Nem nézi jó szemmel a kongresszus a Fed megerősítésére tett lépéseket
2009. 06. 18. 20:40
Az amerikai kongresszust aggasztja az Obama-kormány tervezett átfogó pénzügyi szabályozási reformja, abból is főleg az, hogy a Fed jogkörét túlságosan megerősítenék, a központi bank így eszközzé válna a politikai hatalom kezében - ez derült ki csütörtökön a Barack Obama elnök előző nap ismertetett elképzeléseit követő, első reakciókból - tudósít az MTI. (ProfitLine.hu)
Az ország vezető gazdasági napilapja, a The Wall Street Journal a pénzügyi piacok és a bankok működését alapjaiban átíró, történelmi szabályozási reformként számolt be Obama átalakítási javaslatairól. A konzervatív újság szerint a terv ugyanakkor a kormány legújabb akciója arra, hogy kiterjessze befolyását a magánszektorra. Obama szerdán jelentette be, hogy a legátfogóbb pénzügyi szabályozási reformot kezdeményezi a "nagy depresszió" óta. Stratégiájának egyik fő eleme, hogy a Federal Reserve szélesebb jogköröket kapjon azon fontos pénzintézetek felügyeletére, amelyek esetleges bukása veszélybe sodorhatja az egész gazdaságot. Mark Warner demokrata párti szenátor az MSNBC televízióban elmondta: tekintve, hogy a Fed ellentmondásos döntést hozott például az AIG óriásbiztosító megmentéséről, és ebben egyetértés van a kongresszus mindkét szárnyában, félő, hogy politikai eszközzé válik, ha nagyobb hatalmat kap. Az Obamát támogatók is elismerik, hogy bár a bejelentett reformterv jó kezdőlépés, kemény harcokra lehet számítani a törvényhozásban, amelynek jóvá kell hagynia az elnök terveit. Martin Baily, a liberális Brookings Intézet gazdasági kutatója szerint Obamának több ponton engednie kell majd, mivel a kongresszus egyértelműen korlátozni akarja a Fed hatalmát. James Gattuso, a konzervatív Heritage Foundation szakértője is attól tart, hogy minél nagyobb hatalma lesz a Fednek, annál inkább politikaivá válik a működése. Gattuso és mások azt is kifogásolják: Obamának az a javaslata, hogy a kockázatokat szorosabb szabályozással kell kiszűrni, meg fogja fojtani a pénzügyi innovációt. Az Obama-terv pártolói közé tartozik Barney Frank demokrata képviselő, a pénzügyi bizottság elnöke, aki szerint a reformjavaslat egyértelműen piacpárti. Érvelése szerint, ha nincsenek jól védett befektetők, piac sincsen. A The Washington Post emlékeztetett arra, hogy a Szövetségi Tartalékbankrendszer, a Federal Reserve ötlete eleve az 1907-es pénzügyi pánik után született meg, amikor az országot a gazdasági összeomlástól J. P. Morgan bankár mentette meg a Wall Street-i pénzintézeteknek nyújtott rendkívüli hitelekkel. Washington a krízisre válaszul létrehívta a Fedet, mint politikailag független végső hitelező intézményt. Bár a Fed az első próbán, az 1930-as évekbeli gazdasági világválság kezelésében megbukott, a későbbiekben hatékonyan használta kettős hatalmát, a pénzteremtést és a központi banki szabályozást. Három évtizede például Paul Volcker elnökletével megmentette az Egyesült Államokat a gyilkos inflációtól, jóllehet időlegesen visszaesett a növekedés. Az újság ez alapján magától értetődőnek nevezte, hogy a jelenlegi válságra Obama elnök a Fed felügyeleti szerepének erősítésével kíván válaszolni.
