Appeninn - 60%-os árbevétel-növekedéssel újabb rekord negyedév
A BÉT honlapján közzétett időszaki beszámoló szerint az Appeninn Holding 2012 első félévében 396 millió forint konszolidált árbevételt ért el, míg időszaki adózott eredménye 82 millió forint veszteséget mutatott. A társaság 2011-ről szóló, azonos számviteli elvek (azaz IFRS) mentén készített beszámolójában 247 millió forintos időszaki árbevétel mellett 618 millió forintos nyereségről ad számot.
Ugyanakkor a beszámolók értelmezését, és a korábbi időszakokkal való összevetését megnehezíti a magyar számviteli elvekről (MSz) a nemzetközi szabályok (IFRS) szerinti beszámoló készítésére való áttérés. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a 2011-es IFRS beszámoló kiegészítésére kérte fel a társaságot, mely ennek kapcsán döntött úgy, hogy több évre visszamenőlegesen is elkészíti ezeket a transzparencia fenntartása érdekében.
Azonban a társaság ingatlanüzemeltetési hatékonyságáról sokkal nehezebb így képet kapni, mert az IFRS szerint a devizában nyilvántartott ingatlanportfoliót az árfolyamváltozásnak megfelelően kell átértékelni. Ez ebben az időszakban számviteli értelemben több mint 1 milliárd forint árfolyamveszteséggel terheli meg a társaság időszaki eredmény-kimutatását, míg 2011 végén éppen ellentétesen, 899 milliós többletet képezett, az IFRS logikájának megfelelőn.
Ugyanakkor a hitelek értékelése hasonlóan nagy léptékű tételeket eredményez: tavaly év végén a gyenge forint miatt 1,3 milliárdos extra teher jelentkezett IFRS szerinti k imutatásban, most féléves gyorsjelentésben a hazai fizetőeszköz erősödése 959 millió forint plusz pénzügyi eredményként jelentkezik. „Mindezen torzító hatások ellenére biztos vagyok benne, hogy az IFRS szerinti beszámolóink pontosabb képet adnak a befektetőinknek, és hozzájárulhatnak a társaság iránti nemzetközi érdeklődés erősödéséhez” – mondta el Székely Gábor, az Appeninn Nyrt. igazgatótanácsának elnöke.
A devizában nyilvántartott hitelek, illetve a devizában nyilvántartott ingatlanportfolió negyedévről negyedévre való kényszerű átértékeléseinek eredményre gyakorolt hatása mellett fontos különbség az is, hogy az IFRS-ben a nettó árbevétel sorában legközvetlenebb költségek már levonásra kerülnek, szemben az MSzSz-szel. Továbbá, a konszolidációba csak a megvásárlás napjától keletkező bevételek vonhatók be IFRS alkalmazásakor, míg az MSz szerinti beszámolók a megszerzés üzleti évének minden folyamatát integrálják, ezzel az árbevételt (és természetesen minden mást is) megnövelve.
Érdemes a társaság árbevétel-termelő képességét jobban górcső alá venni. Ebből kitűnik, hogy a társaság 2012 első félévében már meghaladta a teljes 2010. évi árbevételét, és a 2011-esnek is több mint kétharmadát. Köszönhetően a piaci átlagot messze meghaladó, 95%-os kihasználtságnak, és annak, hogy az akvirált ingatlanok is általában bérlővel együtt kerülnek a társaság tulajdonába. „Noha figyelemmel kísérjük a piaci és gazdasági környezetet, egyelőre nem látunk olyan folyamatot, ami a korábban meghatározott dinamikus növekedési pályáról és az ahhoz kapcsolódó akvizíciós p rogramtól el kellene térítsen minket” – állítja Székely Gábor. A társaság árbevételén belül az ingatlan-bérbeadásból származó bevételek részaránya tovább nőtt, míg a gépek és berendezések bérbeadása immár egyre kisebb szeletét képezi csak a társaság tevékenységének.
