Allianz Kockázati Barométer 2021: COVID-19-trió a globális üzleti kockázatok listájának élén, új szereplő a magyarországi toplistán
Az Allianz Kockázati Barométer 2021-et egyértelműen a COVID-19 kockázati hármasa uralja. Az üzletmenet megszakadása, a világjárvány és a kiberkockázatok egymással szorosan összefüggő tényezők, amelyek jól szemléltetik globalizált és kapcsolatok hálójával átszőtt világunk növekvő sérülékenységét” – fogalmazott Joachim Müller, az AGCS vezérigazgatója. „A koronavírus-járvány arra emlékeztet minket, hogy a vállalatok rendkívüli helyzetekre való felkészüléséhez és az ilyen helyzetek túléléséhez szükséges a kockázatkezelés és az üzletmenetfolytonosság-menedzsment továbbfejlesztése. Miközben a járvány továbbra sem engedi szorításából a világ országait, fel kell készülnünk rá, hogy gyakrabban fogunk olyan szélsőséges forgatókönyvekkel szembesülni, mint a globális méretű felhőleállások vagy kibertámadások, a klímaváltozás által előidézett természeti csapások vagy akár egy újabb járvány kitörése.”
A COVID-19-et kísérő válság továbbra is közvetlen fenyegetést jelent mind az egyének biztonsága, mind az üzleti élet tekintetében, így érthető, hogy a világjárvány kitörése miért végzett számos más kockázatot megelőzve a rangsor 2. helyén, tizenöt helyet ugorva előre. 2021-et megelőzően, az Allianz Kockázati Barométer tíz éves történetében ez az eddig egyértelműen alulbecsült kockázat sosem végzett a 16. helynél előrébb. 2021-ben azonban már ez az első számú kockázat tizenhat országban, és egyike a három vezető kockázati tényezőnek valamennyi kontinensen, illetve a tíz vezető kockázati tényező elemzésének alapjául szolgáló 38 országból 35-ben. Kivételt mindössze Japán, Dél-Korea és Ghána képez.
A piaci fejlemények (4. hely 19%-os válaszadási aránnyal) szintén előrébb lépett az Allianz Kockázati Barométer 2021-es rangsorában, tükrözve a fizetésképtelenségi ráta világjárványt követő növekedésének kockázatát. Az Euler Hermes szerint 2021-ben tömeges fizetésképtelenség várható. A kereskedelmi hitelek biztosítására szakosodott cég globális fizetésképtelenségi indexének csődmutatója a várakozások szerint 2021 végére sohasem látott magaslatokba, 35%-ra szökhet fel. A legnagyobb növekedés az Egyesült Államokban, Brazíliában, Kínában és a legjelentősebb európai országokban várható. Ezen túlmenően a COVID-19 valószínűleg az innováció és a piaci zavarok időszakát hozza el, felgyorsítva a technológiák befogadását, siettetve a jelenlegi piaci szereplők és hagyományos iparágak hanyatlását, és elősegítve az új versenytársak megjelenését. A rangsorban számos helyet előre lépő kockázati tényezők továbbá amakroökonómiai fejlemények (8. hely, 13%-os válaszadási aránnyal), valamint a politikai kockázatok és a politikai indíttatású erőszak (10. hely, 11%-os válaszadási aránnyal). Ezek előretörése nagyrészt szintén a koronavírus-járvány következménye. Az idei év felmérésének vesztesei a jogszabályi és szabályozási változások (5. hely, 19%-os válaszadási aránnyal), a természeti katasztrófák (6. hely, 17%-os válaszadási aránnyal), a tűzeset/robbanás (7. hely, 16%-os válaszadási aránnyal), valamint a klímaváltozás (9. hely, 13%-os válaszadási aránnyal), amelyek helyét egyértelműen a járvánnyal kapcsolatos aggodalmak vették át.
