Akár 3,5 %-kal is nőhet a GDP jövőre

A magyar GDP növekedése idén várhatóan 3,6% lesz, jövőre pedig közel 3,5%. A gazdaság bővülését a magánbefektetések növekedése és az állami beruházások újraindulása teszi lehetővé. – „Tavaly az Európai Uniós támogatások folyósításának lelassulása okozta a gyenge GDP-adatot (1,9%), amit csak az erős lakossági fogyasztás tudott ellensúlyozni. Az idei és jövő évi növekedésben nagy szerepet kap az építőipar, és az export, de továbbra is fontos tényező marad a háztartások fogyasztása.” – mondta Vanek Balázs országigazgató.  

Az Atradius elemzése szerint a magánfogyasztás bővülése 2017-ben 4,3%, jövőre pedig 4,6% lehet.  Ezt a növekedést a minimálbér emelése és a csökkenő munkanélküliség segíti, bár a növekedés üteme kis mértékben visszaesik a tavalyihoz képest (5%). A 2014-15-ös defláció után, amely mögött a háztartási energiaárak szabályozása, a rezsicsökkentés állt, ismét növekedésnek indultak a fogyasztói árak. A várható idei infláció 2,6% jövőre pedig 3%.

A hitelbiztosító elemzése kiemeli, hogy a magyar kormány számára továbbra is prioritás a fiskális fegyelem, de az eladósodás mértéke 2017-ben és 2018-ban is várhatóan nő majd.  – „Ennek az a magyarázata, hogy csökkent a társasági adó, egyes termékkategóriák áfája, jövőre pedig csökken a munkáltatói járulék. Az országgyűlési választásokkal összefüggésben lelassul az államadósság csökkenése, ennek a konszolidálását 2018 második felére várjuk” – mondta Vanek Balázs.

A magyar államháztartás legnagyobb gyengesége továbbra is a külső adósság, amelynek mértéke 2017-ben a GDP 70%-a volt. – „A külső adósság tartósan csökkenő tendenciát mutat, ami pozitív. Ugyanakkor nehezíti a helyzetet, hogy a külső államadósság 30%-a devizaadósság, és a háztartások is főleg devizában adósodtak el. Így bár a folyó fizetési mérleg többlete segíti az árfolyamot, a forint továbbra is sebezhető a befektetői hangulat változásaival és a devizakockázatokkal szemben” – mondta az Atradius országigazgatója.

A tanulmány szerint a régióban csak Románia (3,7%) előzi meg majd jövőre Magyarországot a gazdaság bővülését tekintve. A visegrádi országok között pedig Magyarország holtversenyben Szlovákiával az első, Lengyelország (3,3%) a második, a hagyományosan erős Csehország pedig ezúttal az utolsó (2,6%).

Kalkulátor ajánlónk:

Fix számokkal lottózol? Akkor ez neked való kalkulátor

Összeilletek-e a pároddal? Párkapcsolati kalkulátor

Mekkora az agyam a magyar átlaghoz képest

A legutóbbi, szeptember 19-i kamatdöntő ülésen több intézkedést is bejelentettek, többek között 10 bázisponttal, -0,15%-ra csökkentették a betéti kamatrátát, a háromhónapos betéti eszköz maximális állományát a negyedik negyedévre vonatkozóan 75 milliárd forintban állapították meg, illetve a swap tenderek növelésével szeretnék lejjebb szorítani a hosszú lejáratú állampapír-piaci hozamokat. Az azóta eltelt időszakban jelentősen, 0,12%-ról 0,03%-ra csökkent a három hónapos bankközi kamatszint, az intézkedésekkel ez volt a jegybank egyik célja. A hosszú távú állampapír-piaci hozamok leszorítása az MNB másik célja, a grafikonon látható, hogy az idei évben 3,5%-ról 2,5%-ra csökkent, azonban az elmúlt hetekben már nem sikerült tovább mérsékelni.

