Alakuló ülés - MSZP: a lényeges dolgokban nem született megegyezés
A pártelnök szerda este az MTI-nek úgy fogalmazott: a lényeget tekintve elégedetlenek, de a technikai feltételekben meg fognak egyezni. Mint mondta, a Fidesz elutasította az MSZP és az LMP azon kezdeményezéseit, amelyek nem a kormányoldalra szavazók jogait bővítették volna. Nem adtak ésszerű válaszokat arra, hogy miért mondanak nemet a javaslatainkra - tette hozzá.
Hangsúlyozta: a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a Fidesz nem akar politikai vitanapot, nem akar parlamenti vizsgálóbizottságokat és azt sem, hogy a különböző ellenzéki frakciók által benyújtott módosító indítványok eljussanak a plenáris ülésig. Szerinte ez lett volna a lényeg. Lendvai Ildikó kiemelte: nem különleges bánásmódot követeltek, hanem azt, ami 1994-ben gyakorlat volt. Ezek után csak azt nem tudom, mit jelentett az a korábbi kijelentés, hogy nagyvonalúan kívánják az ellenzékre szavazók jogait biztosítani - hangozatta a pártelnök.
Az Országgyűlés alakuló ülését előkészítő szerdai megbeszélésen megegyezés született a pártok között a parlamenti patkóban elfoglalt oldalról, valamint az alelnökök és a jegyzők számáról. Éles vita alakult ki azonban a parlamentbe jutott pártok képviselői között az ellenzéki jogosítványokról, és nem született döntés az Országgyűlés állandó bizottsági rendszerének kialakításáról, sem az ellenzéki pártok patkóban elfoglalt egymás melletti helyéről. A megbeszélésen éles vita alakult ki az ellenzéki jogosítványokról.
Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője azt javasolta, hogy minden módosító indítványról szavazzon a Ház, azok ne akadhassanak el a bizottságokban, és kezdeményezhessenek politikai vitanapot, illetve vizsgálóbizottság felállítását. Lázár János, a Fidesz-frakció vezetője közölte: a kormánypárt minden a házszabályban meglévő ellenzéki jogosítványt biztosítani fog az ellenzéki pártoknak heti rendszerességgel.
