Alternatív stratégiával az alacsony kamatkörnyezetben
Mostanában szinte minden befektetési szakember a nagyon alacsony, sok országban konkrétan negatív hozamok okozta helyzet felvázolásával kezdi előadását. Ez nem véletlen, hiszen az alaposan megváltozott befektetési környezetben sokan nem találják a helyüket – még kevésbé a korábban megszokott, kockázat nélküli tisztes hozamot. Márpedig ennek jó időre valóban vége – szögezte le Gáti László, az OTP Alapkezelő marketing- és értékesítési igazgatója az Aegon Prémium befektetői estjén tartott előadásában.
Nehéz helyzetben vannak tehát a hazai befektetők, akiknek – némi általánosítással – talán legjellemzőbb tulajdonságuk a kockázatkerülés, különösen 2008 óta. Az új helyzet azonban egyre több embert győz meg arról, hogy kockázat nélkül már nincs hozam. Lassan átalakulnak a befektetői preferenciák, és ez megmutatkozik a befektetési alapok vagyonának átrendeződésében is. Tavaly év végén 5471 milliárd forintot kezeltek a hazai befektetési alapok, az összeg idén májusig további csaknem 200 milliárd forinttal nőtt – idézte a Bamosz számait Gáti László. A kezelt vagyon csaknem felét továbbra is a kockázatkerülő pénzpiaci és kötvényalapok teszik ki, de a számokból látszik a kockázatvállalási hajlandóság növekedése. 2015 első négy hónapjában már nem a mérsékelt kockázatú kötvényalapokba áramlott a legtöbb tőke (mint ahogy 2014-ben még igen), hanem a vegyes alapok törtek az élre ebből a szempontból. Látványos a részvényalapok felívelése is: 2014-ben 11 milliárdos pénzkiáramlás volt erről a területről, míg idén májusig már plusz 12 milliárdnál tart a terület és feljött a pénzbeáramlási lista negyedik helyére.
De mit csináljanak azok, akik már belátták, hogy a világ megváltozott, ugyanakkor kerülnék az extrém kockázatot? Az OTP Alapkezelő válasza erre az OTP Prémium Származtatott Alap, amely alapok alapjaként magába foglal számos abszolút hozam stratégiát, ráadásul a diverzifikáció miatt viszonylag alacsony kockázat és volatilitás mellett – adott tippet Gáti László. Különlegessége, hogy abszolút hozamú és alternatív, ugyanakkor egy kicsit vegyes alap is, tartalmaz deviza, kötvény, részvény és árupiaci stratégiával kezelt alapokat egyaránt. A portfoliót az OTP Alapkezelő öt portfolió menedzserének hat, egyenként 6-9 éves múlttal rendelkező abszolút hozamú alapja képezi. Az alapok teljesítménye a befektetésre minimálisan ajánlott 3-5 éves időtávon külön-külön is a legtöbb esetben pozitív, sőt, néhány alkalommal kétszámjegyű éves hozamot is láthatunk Ugyanakkor az OTP Prémium Származtatott Alap teljesítménye a diverzifikációnak köszönhetően sokkal kiegyensúlyozottabb, mint az azt alkotó alapoké külön-külön. Egy-egy alkotórészének esetleges alulteljesítését a többi teljesítménye ellensúlyozza, így a volatilitás jelentősen mérséklődik. Jól látszott ez a januári svájci frank-krízis idején, amikor az OTP Supra és az OTP G10 Euró Alapok árfolyamvesztesége ellenére az OTP Prémium Származtatott Alap teljesítménye csak kisebb mértékben esett vissza, illetve idei teljesítménye már pozitív tartományban van. Ami pedig a négy éve indult alap hosszú távú teljesítményét illeti: indulástól 10,2 százalékos éves átlagos hozamot ért el, folyamatosan és jelentősen felülteljesítve a kockázatmentesnek tekintett pénzpiaci hozamot.
Az új befektetési környezet kihívásaira adott választ, egy valódi alternatív stratégiát mutatott be az est másik előadója, Hosszú Ferenc, az OTP Föld Kincsei Alap portfolió menedzsere. Az árupiac állandóan reflektorfényben van – gondoljunk például az olajárra –, mégsem túl vonzó eszközosztály – ismerte el Hosszú Ferenc. Nem meglepő, szinte minden más befektetéssel jobban lehetett keresni tavaly, mint az árupiacon. (Itthon a már idézett Bamosz-adatok szerint a befektetési alapokban kezelt vagyon mindössze 0,21 százalékát tették ki az árupiaci alapok.) Pedig ez a piac is hozhat jól, nem mindegy persze, hogyan kezelik az alapot. A Föld Kincsei például kimagaslik a hazai árupiaci alapok közül, 2015-ben az első öt hónapban például 20 százalékot meghaladó bővülést ért el.
