Adómódosítási törvénytervezet - NGM: egyértelműbb szabályozás
A személyi jövedelemadó törvény - a szuperbruttósítás miatt - 27 százalékkal megemeli az adóalapját annak, akinek a jövedelme meghaladja a 2 millió 424 ezer forintot. Azért, hogy a munkaadó a megemelt adóalap után tudja levonni a 16 százalékos szja-t, az adózónak nyilatkoznia kell arról, hogy a jövedelme meghaladta az előbbi összeget. A régi szabályozás szerint nem volt egyértelmű az, hogy nem kell mindenkinek nyilatkoznia, akinek a jövedelme meghaladja a 2 millió 424 ezer forintot. Ezért a tervezet szerint csak annak a magánszemélynek kell nyilatkozatot tennie, akinek a jövedelme évközben már meghaladta a jelzett összeget, és erre a korábban megszerzett jövedelmére nem számoltak adóalap-kiegészítést.
Erre azért van szükség, hogy az szja-bevallás benyújtásakor ne legyen különbség a jövedelem tényleges adója és az abból levont adóelőleg között. Az új szabály az egy munkáltatótól - kizárólag munkaviszonyból - származó jövedelmet szerző magánszemélyekre nem vonatkozik, így nekik ilyen adóelőleg nyilatkozatot nem is kell tenniük. A járuléktörvényhez egy olyan - visszamenőleges hatályú - szövegpontosítási javaslatot tesz a kormány, amely egyértelművé teszi, hogy a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban, illetve balettművészeti életjáradékban részesülő személyeknek nem kell saját maguk után havi 6.390 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetniük.
Ők - más tb- vagy szociális ellátásban részesülőkhöz hasonlóan - alanyi jogon jogosultak egészségügyi szolgáltatásra, és utánuk az állam fizeti meg a járulékot. A regisztrációs adótétel összegének egyik tényezője a gépjármű környezetvédelmi osztálya. A regisztrációs adóról szóló törvény még az osztályba sorolásról szóló miniszteri rendelet egy korábbi, 2007. február 5-i állapotára utal. Azóta azonban a rendelet újabb környezetvédelmi osztályokkal egészült ki, így indokolt a törvényben a rendelet hatályos szövegére utalni, amit a tervezet meg is tesz. A jövőben nem minősülhet az adószám megállapítását megakadályozó, kizáró oknak az az adótartozás, amely jogerős adóhatósági határozaton alapul, de a határozat bírósági felülvizsgálatának megindítására nyitva álló határidő még nem telt el.
Ugyanez vonatkozik arra is, ha az adózó által kezdeményezett, a határozat felülvizsgálatára irányuló bírósági eljárás jogerősen még nem zárult le. Az adóhatósági iratok kézbesítésével kapcsolatos a következő változás: a kézbesítési vélelem beálltáról az adóhatóság az ügyfélkapunk keresztül értesíti az adózót, illetve a NAV honlapján is 15 napra közzétételre kerülnek az irat tényleges átvételét elősegítő adatok. Szintén az adózók számára kedvező változás, hogy a vélelem megdöntésére irányuló kérelmet a NAV honlapján való közzétételtől számított 15 napon belül akkor is be lehet nyújtani, ha egyébként a határidő már eltelt volna, vagy abból 15 napnál kevesebb lenne hátra. A különadótörvény módosításának legfőbb indoka, hogy átültesse abba a kormány és a bankszövetség közötti megállapodást.
Az említett megállapodás alapján ugyanis - a hitelezési aktivitás növelése érdekében - a pénzügyi intézmények levonhatják a 2012-es különadó alapjukból a következő tételeket: a mikro-, kis- és középvállalati szektornak nyújtott, a magánszemélyeknek lakóingatlan fedezet mellett nyújtott, továbbá az uniós pályázati támogatással érintett projektekhez az önerő kiegészítéséhez, valamint előfinanszírozáshoz nyújtott hiteleik éves növekményét. A különadótörvény módosítását indokolja továbbá, hogy a megállapodás aláírása óta eltelt időszak rávilágított arra, hogy az egységes értelmezés érdekében a törvény szövegpontosítására van szükség. Így különösen, a kormány és a bankszövetség közötti megállapodás alapján, a pénzügyi intézmények minden végtörlesztés miatti veszteséget figyelembe vehetnek a levonható - a veszteség 30 százalékában meghatározott - összeg meghatározásakor.
Ez független attól, hogy a veszteség a számviteli szabályok alapján mikor keletkezett. A múlt ősszel benyújtott adómódosítás előírta, az áfaalanyok kötelesek nyilatkozni az olyan, általuk kibocsátott és befogadott számlák adatairól, melyekkel kapcsolatban áfát hárítottak át vagy vontak le (ez az úgynevezett belföldi összesítő jelentés). Első alkalommal a belföldi összesítő jelentést csak a 2013-ra vonatkozó bevallással együtt kell majd kitölteni - ezzel kellő felkészülési időt kaptak mind az adózók, mind pedig az adóhatóság. A tervezet - annak érdekében, hogy az adatszolgáltatáshoz kapcsolódó adminisztrációs terheket csökkentse - a belföldi összesítő jelentésben számlánként részletesen jelentendő adatokat - például a partner adószámát - értékhatárhoz (500 ezer forint áthárított áfához) köti. Ehhez kapcsolódik a javasolt módosítás is: 2013-tól fel kell tüntetni a számlán a vevő adószámát, ha az áthárított adó az 500 ezer forintot eléri.
