Adóznia kell tőkejövedelme után?
„A legkedvezőbb adózást a hosszú távú célbefektetésekkel, vagyis a tartós befektetési (TBSZ) és a nyugdíj-előtakarékossági számlákon (NYESZ) lehet elérni, hiszen meghatározott tartási időszak és a NYESZ esetében kötött felhasználási cél teljesítése mellett teljes adómentesség érhető el.” – emelte ki Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója.
Adózási szempontból második legkedvezőbb kategóriát az ellenőrzött tőkepiaci ügyletek (ETPÜ) kínálják, hétköznapi nevén a tőzsdei kereskedelem. Az ilyen jövedelmek után 16% szja-t kell fizetni, EHO viszont nem terheli. Ebben a jövedelemkategóriában az adót a magánszemély adózónak kell megállapítania, bevallania és megfizetnie. Ugyanakkor a befektetési szolgáltatónak kötelessége ügyletenként részletezett igazolást készítenie. Az adózónak nyilvántartást kell vezetnie az ügyletenként felmerülő pénzbevételekről, járulékos költségekről, a megszerzésre fordított kiadásról, az ügyletek nyereségességéről vagy veszteségességéről. E jövedelmek adózásának különlegessége, hogy esetükben alkalmazható az úgy nevezett adókiegyenlítés szabálya, amelynek keretében a megelőző 2 adóévben az adóbevallásban veszteségként kimutatott összeggel csökkenthető az idei nyereség.
A harmadik csoportba a kamatjövedelmek tartoznak. Ilyennek minősül a személyi jövedelemadózásban például a bankbetétek, takarékbetétek kamata, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok hozamai, a befektetési jegyek kereskedelméből származó árfolyamnyereség. A kamatjövedelmek után 16%-os személyi jövedelemadót kell fizetni. Az EGT-államok által kibocsátott, forintban jegyzett, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok hozama és az adásvételükből származó árfolyamnyereség esetében nincs is más adókötelezettség, ezt EHO nem terheli. Minden más kamatjövedelem esetében a 16%-os személyi jövedelemadó mellett 2013. augusztus 1-je óta 6% EHO-t is kell fizetni. Amennyiben a kamatjövedelem kifizetőtől származik, akkor az adót a kifizető vonja le, ezért azt az adózónak nem kell bevallásában feltüntetnie, és további adófizetési kötelezettsége sincsen. Ha azonban nem így van, akkor az adót be is kell vallania és meg is kell fizetnie az éves személyi jövedelemadó bevallással egyidőben.
A kamatjövedelmeknél érdemes felhívni még a figyelmet arra, hogy a tagi kölcsönök kamata adózási szempontból nem minősül klasszikus kamatjövedelemnek, hanem az az összevont adóalap részeként egyéb jövedelemként, jóval magasabb adóteherrel adózik, azaz a jövedelem 78%-ra, mint adóalapra kell felszámítania 16%-os szja-t és a 27%-os EHO-t.
A negyedik kategóriába az osztalék, a vállalkozásból kivont jövedelem és azok az árfolyamnyereségek tartoznak, amelyeket az előző két kategóriába még soroltunk be. Esetükben 16%-os személyi jövedelemadót és a 14%-os egészségügyi hozzájárulást (EHO) kell fizetni, azonban ez utóbbit csak évi 450.000 Ft-os határig. Vagyis az, aki más jövedelme – például munkabér – után is fizet egészségbiztosítási járulékot (4+3%), ezzel csökkentheti a tőkepiaci jövedelmek után felmerülő EHO-fizetési kötelezettségét. Magas munkabérből származó jövedelem esetén akár az is elképzelhető, hogy a tőkejövedelem után már egyáltalán nem kell EHO-t fizetni. Ha az érintett magánszemély előre ezt tudja, akkor a kifizetőt egy nyilatkozattal értesítheti arról, hogy nem kell tőle levonnia az EHO-t. Érdemes azonban óvatosnak lenni, mert ha valaki úgy nyilatkozik, hogy a kifizetőnek nem kell adóelőleget levonnia, de végül mégsem éri el a többi jövedelemből levont járulék a 450.000 Ft-ot, akkor év végén 6%-os büntetőkamattal kell számolnia. Az adózónak bevallásban nyilatkoznia kell ezekről a jövedelmeiről, akkor is, ha a kifizető már levonta az adóelőleget tőle. Ha a jövedelem nem kifizetőtől, azaz jellemzően külföldről származik, akkor ezt az adózónak éves bevallásával egyidőben kell rendeznie.
Forrás: LeitnerLeitner Adózásról érthetően
