Szaúd-Arábia - nincs ellátási hiány az olajpiacon
Ali Naimi a londoni gazdasági napilap által közölt cikkében annak a véleményének ad hangot, hogy az olajárakat egyértelműen a közel-keleti térség geopolitikai feszültségei és az ellátással kapcsolatos aggodalmak hajtják fel. Naimi szerint azonban a piac alapvetően egyensúlyi helyzetben van, "az olajhiány lehetőségének érzete" tartja magasan az olajárakat, nem pedig a tényleges ellátási helyzet, mert nincs ellátási hiány, "nincs olyan kereslet, amelyet ne lehetne fedezni".
A szaúdi szakminiszter szerint a jelenlegi magas olajárak már kezdik éreztetni hatásukat Európa gazdasági teljesítményén, kereskedelmi egyensúlyhiányok kialakulásához járulnak hozzá és inflációs nyomást gerjesztenek. Ez egy olyan "nem kielégítő helyzet", amelynek orvoslásában Szaúd-Arábia mindenképpen segíteni szeretne, elsősorban "annak a mítosznak az eloszlatásával, hogy hiány van, vagy hiány alakulhat ki" - áll Naimi írásában. A miniszter szerint "ez irracionális félelem, amelynek nincs megalapozottsága". Naimi hangsúlyozta: Szaúd-Arábia napi kitermelési kapacitása 12,5 millió hordó, amely messze meghaladja a jelenlegi keresleti szintet, és megbízható tartalékot jelent bármilyen átmeneti termelési kiesés esetére.
Szaúd-Arábia használni fogja termelési kapacitástöbbletét, ha a piacon pótlólagos kereslet jelentkezne - írta a szaúdi olajipari miniszter, hozzátéve, hogy "ez nem üres retorika", mivel az ország a múltban is sokszor megbízható szállítónak bizonyult. Emelte olajtermelését az iraki invázió után, növelte az Egyesült Államoknak szállított mennyiséget a Katrina hurrikán pusztítása nyomán, és pótolta a termelési kieséseket a tavalyi líbiai felkelés idején is.
A másik - gyakran figyelmen kívül hagyott - tény az, hogy a szaúdi nyersolaj a világ legtöbb olajfinomítója számára elfogadható és megfelelő minőségű. Szaúd-Arábiának mindemellett megvan az az "egyedülálló" képessége, hogy akkor és ott tud ellátást biztosítani, amikor és ahol erre szükség van, tekintettel a rendelkezésére álló számos teljesítési helyszínre, valamint bőséges hazai és külföldi tárolókapacitására - írta csütörtöki cikkében Ali Naimi. A szaúdi miniszter szerint mindemellett Kanada és az Egyesült Államok is folyamatosan növeli termelését, emellett Oroszország, Dél-Amerika, Kazahsztán és Azerbajdzsán is hozzájárul a globális ellátáshoz. Naimi mindezek alapján megállapítja, hogy az olajellátás "bőséges", a kínálat nem jelent és a közelmúltban sem jelentett problémát, ezért "nincs racionális oka" annak, hogy az olajárak miért vannak továbbra is a jelenlegi magas szinteken.
Nagy londoni elemzőcégek szerint mindazonáltal nem lehet kizárni, hogy az iráni nukleáris fejlesztési programmal kapcsolatos nemzetközi konfliktus eszkalálódása esetén a jelenleginél is sokkal magasabbra emelkednek az olajárak. Az Economist Intelligence Unit (EIU) - a világ legnagyobb gazdaságelemző csoportja - áprilisra szóló, Londonban már hozzáférhetővé tett havi globális prognózisában közölte, hogy jóllehet nem alapeseti forgatókönyve az iráni háború kitörése, ám ha "Iránban vagy környékén" fegyveres konfliktus robban ki, akkor hetek, vagy akár néhány nap alatt 30-50 százalékkal nőhetnek az olajárak.
A ház szerint a másik fő - jóllehet a háborúnál is kisebb esélyű - kockázat az, hogy Irán az Egyesült Államok és az EU szankcióinak megtorlásaként lezárja a Hormuzi-szorost, amelyen a világ nyersolajellátásának 20 százaléka halad át. A Hormuzi-szoros iráni lezárása esetére az Egyesült Államok hitet tett ugyan a zárlat feltörésére, ám az EIU szerint ez több hétig is eltarthat, komoly fennakadást okozva az olajszállításokban. Az EIU elemzői szerint e forgatókönyv megvalósulása valószínűtlen, mivel Irán a szoros lezárásával saját magának okozná a legtöbb kárt.
A cég szakelemzői szerint azonban mégsem kizárható egy ilyen lépés, és ebben az esetben 200 dollár közelébe is felszökhet a nyersolaj hordónkénti ára. Egy másik nagy londoni gazdasági-pénzügyi elemzőközpont, a Capital Economics szakelemzői ugyanerről összeállított helyzetértékelésükben közölték: saját becslésük szerint a Brent nyersolaj-alaptípus december óta végbement 20 dolláros hordónkénti drágulásának felét okozta az iráni nukleáris fejlesztési programot övező nemzetközi feszültség. A Hormuzi-szoros lezárásának esélye azonban valószínűleg 10 százaléknál is sokkal kisebb, tekintettel arra, hogy az erre tett bármilyen kísérlet "katonai, gazdasági és politikai katasztrófát" jelentene Irán számára - vélekedtek a Capital Economics londoni szakelemzői. (MTI)