 

 

Forrás: Bloomberg, Equilor

 

A jegybank kommunikációja alapján 2020-ig a jelenlegihez hasonló, laza monetáris politikára van kilátás, emiatt negatív reálkamatok lehetnek a következő években, a 3 hónapos bankközi kamatláb a jelenlegivel megegyező, 0,03% maradhat egészen 2019 közepéig. Ez még abban az esetben is így lesz, ha az Európai Központi Bank érdemben változtat a monetáris politikáján. Továbbra is jelentős az elsősorban külső hatásoknak betudható, lefelé mutató inflációs kockázat. Az MNB soron következő célja a hazai piacon lévő lakáshitelek átlagos kamatperiódusának jelentős emelése, ezáltal csökkenne a rendszerszintű kamatkockázat. Deklaráltan azt kívánják elérni, hogy az új kihelyezésű hitelek esetében a fix kamatozású hitelek aránya a mostani 37 százalékról 80 százalékra emelkedjen, és különböző eszközökkel segíteni kívánják a meglévő hitelek kiváltását is hosszabb kamatperiódusú hitelekre.

 

A jegybank mozgásterét a visszafogott inflációs folyamatok növelik. Az infláció az MNB várakozásai szerint csak 2019 közepére érheti el az árstabilitásnak megfelelő, 3 százalékos szintet. A tavaszi hónapokban a fogyasztói árak emelkedésének üteme 2 százalék körül alakult, majd a nyár végén 2,5 százalék fölé nőtt. A foglalkoztatás bővülése és a feszes munkaerőpiac a bérek általános, dinamikus növekedését okozták, azonban a bérek oldaláról érdemi inflációs hatás egyelőre nem azonosítható. A jegybank prognózisa alapján az idei évben 2,4 százalékos lehet az infláció, majd jövőre 2,7 százalékra, 2019-ben pedig 2,8 százalékra emelkedhet, eközben a maginflációs mutató idén 2,4, jövőre 2,5, 2019-ben 2,9 százalékos lehet. Decemberben jelenik meg a jegybank friss inflációs jelentése, melyben felülvizsgálhatják a várakozásokat.

 

 

Forrás: Bloomberg, Equilor

 

Az euró-forint árfolyammozgásában továbbra sincs érdemi változás, a korábban jelzett kereskedési sávban mozog a jegyzés, mely a 303-315-ös tartomány. Ez nagyjából egybeesik a jegybank komfortzónájával is, így érdemi (elsőként verbális) beavatkozásra csak abban az esetben számíthatunk a forint gyengítése érdekében, ha fennállna az esélye, hogy tartósan a 303-as szint alá süllyed az árfolyam, erre legutóbb augusztusban láttunk példát. Jelenleg a sáv közepén vagyunk, a technikai kép semlegesnek mondható. A 307-es szint szignifikáns letörése esetén számíthatnánk arra, hogy a 303-as támasz felé indul az árfolyam, míg a 310-es ellenállás átlépése esetén a 315-ös szint felé veheti az irányt. Hosszabb távon a forint erősödése mellett szól az erős külső egyensúlyi pozíció, a forint szerepének esetleges megváltozása (carry devizából finanszírozó deviza lesz?), de a gyengülés melletti érvként lehet felhozni az amerikai, és a hazai alapkamat között növekvő különbséget, az olló tovább nyílhat a következő 6-12 hónapban. Hosszabb távú prognózisaink szerint az idei év végén 305-ös, majd 2018. végén 312-es euró-forint árfolyammal számolhatunk.

 

 

Forrás: Equilor Trader, Equilor Elemzés

 

E hét csütörtökön tart kamatdöntő ülést az Európai Központi Bank is, mely eseményt a befektetők kiemelt figyelme követ, hiszen minden bizonnyal bejelentik az európai eszközvásárlási program csökkentéseinek tervezett lépéseit. A legutóbbi piaci értesülések alapján a jelenlegi 60 milliárd eurós havi keretösszegről januártól 30 milliárd eurós keretösszegűre csökkenhet a program, melyet azonban 2018. szeptember végéig meghosszabbíthatnak. Felmerült egy 2 500 milliárd eurós kumulált plafon lehetősége is, ezt pedig jövő szeptemberben – havi 30 milliárd euróval számolva – el is érné a jegybank, ez a hivatalos kommunikációban valószínűleg nem fog megjelenni, hiszen ezzel megkötnék a saját kezüket a döntéshozók.