A legfőbb kockázatok Magyarországon
Magyarországon fej-fej mellett, megosztva végzett az első helyen a kiber incidensek és a járványhelyzet jelentette kockázatok, mindkettőt egyaránt a 108 válaszadó harminckét százaléka jelölte meg az első helyen. A 2020-as Kockázati Barométeren a válaszadók 42 százaléka által legfontosabb kockázatnak jelölt jogi és szabályozási környezet változásainak kockázata továbbra is jelentős maradt, de a járványhelyzet és a digitalizáció gyorsulását kihasználó kiberbiztonsági incidensek leszorították az első helyről. A top tízben eddig nem szerepelt a természeti katasztrófák jelentette kockázat, amely hazánkban a viharkárok, valamint az árvizek és földrengések által jelentett rizikófaktorokat fedi.
A világjárvány okozta diszruptivitás – most és a jövőben
A COVID-19-járvány kitörését megelőzően az üzletmenet megszakadása már hét alkalommal végzett az Allianz Kockázati Barométer élén, ahová most azután tér vissza, hogy 2020-ban a kiberbiztonsági események vették át az első helyet a kockázati tényezők között. A világjárvány rámutatott, hogy a rendkívüli, világméretű üzletmenet-megszakadási események bekövetkezte nemcsak elméleti, hanem nagyon is valóságos, bevételkiesést, a termelés, a működés és az ellátási láncok megszakadását okozó lehetőség. A válaszadók 59%-a 2021-re nézve a világjárványt nevezte meg az üzletmenet-megszakadások fő okaként, amit a kiberbiztonsági események (46%), a természeti katasztrófák, valamint a tűzesetek és robbanás követnek (utóbbi kettő 30-30%-os válaszadói aránnyal).
A járvány egy újabb elem az üzletmenet-megszakadási forgatókönyvek nem fizikai jellegű kárforrásainak (úgymint a kiberkockázatok és az áramszünetek) sorában. „A világjárvány következményei (a szélesebb körű digitalizáció, a távmunka terjedése, valamint a technológiára történő fokozottabb támaszkodás mind a vállalatok, mind a társadalom részéről) valószínűleg növelik az üzletmenet-megszakadás kockázatát az elkövetkező évekre nézve” – magyarázza Philip Belbo, az AGCS globális vagyonbiztosítási csoportjának szakértője. „Ugyanakkor a hagyományos fizikai kockázatok sem tűnnek el, ezeknek is muszáj a kockázatkezelés napirendjén maradniuk. Számos iparágban a természeti katasztrófák, a rendkívüli időjárási események vagy a tűz maradnak az üzletmenet-megszakadás fő okai, és változatlan marad az a trend is, hogy az idő előrehaladtával egyre nagyobbak a veszteségek.”
Az üzletmenet-megszakadással szembeni sérülékenység fokozódására adott válaszként számos vállalat törekszik rugalmasabb működés kialakítására és ellátási láncainak kockázatmentesítésére. Az Allianz Kockázati Barométer válaszadói szerint a vállalatok által alkalmazott legfőbb lépés az üzletmenetfolytonosság-menedzsment fejlesztése (62%), ezt követi az alternatív vagy többszörös beszállítói rendszer kialakítása (45%), digitális ellátási láncokba való befektetés (32%), valamint a beszállítók kiválasztásának és ellenőrzésének javítása (31%). Az AGCS szakértői szerint számos vállalat szembesült azzal, hogy terveit gyorsan felborította a járvány terjedésének üteme. Az üzletmenetfolytonosság-tervezésnek holisztikusabbnak, keresztfunkcionálisnak és dinamikusnak kell lennie, nyomon kell követnie és értékelnie kell a felmerülő vagy szélsőséges kárhelyzeteket, valamint folyamatos frissítést, tesztelést és a szervezeti stratégiába való beépítést igényel.
A kiberkockázatok felerősödése
Bár a kiberbiztonsági események a rangsor 3. helyére csúsztak vissza, ezeket a 2020-as felméréshez képest több válaszadó minősítette továbbra is kulcsfontosságú veszélynek, és számos országban, így Brazíliában, Franciaországban, Németországban, Indiában, Olaszországban, Japánban, Dél-Afrikában, Spanyolországban, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban jelenleg is az első három legfőbb kockázati tényező között tartják számon. A digitalizáció egyre gyorsuló növekedése, és a járvány miatt szükségessé vált távoli munkavégzés szintén felerősítik az információtechnológiai sérülékenység mértékét. A karantén első hullámának csúcsán, 2020 áprilisában az FBI jelentése szerint 300%-kal nőtt meg csak a kiberbiztonsági események száma, míg a kiberbűnözés globális gazdasági költsége meghaladja az 1 billió dollár összeget, ami 50%-os növekedés a két évvel ezelőtti adathoz képest. „A máris egyre gyakoribb, zsarolóvírushoz köthető incidensek egyre nagyobb károkat okoznak, és mindinkább a nagyvállalatok ellen irányulnak kifinomult támadások és súlyos zsarolási követelések eredményeként”, mutat rá az AGCS legfrissebb, a kiberkockázati trendekről szóló felmérése.