Az ország vezető gazdasági napilapja, a The Wall Street Journal a pénzügyi piacok és a bankok működését alapjaiban átíró, történelmi szabályozási reformként számolt be Obama átalakítási javaslatairól. A konzervatív újság szerint a terv ugyanakkor a kormány legújabb akciója arra, hogy kiterjessze befolyását a magánszektorra. Obama szerdán jelentette be, hogy a legátfogóbb pénzügyi szabályozási reformot kezdeményezi a "nagy depresszió" óta. Stratégiájának egyik fő eleme, hogy a Federal Reserve szélesebb jogköröket kapjon azon fontos pénzintézetek felügyeletére, amelyek esetleges bukása veszélybe sodorhatja az egész gazdaságot. Mark Warner demokrata párti szenátor az MSNBC televízióban elmondta: tekintve, hogy a Fed ellentmondásos döntést hozott például az AIG óriásbiztosító megmentéséről, és ebben egyetértés van a kongresszus mindkét szárnyában, félő, hogy politikai eszközzé válik, ha nagyobb hatalmat kap. Az Obamát támogatók is elismerik, hogy bár a bejelentett reformterv jó kezdőlépés, kemény harcokra lehet számítani a törvényhozásban, amelynek jóvá kell hagynia az elnök terveit. Martin Baily, a liberális Brookings Intézet gazdasági kutatója szerint Obamának több ponton engednie kell majd, mivel a kongresszus egyértelműen korlátozni akarja a Fed hatalmát. James Gattuso, a konzervatív Heritage Foundation szakértője is attól tart, hogy minél nagyobb hatalma lesz a Fednek, annál inkább politikaivá válik a működése. Gattuso és mások azt is kifogásolják: Obamának az a javaslata, hogy a kockázatokat szorosabb szabályozással kell kiszűrni, meg fogja fojtani a pénzügyi innovációt. Az Obama-terv pártolói közé tartozik Barney Frank demokrata képviselő, a pénzügyi bizottság elnöke, aki szerint a reformjavaslat egyértelműen piacpárti. Érvelése szerint, ha nincsenek jól védett befektetők, piac sincsen. A The Washington Post emlékeztetett arra, hogy a Szövetségi Tartalékbankrendszer, a Federal Reserve ötlete eleve az 1907-es pénzügyi pánik után született meg, amikor az országot a gazdasági összeomlástól J. P. Morgan bankár mentette meg a Wall Street-i pénzintézeteknek nyújtott rendkívüli hitelekkel. Washington a krízisre válaszul létrehívta a Fedet, mint politikailag független végső hitelező intézményt. Bár a Fed az első próbán, az 1930-as évekbeli gazdasági világválság kezelésében megbukott, a későbbiekben hatékonyan használta kettős hatalmát, a pénzteremtést és a központi banki szabályozást. Három évtizede például Paul Volcker elnökletével megmentette az Egyesült Államokat a gyilkos inflációtól, jóllehet időlegesen visszaesett a növekedés. Az újság ez alapján magától értetődőnek nevezte, hogy a jelenlegi válságra Obama elnök a Fed felügyeleti szerepének erősítésével kíván válaszolni.
Mire számíthatnak a befektetők?
A hétvége közel-keleti konfliktussal kapcsolatos híreit kedvezőtlenül fogadták ma reggel a legfontosabb ázsiai-csendes-óceáni tőzsdék, a sikertelen béketárgyalások és a Hormuzi-szoros amerikai blokádjának lehetősége újra erősítette az aggodalmat egy elhúzódó konfliktus miatt és emelte az olajárakat, így a pénteken még 95 USD/hordó körüli hordónkénti Brent ár ma reggel már újra 100 dollár fölött jár. A határidős részvényindexek többségében piros nyitást ígérnek Európában és a tengerentúlon.
Az euróövezeti hozamok a korábbi csúcsok körül ragadtak
Bár a piacok most kevésbé figyelnek a makrogazdasági adatokra, de az érkező amerikai és európai – jobbára még a háború megindulása előtti időszakra vonatkozó konjunktúra adatok - a növekedés megtorpanását mutatták és a vártnál alacsonyabb lett a márciusi amerikai maginflációs adat is.
