Alkotmánybíróság elé vonulnak a gazdák
Az agrárszervezetek tervezett tüntetéséről pénteken tájékoztatta az MTI-t a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ). A tiltakozó akcióban részt vevő 17 szakmai és érdekképviseleti szervezet közös állásfoglalás szerint nehéz a bizonytalansággal együtt élni. Nehéz elfogadni - állítják az érintettek -, hogy az Alkotmánybíróság, mivel több, mint egy éve képtelen dönteni az ügyben, mégis arra kényszerít több tízezer, az állásáért, megélhetéséért, jövőjéért aggódó gazdálkodót, hogy bizonytalanságban éljen.
Az állásfoglalás emlékeztet: az Alkotmánybíróság több mint egy éve tartja bizonytalanságban a hazai agrártársadalmat, több mint egy éve fosztja meg a gazdálkodókat a legalapvetőbb joguktól, attól, hogy időben megismerjék és felkészülhessenek a rájuk váró tennivalókra. Ezt a halogató politikát a jövő heti tiltakozásban résztvevő 17 szakmai és érdekképviseleti szervezete elfogadhatatlannak tartja, ezért döntött a demonstráció megtartásáról. A tüntetésszervezői hétfőn - november 16-án - Budapesten sajtótájékoztatót tartanak, ahol bővebb információt adnak a demonstráció részleteiről.
Az Országgyűlés 2008. október 20-án fogadta el az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséről és működéséről szóló törvényt. Ez a jogszabály és az azóta megjelent végrehajtási rendeletek a szakértők szerint megteremtik egy kiszámítható, egyes növény- és állattenyésztési ágazatok speciális helyzetét is figyelembe vevő, a fennmaradásukat elősegítő támogatási rendszer kialakításának a lehetőségét.
Sólyom László köztársasági elnök 2008. november 12-én utólagos normakontrollra küldte az Alkotmánybírósághoz az SPS bevezetéséről és működtetéséről szóló törvényt. A köztársasági elnök álláspontja szerint a támogatási jog önállósítása csökkenti a haszonbérbe adott termőföldek forgalomképességét és forgalmi értékét. A köztársasági elnök további indoklása szerint a jogbiztonság megkövetelné, hogy a földtulajdonosok a földjük haszonbérbe adásakor tisztában lehessenek annak következményeivel, és ennek megfelelően szerződjenek, de a törvény ennek a követelménynek nem felel meg, hiszen múltbeli időponthoz köti a támogatási jogosultság egy részét.
A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) - annak ellenére, hogy máig nem született döntés az ügyben - még július végén levélben tájékoztatja az Európai Unió illetékeseit arról, hogy Magyarország áttér az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer (SPS) alkalmazására - mondta a levél elküldését követően Forgács Barnabás, az FVM közösségi ügyekért felelős szakállamtitkára az MTI-nek. Azt, hogy Magyarország 2010. január 1-jével az agrártámogatásban az új szisztémát akarja alkalmazni, augusztus 1-jéig kellett jeleznie az EU-nak.
Az áttérésről hosszú hónapokon keresztül politikai és szakmai vita folyt, a kormány júliusban döntött az SPS 2010. január 1-jei bevezetéséről. Az SPS bevezetésének megítélésében erősen megosztott az agrárágazat. Ez év nyarán több, mint tucatnyi mezőgazdasági szervezet nyílt levélben kérte az Alkotmánybíróságot (AB) arra, hogy ne halogassa tovább a döntését az SPS alkotmányosságával kapcsolatban.
A szervezetek közös levelükben - amelyet többek között a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége és a Magyar Agrárkamara is aláírt - úgy vélték: az SPS bevezetésének újabb elhalasztása pótolhatatlan károkat okozna a mezőgazdasági termelőknek. Az SPS támogatói szerint az új támogatási rendszer a piaci kereslethez igazodó racionális magatartásra ösztönzi majd a termelőket, mind a bérbeadónak, mind a bérlőnek előnyt jelent, mivel így mind a két fél érdekelt a hosszú távú bérleti szerződésben.
Ezzel szemben a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) a Magyar Mező- és Erdőgazdasági Érdekképviseleti Szövetségbe (MAÉT) tömörült tíz agrár-érdekképviseleti szervezettel együtt a bevezetés ellen érvelt. Véleményük szerint a rendszer átalakítása több forrást nem jelent, ugyanakkor több milliárd forint többletköltséget igényel, és az átállás bizonytalanságot, nehézséget okoz az egész magyar mezőgazdaságban. Attól is tartanak, hogy a rendezetlen viszonyok miatt bizonytalanná válik, vagy éveket késhet az uniós pénzek kifizetése, és a jelenlegi torz, rendezetlen birtokszerkezet állandósul, kettős földár- és kettős földbérleti díj rendszer alakul ki, amivel a vidék a spekuláció terepévé válna.