„A COVID-19 megmutatta, milyen gyors alkalmazkodásra képesek a kiberbűnözők. A digitalizáció világjárvány által előidézett rohamos növekedése új behatolási lehetőségeket nyitott számukra, ami újabb és újabb kiberbiztonsági veszélyhelyzetek felmerülését jelenti” – fejtette ki Catharina Richter, az AGCS Allianz Kiberbiztonsági Kompetenciaközpontjának globális igazgatója. „A támadók mindig újítanak; automatizált módon kutatják a biztonsági réseket, a gyengén védett routereket támadják, vagy akár ún. ’deepfake’ (vagyis mesterséges intelligencia segítségével módosított vagy hamisított, valódinak tűnő) médiatartalmakat használnak fel például zsarolásra. Ezzel együtt továbbra is erősödik az adatok és a magánélet védelmét célzó szabályozás, valamint nőnek az adatvédelmi incidensek miatti bírságok.”
Emelkedések és bukások
A makroökonómiai fejlemények a 8. helyen végzett, míg a politikai kockázatok és politikai indíttatású erőszak (10. hely) első alkalommal került vissza az első tíz helyezett közé 2018 óta, ami jól mutatja, hogy a vállalatok kockázati kitettségének fő okát illetően a polgári zavargások, tüntetések és zendülések már a terrorizmussal vetekednek. Számos közelmúltbeli esemény, így a „Black Lives Matter” tiltakozások, a karanténellenes tüntetések és az Egyesült Államok elnökének megválasztása körüli zavargások mind számukat, mind léptéküket és időtartamukat tekintve kivételesek voltak. A COVID-19 járulékos társadalmi-gazdasági hatásainak halmozódásával további politikai és társadalmi nyugtalanság valószínűsíthető, és várhatóan számos európai és amerikai ország fog fokozott aktivitást tapasztalni 2021-ben és azt követően is.
A jogszabályi és szabályozási változások éves összehasonlításban a 3. helyről az 5. helyre esett vissza. „A világjárvány okozhatott némi késedelmet a szabályozási vonaton, de korántsem állította le vagy siklatta ki azt. Épp ellenkezőleg, 2021 a jogszabályalkotás és a szabályozási tevékenység tekintetében igen zsúfolt évnek ígérkezik, különösen az adatok és a fenntarthatóság területén” – jósolja Ludovic Subran, az Allianz vezető közgazdásza. A természeti katasztrófák a 4. helyről a 6. helyre estek vissza, ami annak köszönhető, hogy bár a számos kisebb káresemény, például a futótüzek vagy a tornádók összesítve kiterjedt pusztítást és számottevő, biztosítással fedezett kárt okoztak 2020 folyamán, ez volt sorozatban a harmadik olyan év, amikor egyetlen jelentős – például a 2017-es Harvey hurrikánhoz hasonló méretű – természeti katasztrófa sem történt.
A klímaváltozás szintén visszaesett, a 9. helyre. Ettől függetlenül a klímaváltozás elleni küzdelem szükségessége nem csökken, tekintve, hogy 2020 volt a valaha feljegyzett legforróbb év. „A védőoltási kampány megindulásával a klímaváltozás 2021-ben újra kiemelt jelentőségű témaként kerül vissza a tanács napirendjére” – ígéri Michael Bruch, az AGCS globális környezetvédelmi, társadalmi és irányítási területért felelős igazgatója. „Számos vállalatnak kell az üzleti tevékenységét úgy átalakítania, hogy megfeleljen egy alacsony széndioxid-kibocsátású világ elvárásainak – a kockázatkezelőknek pedig ezen átalakulás élén kell járniuk.”