Többségében estek a vezető tengerentúli indexek pénteken, a hét egészét tekintve emelkedtek
A technológiai szektor jó teljesítményéből profitálni tudó NASDAQ kivételével kevéssel estek a vezető Wall Street-i indexek, a befektetők kivártak a hétvégi béketárgyalások előtt. Az S&P szektorindexei közül a nem ciklikus fogyasztási cikkek vezették az esést, míg a technológiai részvények álltak a sor elején.
Bitcoin hullámvasúton: geopolitikai feszültségek rázták meg a piacot
A Bitcoin árfolyama ismét bizonyította, mennyire érzékeny a globális politikai eseményekre. Az Egyesült Államok és Irán közötti tárgyalások kudarca után a piac hirtelen reakcióba lépett, miközben a háttérben a nagybefektetők csendben újrapozicionálták magukat.
Pénteken még a hétvégi béketárgyalások sikerébe vetett hit fűtötte az európai piacok optimizmusát
Óvatos optimizmus jellemezte a pénteki kereskedést a vezető nyugat-európai tőzsdéken, amikor csak a német DAX és a brit FTSE100 csúszott minimális mínuszba. Szektor szinten a média, az alapanyag, a pénzügy és a technológia teljesítettek a legjobban, míg a repülőgépipari és hadiipari részvények estek egy esetleges orosz–ukrán megállapodás hírére. A német Rheinmetall és Hensoldt, valamint az olasz Leonardo több mint 5%-ot, a CSG pedig 8%-ot esett.
25 millió dolláros lökést kap az Aave – új korszak kezdődik a DeFi óriásnál
Az egyik legnagyobb decentralizált pénzügyi protokoll, az Aave történelmi döntést hozott: a közösség által irányított DAO jóváhagyta a 25 millió dolláros finanszírozást és a régóta várt V4 fejlesztési ütemtervet. Ez nemcsak technológiai ugrást jelent, hanem teljesen új működési modellt is bevezet.
Izraelben a hírek élén a magyarországi választás eredménye
Izraelben a hírek élén állt vasárnap este a magyarországi parlamenti választás eredménye, Orbán Viktor veresége.
Középső Parancsnokság: az amerikai haderő hétfőn tengeri blokád alá veszi az iráni kikötőket
Az amerikai katonai erők hétfőn tengeri blokád alá veszik az iráni kikötőket - közölte vasárnap a Középső Parancsnokság (CENTCOM).
Zseniális húzás vagy vakmerő kockázat a Strategy Bitcoin-stratégiája?
Általában, ha egy eszköz közel 46%-ot esik a csúcsáról, a befektetők inkább visszafogják a vásárlást. A Strategy azonban ennek az ellenkezőjét teszi: már 766 970 darab Bitcoin-t birtokol, és még az április eleji alacsonyabb árak mellett is tovább növelte készletét. Miközben más cégek leálltak vagy eladni kezdtek, a vállalat kitart stratégiája mellett.
Kellemes tavaszi idő várható a jövő héten
A jövő héten kellemes tavaszi idő várható. A hét elején nedves, de enyhe levegő érkezik és melegedés kezdődik, így az éjszakák is fagymentessé válnak, napközben pedig az egyre több napsütés mellett 20 Celsius-fok körüli hőmérséklet várható - derül ki a HungaroMet Zrt. előrejelzéséből, amelyet vasárnap juttattak el az MTI-hez.
Trump: a Hormuzi-szoroson vagy minden hajó áthalad, vagy egyetlen egy sem
Az Egyesült Államok a "mindent, vagy semmit" megközelítést alkalmazza a Hormuzi-szorosnál, azaz vagy minden hajó áthalad, vagy egyetlen egy sem - ismertette vasárnap Donald Trump amerikai elnök a hajózási útvonalra bejelentett teljes tengeri blokáddal kapcsolatosan.