megérkezett a kriptopiaci ingadozás, amely idén a tokenzárásokkal és az intézményi aktivitás fokozódásával karöltve borzolja a kedélyeket. A Bitcoin és más vezető kriptovaluták értéke hullámvasúton mozog, miközben a befektetők és cégek minden eddiginél jobban fókuszálnak az eszközök védelmére és a stratégiai alkalmazkodásra.
Az XRP emelkedésére számítanak, a FleetMining felhőbányászati megoldása pedig alacsony belépési küszöbbel és stabil hozamokkal kínál új modellt.
A Bloomberg elemzői szerint 95% az esély arra, hogy jóváhagyják a Ripple (XRP) ETF-et, és az Egyesült Államok Értékpapír- és Tőzsdefelügyelete (SEC) várhatóan októberben hozza meg döntését. Bár a stabilcoin-piac gyors növekedést mutat, az XRP valódi eszközökön (real-world assets – RWA) alapuló alkalmazása elmarad versenytársaitól, jelenleg csupán 2%-os arányt képvisel.