Hogy mi a titka? Fontos az aktív részvétel, a sok háttérismeret, elemzés, gyors reagálás, de a legfontosabb, ami alapvetően megkülönbözteti a Föld Kincseit az összes hazai árupiaci alaptól, az az aktív szemlélet. Míg a hazai alapok jellemzően csak vételben gondolkodnak, pozíciót vesznek és ülnek a terméken, várva a megfelelő eredményre, a Föld Kincseit kezelő Hosszú Ferenc aktív résztvevő, ha kell, shortol is (így tud keresni az adott nyersanyag árának esésén is), illetve esetenként „contrarian” pozíciót is felvesz, azaz teljesen szembe megy a piaccal, éppen az ellenkezőjét csinálja, mint a szereplők többsége. (Ez a technika akkor lehet hatékony, amikor a piac már minden lehetséges szempontot és eseményt beárazott egy adott termék vagy nyersanyag esetében, és a területet jól ismerő szakember tudja, hogy már csak a lendület viszi előre a kereskedést, hamarosan megtorpanás vagy trendforduló következik.)
Ezt a stratégiát a szakma is elismeri: a Föld Kincsei alapítása óta mindkét évben elnyerte a Privátbankár.hu Klasszis díját árupiaci alap kategóriában.
Az előadás végén kérdésként felvetődött, hogy mit lehet tenni nagy baj, például téli svájci frank-krízis idején. Gáti László szerint a lényeg, hogy ne legyen pánik, ne kezdjenek kapkodó kármentésbe és mindig szem előtt kell tartani a legfontosabbat, a hosszú távú megtérülés biztosítását.
„Ebből a szempontból az Aegon Prémium befektetői nagyobb biztonságban vannak, mert a biztosítók portfoliójában a törvény értelmében nem is lehet származtatott, csak abszolút hozamú alap” – tette hozzá Havas Gábor, az üzletág vezetője. Így az ügyfelek kisebb kockázatú befektetések közül válogathatnak.
Egy kis olajár
Az árupiac kapcsán Hosszú Ferenc kitért a legnagyobb figyelemmel kísért termék, az olaj árára és a várható folyamatokra. Mint mondta, az elmúlt pár hónapban pozitív korrekció tanúi lehettünk, ami azonban várhatóan további néhány dollárnál nem lesz nagyobb mértékű. Elemzése szerint legalább 2016 végéig a mostani napi kétmillió hordósnál bár kisebb, de továbbra is jelentős túlkínálat lesz a piacon, ami megfelelően alacsonyan tartja az árat, így akár még hármassal kezdődő olajárral is találkozhatunk. (Természetesen dollárban, hordóra vetítve, azaz egy hordó WTI olaj ára akár 40 dollár alá is mehet.)
Ennek hátteréül felvázolta a világpiaci helyzetet a szakember. Bemutatta, hogy az olajtermelő országokat tömörítő OPEC csapdahelyzetben van, mert míg korábban jellemzően a kitermelés, így a kínálat csökkentésével tornázták fel az árakat, ez ma nem működik. A technológia fejlődésével ugyanis többféle alternatív kitermelési módot kezdtek alkalmazni, legismertebb ezek között a palaolaj. Ezért az OPEC új stratégiája a kitermelés növelése, így akarják elérni, hogy a saját pici részesedésük növelése mellett az olaj olcsóság miatt ne érje meg a viszonylag drágább kitermelés. Míg Szaúd-Arábiában 5-6 dollárba kerül egy hordó olaj felszínre hozatala, Oroszországban ez átlagosan 40-50 dollár, a palaolaj esetében 60-65, az ultramélytengeri vagy a kanadai olajhomok kinyerése ennél még drágább. Ezek esetében a kitermelés megkezdéséhez szükséges befektetés is jelentősen magasabb.
Hosszú Ferenc szerint azonban a technológia további fejlődése keresztülhúzhatja az OPEC számításait. A palaolaj kitermelése ugyanis nemcsak egyre olcsóbb, de az erre szolgáló kutak beindítása gyorsabb, célzottabb és egyszerűbb is lett az elmúlt években. Az Egyesült Államokban egy-egy kút 20-25 napig tartó kifúrása után nincs szükség azonnal megkezdeni a kitermelést, viszont néhány nap alatt bármikor beindítható. Mindez azért érdekes, mert az új fúrások száma jelentősen csökkent az elmúlt néhány hónapban és a trend bár lassuló ütemű, de továbbra sem változik. A kifúrt, de nem termelő kutak száma viszont meredeken nőtt, már több mint négyezer ilyen van az USA-ban. Ezeket pedig pár nap alatt bármikor be lehet indítani ha tulajdonosaik elérkezettnek látják az időt, tovább növelve a kínálatot az olajpiacon.
